<html><body><div style="color:#000; background-color:#fff; font-family:garamond, new york, times, serif;font-size:18pt">Én a szakmai szöveg idealizmusára hívtam fel a figyelmet. Sztem nemcsak olyanok vannak, akiket érdekel, hogy hogyan legyenek jó anyák, vagy apák, hanem -- kevés sajnos időben -- olyan is, akit érdekel, hogyan lehet jó ember, jó nő, és jó férfi, jó társ - mielőtt például anya lesz, vagy apa. És ezen kevesek azzal kerülnek szembe, hogy ideális elveket látnak, szép szavakat, leírva, aztán megtapasztalják, hogy a valóság más. Fejlődni sajna csak elbukva lehet.<br><br>Elképzelhető -- jajajaj -- hogy a hisztis gyermek felé kiabálva fordulunk, vagy ne adj Isten, ráverünk a popsijára. De ettől nem leszünk kevesebbek. <br><br>de ha ezt a cikket elolvassuk, lehet, mély bűntudatunk támad a fentiek miatt...csak ezt karikíroztam.<br><br><br>D.<br><div><span><br></span></div><div>&nbsp;</div><div
 style="font-family:bookman old style, new york, times, serif;"><span style="font-weight:bold;font-style:italic;color:rgb(64, 0, 127);">"Legyen elötted mindig út. Fújjon mindig hátad mögül a szél. Az esö puhán essen földjeidre. A nap melegen süsse arcodat. S amíg újra találkozunk,hordozzon téged tenyerén az Isten!"</span><br><br> <span style="color:rgb(3, 61, 33);font-weight:bold;">Mielött kinyomtatja ezt a levelet, környezetvédelmi okokból kérem, gondolja meg, valóban szükséges-e a m velet.</span></div><div><br></div>  <div style="font-family: garamond, new york, times, serif; font-size: 18pt;"> <div style="font-family: times new roman, new york, times, serif; font-size: 12pt;"> <div dir="ltr"> <hr size="1">  <font face="Arial" size="2"> <b><span style="font-weight:bold;">Feladó:</span></b> Koós Flóra &lt;koosf@t-online.hu&gt;<br> <b><span style="font-weight: bold;">Címzett:</span></b> Mogyorósi Dorottya
 &lt;modor307@yahoo.com&gt;; grem@turul.kgk.uni-obuda.hu <br> <b><span style="font-weight: bold;">Elküldve:</span></b> 2013. szeptember 3., Kedd  16.31<br> <b><span style="font-weight: bold;">Tárgy:</span></b> Re: [Grem] szorongás, hiszti, toporzékolás - 'Segíts a gyereknek, hogy elviselje önmagát!'<br> </font> </div> <div class="y_msg_container"><br><div id="yiv8455057893">

 
 
<div>
<div><font face="Arial" size="2">Azt gondolom, arról van szó, mi lenne a 
jó.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Az én anyukám megvette a "Gyermeklélektan" című 
könyvet, amikor születtem.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Van hála Istennek, akit érdekel, hogyan lenne, 
lehetne jobb anya, apa.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Aki gondolkozik azon, mit lenne jó tenni, amikor a 
kisgyerek a közértben RENDSZERESEN csokiért toporzékol.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Van, akinek ez naponta probléma.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Ha jól oldja meg, olyasmit ad a gyerekének, amit 
semmi nem tud pótolni később.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Hogy fokozzam, hátha nekünk, villamoson-buszon 
utazóknak sem rossz tudni, milyen arccal forduljunk egy hisztis kisgyerek 
felé!</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">Én sokszor próbálok mosolyogni rájuk.</font></div>
<div><font face="Arial" size="2">(Frusztráció, munkanélküliség, bizonytalanság, 
kilátástalanság kellős közepén.)</font></div>
<div>&nbsp;</div>
<div>&nbsp;</div>
<div>&nbsp;</div>
<div><b>Sent:</b> Tuesday, September 03, 2013 4:17 PM</div>
<blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px;">
  <div style="FONT:10pt arial;"><b>Subject:</b> Re: [Grem] szorongás, hiszti, 
  toporzékolás - 'Segíts a gyereknek, hogy elviselje önmagát!'</div>
  <div><br></div>
  <div style="BACKGROUND-COLOR:#fff;FONT-FAMILY:garamond, new york, times, serif;COLOR:#000;FONT-SIZE:18pt;">Sztem 
