<div dir="ltr">A Szentatya a nyári szünet után ismét csoportok jelenlétében mutatja be reggeli szentmiséit a Szent Márta-ház kápolnájában.<br><br>A pápa szentbeszédének középpontjában a Lk 4,16-30 evangéliumi szakasz állt, amely Jézusnak földijeivel, a názáreti lakosokkal való 
találkozását beszéli el.<u><b> A názáretiek csodálattal tekintenek Jézusra, de
 valami rendkívülit várnak tőle. </b></u>&bdquo;Csodát, látványos előadást szerettek 
volna látni, hogy higgyenek benne. Amikor <u><b>Jézus azt mondja nekik, hogy 
nincs hitük, haragra gyúlnak </b></u>&ndash; mondta a Ferenc pápa. &ndash; Szent Lukácsnál 
olvassuk:<u><b> </b></u>&#39;Fölkeltek, kidobták őt a városból,<u><b> és fölvitték annak a 
hegynek az oldalára, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák őt.&#39;&rdquo;</b></u><p><u><b>&bdquo;Figyeljétek
 meg, hogy mennyire megváltoztak az események</b></u> &ndash; folytatta homíliájában a
 Szentatya. &ndash;<u><b>Szépen, csodálattal kezdődtek és bűnténnyel végződtek</b></u>: meg 
akarták ölni Jézust. Mindezt<u><b> féltékenységből, irigység</b></u>ből. Ez nem egy 
olyan esemény, amely kétezer évvel ezelőtt történt meg: minden nap 
megtörténik szívünkben, közösségeinkben. Előfordul, hogy egy közösségben
 ezt mondják: &rsquo;Jaj de jó, hogy ez a személy közénk jött!&rsquo; <u><b>Első nap jókat
 mondanak</b></u>; a másodikon már nem annyira,<u><b> a harmadik nap pedig már 
pletykálkodni kezdenek, egészen addig, amíg le nem nyúzzák róla a bőrt. </b></u>A
 názáretiek meg akarták ölni Jézust. De azok, <u><b>akik egy közösségben 
rosszakat mondanak testvéreikről, a közösség tagjairól, szintén ölni 
akarnak.</b></u> János apostol első levelének harmadik fejezetében, a 15. 
versben írja: &#39;Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos&#39;. Mi hozzá vagyunk
 szokva a szóbeszédhez, a pletykához. Hányszor válnak pokollá 
közösségeink, még családunk is, ahol létezik ez a fajta bűntény, hogy 
gonosz szavainkkal, <u><b>nyelvünkkel öljük meg fivérünket és nővérünket!&rdquo;</b></u> &ndash; 
figyelmeztetett Ferenc pápa.</p><p>&bdquo;Egy közösséget, egy családot 
elpusztít ez a fajta irigység, amelynek magvát az ördög hinti el a 
szívekben. Ő késztet arra valakit, hogy rosszat mondjon a másikról, és 
így tönkretegye. <u><b>Ezekben a napokban annyit beszélünk a békéről, látjuk a
 fegyverek által kioltott életeket, de gondolnunk kell a mi mindennapos 
fegyvereinkre is, amelyek a nyelv, a szóbeszéd, a pletykák.</b></u> Minden 
közösség ehelyett éljen az Úrral és legyen olyan, mint a mennyország. 
Ahhoz, hogy béke legyen egy közösségben, egy családban, egy országban, a
 világon, így kell elkezdenünk: az Úrral kell élnünk. Ahol jelen van az 
Úr, ott nincs irigység, nincs bűnözés, nincs gyűlölet, nincs 
féltékenység. Csak testvériség van. <u><b>Kérjük ezt az Úrtól: soha ne öljük 
meg testvérünket szavainkkal, legyünk mindig az Úrral, mint ahogy majd 
együtt leszünk mindnyájan a mennyekben. Így legyen!&rdquo; </b></u>&ndash; zárta hétfő 
reggeli homíliáját a Szentatya.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>