<div dir="ltr"><h1>A Katolikus Egyház Katekizmusa <br></h1>
<div>
<div>
<div>
<p>39. elmélkedés – a bűnök bocsánata</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/gyonas_vezer.jpg" style="float:left;margin:7px" height="180" width="140">Hiszünk
a bűnök bocsánatában. Ez azt jelenti, hogy hiszünk az üdvözítő
Istenben. Mert egyedül csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket. Éppen
ezért, <u><b>amikor Jézus így szól a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek
bűneid”, a zsidók megbotránkoztak.</b></u> És azt gondolták magukban
<u><b>„Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül Isten?” </b></u>(Mk
2,5-6). „Benne van bűneink bocsánata, kegyelme bőségének arányában” (Ef
1,7) – írja Szent Pál.</p><p>Amikor összes bűnünkre gondolunk, érezzük,
hogy olyan súlyról van szó, amitől egyedül nem tudunk megszabadulni. És
egyetlen ember sem mondhatja azt nekünk: Én feloldalak téged minden
bűnöd alól. A bűn negatív valósága része életünknek, személyünknek, amit
magunkkal hordozunk. <u><b>Csak Isten, az egész valóság Ura törölheti el
vétkeinket.</b></u></p><p><u><b>Jézus <font size="4">két szentség</font>et adott Egyházának, amelyek révén
<font size="4">bűneink bocsánatot nyernek</font> és kiengesztelődhetünk Istennel:</b></u> <font size="4"><u><b>a keresztség
és a bűnbocsánat szentségé</b></u></font>t (vö. 977-980). <u><b>Elküldte apostolait is, hogy
nevében hirdessék a „megtérést és a bűnbocsánatot”</b></u> (Lk 24,47). Ezért
Pál apostol így ösztönzi a korinthusiakat: „Krisztus követségében
járunk. Isten maga buzdít általunk. Krisztus nevében kérlek:
engesztelődjetek ki Istennel!” (2Kor 5,20).</p><p>A katekizmus
emlékeztet az egyházi Magisztérium tanítására, amely így szól: „Nincs
semmilyen bűn, bármilyen súlyos legyen is az, amit a Szent Egyház nem
bocsáthat meg” (982). <u><b>Az egyetlen bűn, amit nem lehet eltörölni, az a
Szentlélek ellen elkövetett vétek.</b></u> A katekizmus elmagyarázza, hogy
„Isten irgalmasságának nincsenek határai, ám <u><b>aki szándékosan megtagadja
</b>Isten irgalmasságát</u><u><b> – ami a megtérésben </b>válik nyilvánvalóvá<b> </b></u>-,
elutasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott kegyelmet”
(1864). A bűnbocsátás hiánya tehát nem Istentől, hanem az embertől
ered.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>