  azért klassz lenne, ha minden szülő csupa fölnőtt felnőtt lenne, de ez sajna 
  nem így van....ezért nem hiszem, hogy ezt a szép ideális nevelés csak úgy 
  ripsz-ropsz elterjedne. :-( És csupa nyugalom szülő állna a toporzékoló 
  gyermek mellett, frusztráció, elkeseredés, problémák, életközepi válság, 
  munkanélküliség, stb. nélkül.....<br>
  <div><span><br></span></div>
  <div>&nbsp;</div>
  <div style="FONT-FAMILY:bookman old style, new york, times, serif;"><span style="FONT-STYLE:italic;COLOR:rgb(64,0,127);FONT-WEIGHT:bold;">"Legyen 
  elötted mindig út. Fújjon mindig hátad mögül a szél. Az esö puhán essen 
  földjeidre. A nap melegen süsse arcodat. S amíg újra találkozunk,hordozzon 
  téged tenyerén az Isten!"</span><br><br><span style="COLOR:rgb(3,61,33);FONT-WEIGHT:bold;">Mielött kinyomtatja ezt a 
  levelet, környezetvédelmi okokból kérem, gondolja meg, valóban szükséges-e a m 
  velet.</span></div>
  <div><br></div>
  <div style="FONT-FAMILY:garamond, new york, times, serif;FONT-SIZE:18pt;">
  <div style="FONT-FAMILY:times new roman, new york, times, serif;FONT-SIZE:12pt;">
  <div dir="ltr">
  <hr size="1">
  <font face="Arial" size="2"><b><span style="FONT-WEIGHT:bold;">Feladó:</span></b> 
  Koós Flóra &lt;koosf@t-online.hu&gt;<br><b><span style="FONT-WEIGHT:bold;">Címzett:</span></b> grem@turul.kgk.uni-obuda.hu 
  <br><b><span style="FONT-WEIGHT:bold;">Elküldve:</span></b> 2013. szeptember 
  3., Kedd 16.14<br><b><span style="FONT-WEIGHT:bold;">Tárgy:</span></b> Re: 
  [Grem] szorongás, hiszti, toporzékolás - 'Segíts a gyereknek, hogy elviselje 
  önmagát!'<br></font></div>
  <div class="yiv8455057893y_msg_container"><br>
  <div id="yiv8455057893">
  <style></style>

  <div>
  <div><font face="Arial" size="2">Kedves Emőke, ezeket olyan nagyon 
  szeretem!</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">Múlhatatlanul&nbsp;szép és fontos szerintem arról 
  gondolkodni, beszélni, hogyan is tudnánk egymást jobban elviselni, hogyan 
  tudnánk egymást a mindennapi gyakorlatban jobban szeretni!</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">A tanárképzőn, ahova jártam, nagyon komolyan 
  vették a fejlődéspszichológiát, és ezért muszáj volt sokat tanulnom 
  róla.</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">Hiszem, hogy a közös boldogságunk 90 százalékban 
  ezen múlik: mit tudunk egymásról, mit értünk és akarunk megérteni 
  egymásból?</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">Biztos, hogy ma is lehet, mindig lehet újat 
  gondolni, mondani viselkedésünkről, szép és nehéz feladatunkról: elviselni 
  egymást.</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">Odáig merészkedem, hogy ezt tanítanám az 
  általános iskolában, mert ez az, amit mindenkinek tudnia kellene.</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">Ez lenne a legfontosabb tantárgy, ha rajtam 
  múlna.</font></div>
  <div><font face="Arial" size="2">Nagyszerű szöveg ez itt.</font></div>
  <blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px;">
    <div style="FONT:10pt arial;">----- Original Message ----- </div>
    <div style="FONT:10pt arial;BACKGROUND:#e4e4e4;"><b>From:</b> <a rel="nofollow" title="greschem@gmail.com" ymailto="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank" href="mailto:greschem@gmail.com">Emoke Greschik</a> </div>
    <div style="FONT:10pt arial;"><b>To:</b> <a rel="nofollow" title="grem@turul.banki.hu" ymailto="mailto:grem@turul.banki.hu" target="_blank" href="mailto:grem@turul.banki.hu">grem@turul.banki.hu</a> </div>
    <div style="FONT:10pt arial;"><b>Sent:</b> Tuesday, September 03, 2013 3:02 
    PM</div>
    <div style="FONT:10pt arial;"><b>Subject:</b> [Grem] szorongás, hiszti, 
    toporzékolás - 'Segíts a gyereknek, hogy elviselje önmagát!'</div>
