<div dir="ltr"><h1>Szent Ágoston püspök és egyháztanító</h1>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p>Szent Ágoston a <u><b>nagy megtérő</b></u>, majd <u><b>nagy tanító</b></u>. <u><b>A
keresztény ókor kimagasló egyháztanítója</b></u> különösen akkor válik
vonzóvá, amikor felfedezzük, hogy milyen sokban hasonlítunk hozzá.
Személyének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje,
<u><b>boldogságvágya és az igazság utáni szomjúsága </b></u>főleg <u><b><i>Vallomások</i> című művé</b></u>ben mutatkozik meg.</p> </div>
</div>
</div>
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/sztagoston.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/sztagoston_0.jpg" style="float:left;margin:7px" height="196" width="100"></a><u><b>Szent
Ágoston az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben.</b></u> <u><b>Atyja eleinte
pogány</b></u> volt, <u><b>édesanyja, Szent Mónika keresztény</b></u>. Zavaros fiatalsága volt
tanulás és erkölcs terén is. Szónoki és jogi tanulmányokat folytatott
Karthágóban. <u><b>Anyja vallásosságát sokáig dajkamesének tartotta</b>.</u> Pogány
társaival <u><b>kicsapongó életet élt,</b></u> <u><b>házasságon kívül született fia</b></u>,
Adeodatusz.</p><p>Ágoston <u><b>az ókori klasszikusok műveit tanulmányozta,
kereste a választ az emberi lét talányaira</b></u>, de sehol sem találta. <u><b>Anyja
kitartó próbálkozásai elől, hogy megtérjen, 383-ban Rómába, majd
Milánóba szökött</b></u>. <u><b>Mónika utána ment. Édesanyja imái és könnyei mellett
Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg</b></u>. Megragadta Ágostont
Ambrus szónoki tehetsége, fellépése és műveltsége. <u><b>Később Szent Antal
élete nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel.</b></u> Vívódva kereste a
választ, mit tegyen. Ekkor<font size="4"><u><b> a véletlenszerűen felütött Szentírás hirtelen
megtérésre vezette.</b></u></font></p><p>387. április 25-én, húsvét éjszakáján
<u><b>megkeresztelkedett</b></u>, majd hazájába visszatérve <u><b>aszketikus életet élt</b></u>.
391-ben <u><b>pap lett</b></u>, majd <u><b>395-ben pedig Hippo püspöke</b></u>. Szavaival és
írásaival az igaz hit védelmezője volt. Hívei példaképe lett,
beszédeivel és írásaival nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és
<u><b>az igaz hitet bölcsen világította meg</b></u>. <u><b>430. augusztus 28-án hunyt el
Hippóban</b></u>, járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés
elől holttestét Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó
melletti Páviában, az egykori longobárd fővárosban van, ahova Luitprand
Longobárd király vitette 740 körül. A kései századok a „kegyelem
doktora” címet adományozták neki.</p><p style="text-align:center"><i>***</i></p><p style="text-align:justify">A
legenda szerint egyszer a tudós <u><b>Ágoston a tengerparton sétált föl és
alá, és azon töprengett, hogyan tudná megragadni az Isten lényegét.</b></u>
Egyszer csak <u><b>meglátott egy kisgyermeket, aki kagylóval merte a tenger
vizét a mélyedésbe, amelyet a fövenybe ásott.</b></u> „Mit csinálsz?” – kérdezte
Ágoston. „Kimerem a tengert” – válaszolta teljes komolysággal a
gyermek, és folytatta tovább a meregetést. „És <u><b>gondolod, hogy sikerülni
fog?” – kérdezte nevetve a szent. „Biztosan előbb fog ez nekem
sikerülni, mint neked az, hogy megragadd az Isten lényegét!” – felelt a
gyermek, és ezzel eltűnt.</b></u></p><p>Szent Ágoston példája: <i>Jó gyónás után csapj át a másik végletbe: légy erős!</i></p><p>(kép: Pierro della Francesca: Szent Ágoston, 1464 körül, Lisszabon, Museu Nacional de Arte Antiga)</p>
<p>Forrás: <a href="http://katolikus.hu" target="_blank">katolikus.hu</a></p><i></i></div></div></div></div>