    <div><br></div>
    <div dir="ltr"><a rel="nofollow" target="_blank" href="http://divany.hu/poronty/">PORONTY</a> <a href="" rel="nofollow" name="140deeeed12a5b59_140dd890454bb79b_top"></a>
    <h1>Segíts a gyereknek, hogy elviselje önmagát!</h1>
    <div>
    <ul>
      <li><a rel="nofollow" ymailto="mailto:koncza@mail.index.hu?subject=http://divany.hu/poronty/2013/09/01/segits_a_gyereknek_hogy_elviselje_onmagat/&amp;cc=cikkszerzonek@mail.index.hu" target="_blank" href="mailto:koncza@mail.index.hu?subject=http://divany.hu/poronty/2013/09/01/segits_a_gyereknek_hogy_elviselje_onmagat/&amp;cc=cikkszerzonek@mail.index.hu">Cziglán 
      Karolina, pszichológus</a> </li></ul><span></span></div>
    <div>
    <div><u><b>Vannak pillanatok, mikor a szülő számára az is kihívást jelent, 
    hoejlődésgy elviselje gyermekét anélkül, hogy olyat mondana vagy tenne, amit 
    később megbán. </b></u>Van az a decibel, az a <u><b>nyafogás, 
    dacolás</b></u>, ami a legedzettebb idegeket is megtépázza. Ilyenkor érdemes 
    észbe kapni, és feltenni a kérdést: „Ha én, aki felnőtt vagyok, és már egy 
    csomó eszközöm van az érzelmek kezeléséhez, így vagyok, vajon hogy érezheti 
    magát a gyerek?” Még ha látszólag direkt provokál is az átok kölyök, még ha 
    van is agresszió a viselkedésében, <u><b>valószínűleg azért dühöng, sikít, 
    csapkod, mert abban a pillanatban nem tud hozzáférni más, jobb megoldási 
    módhoz, amivel könnyíthetne lelkiállapotán.</b></u></div>
    <div>
    <div style="WIDTH:642px;"><span></span>
    <div style="WIDTH:630px;"><span></span></div></div></div>
    <div><u>Ha arra gondolunk,</u> <u><b>vannak felnőttek, akik olykor, 
    érzelmileg felkavaró helyzetekben átalakulnak négy-ötéves gyerekké</b></u>, 
    könnyen belátható, <u><b>mennyire nagy szerepe van a szülőnek abban, hogy 
    segítsen a gyereknek a rossz közérzet feloldásában</b></u>, milyen fontos 
    ezt megtanulni. Ám nemcsak a <u><b>harag</b></u>ról van szó, hanem a 
    <u><b>szorongás</b></u>ról, <u><b>szomorúság</b></u>ról is.</div>
    <div><span></span></div>
    <div>Ezekkel kapcsolatban <u><b>két hibába eshet a szülő</b></u>: egyik, 
    <u><b>ha legyint</b></u> rájuk, mondván, majd megvigasztalódik a csemete, 
    amúgy sem szabad elkényeztetni. Másik, <u><b>ha annyira szívére veszi a 
    gyerek szenvedését, hogy végül szinte őt kell pátyolgatni.</b></u></div>
    <div>Előbbivel az a gond, hogy néha tévesen mérik fel a szülők a gyermek 
    képességeit. Aki először kerül olyan helyzetbe, hogy elveszett a kismackója, 
    vagy összeveszett az ovis játszótársával, nem tudja, mit kezdjen magával, 
    szomorúságával. A szülőtől a legnagyobb segítség nem az, hogy megoldja a 
    helyzetet, hanem hogy segít elhordozni az érzelmet. Ha anya vagy apa 
    mosolyogva legyint, hogy „eh, veszek én neked másik macit, sokkal szebbet”, 
    vagy, hogy „majd játszik veled más”, azzal azt üzeni, hogy kihátrál a 
    helyzetből, ő köszöni, jól van, a gyerek pedig ott marad egyedül azzal, hogy 
    hiába jön új maci, az ő szíve azért még facsarodik.</div>
    <div><u><b>Na de akkor mit csináljunk?</b></u> Erről csak metaforákban lehet 
    beszélni, mert épp ez az, hogy <i>csinálni</i> nem kell semmit. Hacsak nem 
    megsimogatni a gyereket, meghallgatni. Érzékletes, hogy <u>a pszichológia 
    olyan kifejezéseket használ ezzel kapcsolatban, mint</u> <u><b>holding, azaz 
    tartás, illetve tartalmazás</b></u>.</div>
    <div>Ezek között vannak különbségek, de a lényeget úgy fogalmazza meg 
    <u><b>Melanie Klein, a fejlődéslélektan egyik legnagyobb alakja</b></u>, 
    hogy <u><b>a csecsemő kivetíti a számára feldolgozhatatlan tartalmakat, azaz 
    érzelmeket, gondolatokat, képeket a szülőre, aki más formában, fel- és 
    átdolgozva juttatja vissza a csemetéhez.</b></u> Mindez persze nem 
    szándékos, a gyerek részéről egyáltalán nem tudatos, a szülő részéről is 
    kevéssé, inkább történik, semmint teszik. Még hétköznapibb módon 
    megfogalmazva arról van szó, hogy <u><b>az anya, az apa ráhangolódik a 
    gyermek hullámhosszára, de ő érettebb, erősebb, többet tud, és ezáltal 
    szavak nélkül is képes segíteni a gyermeknek, hogy feldolgozza, ami számára 
    megterhelő.</b></u></div>
    <div>
    <div style="WIDTH:642px;"><span></span>
    <div style="WIDTH:630px;">Bizonyára ezek után még kínzóbb a kérdés: mit kell 
    tenni ahhoz, hogy ez működjön. Leginkább jelen lenni, nem kimenekülni, nem 
    elhessegetni az érzelmeket. <u><b>Átélni és elfogadni, hogy a gyereknek 
    valami nehéz, ugyanakkor megtartani azt a felnőtt tudást, hogy mégis, 
    alapvetően minden rendben van.</b></u> Vele lenni érzelmi 
    értelemben.</div></div></div>
    <div>A szomorúság kapcsán talán könnyebb elfogadni ezt a nézetet, de 
    <u><b>mi a helyzet más kellemetlen érzelmekkel, a haraggal, indulattal, 
    ahogy leggyakrabban nevezi a szülő, a hisztivel?</b></u> Gyakori javaslat, 
    hogy ignorálni kell, így tanulja meg a gyermek, hogy ez nem megfelelő 
    kommunikációs csatorna, ezzel nem ér célt. Itt két kiegészítésre van 
    szükség.</div>
    <div>Egyik, hogy a szülő jó esetben sejti, <u><b>milyen érzelem van a hiszti 
    mögött</b></u>. <u><b>Valóban kétségbe esett a gyermek, és tehetetlen 
    frusztrációjában csapkodja magát a földhöz, vagy nagyrészt színjátékról van 
    szó, választott cselekvésről</b></u>. Előbbinél is előfordulhat, hogy 
    annyira belehergelte magát a kicsi, hogy nincs más tennivaló, mint hagyni, 
    hogy vége legyen, de inkább az utóbbira vonatkozik az otthagyós 
tanács.</div>
    <div>A másik kiegészítés, hogy <u><b>többféle módon lehet nem tenni 
    semmit</b></u>. <u><i>A gyerek nagyon is érzi, hogy hideg fölény van-e 
    emögött, beszállt-e a harcba a szülő, arra gondolva, most megmutatja a kis 
    gazembernek, hogy hisztivel nem ér el semmit</i></u>, <u>vagy vele van 
    érzelmileg, és türelmesen, nyugodtan vár. Nem fogja teljesíteni a 
    követelést, nem veszi meg a csokit, nem adja oda a törékeny gyertyatartót 
    játszani, de vele van.</u> Persze, a toporzékolás pillanatában nem figyel 
    erre a gyerek, de mégis érzékeli, és a kapcsolatba beágyazódik ez a 
    tapasztalat.</div>
    <div><u><b>Sok helyzetben arra tanítják az embert, legyen aktív, asszertív, 
    oldja meg a problémákat, és ez jó is. Ám fontos tudni, hogy a szülői létben 
    néha a puszta nyugalom, a lelki egyensúly megtartása az aktív segítség, 
    anélkül, hogy egy szó elhangzana,</b></u> egy mozdulatot tenne a szülő. És 
    hogy hogyan <u><b>maradhat</b></u> valaki <u><b>nyugodt éles helyzetben, 
    például egy vadul dühöngő gyerek mellett?</b></u> Talán éppen úgy, ha 
    emlékezteti magát: csupán ennyi a dolga, nem kell semmi más csodamegoldást 
    kiagyalnia.</div>
    <div><a rel="nofollow" target="_blank" href="http://www.lelki-segely.hu/">Cziglán Karolina pszichológus</a> </div></div></div>
    <div></div>
    <hr>
    _______________________________________________<br>Grem mailing 
    list<br>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></blockquote></div></div><br>_______________________________________________<br>Grem 
  mailing list<br><a rel="nofollow" ymailto="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="nofollow" target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><br></div></div></div></div>
  <div>
  </div><hr>

  _______________________________________________<br>Grem mailing 
  list<br>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></blockquote></div></div><br><br></div> </div> </div>  </div></body></html>