<div dir="ltr">2013. augusztus 14. &ndash; Szerda<br><br> &nbsp;&nbsp;Jézus egy &nbsp;alkalommal &nbsp;így &nbsp;oktatta<u><b> tanítványait</b></u>: <u>&nbsp;<b>Ha &nbsp;testvéred &nbsp;vétkezik<br> &nbsp;&nbsp;ellened, &nbsp;menj, &nbsp;és &nbsp;figyelmeztesd &nbsp;&nbsp;őt &nbsp;négyszemközt! </b>&nbsp;Ha &nbsp;hallgat &nbsp;&nbsp;rád,<br>
 &nbsp;&nbsp;megnyerted testvéredet. Ha &nbsp;azonban nem hallgat &nbsp;rád, vigyél magaddal &nbsp;egy<br> &nbsp;&nbsp;vagy két társat, hogy &nbsp;kettőnek a tanúbizonysága &nbsp;vagy háromé tanúsítsa &nbsp;a<br> &nbsp;&nbsp;dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd &nbsp;meg a hívek közösségének! Ha a &nbsp;hívek<br>
 &nbsp;&nbsp;közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.</u><br> &nbsp;&nbsp;Bizony, mondom nektek: <u><b>Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a &nbsp;mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is.</b></u> És &nbsp;bizony, &nbsp; mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy &nbsp; kérik, megkapják &nbsp;azt &nbsp;mennyei &nbsp;Atyámtól. Mert &nbsp;<u><b>ahol &nbsp;ketten &nbsp;vagy &nbsp;hárman &nbsp; összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.</b></u><br>
 &nbsp;&nbsp;Mt 18,15-20<br><br> &nbsp;&nbsp;Elmélkedés:<br><br> &nbsp;&nbsp;Az evangéliumi részben ma arra &nbsp;találunk javaslatot, hogy az egymás &nbsp;közti<br> &nbsp;&nbsp;nézeteltéréseket miként lehet testvéri, keresztény módon elrendezni. Jézus<br> &nbsp;&nbsp;azt tanácsolja, a fokozatosságot &nbsp;megtartva igyekezzünk jó hatással &nbsp;lenni<br>
 &nbsp;&nbsp;másokra, amikor valamilyen hibájukra figyelmeztetjük őket.<br> &nbsp;&nbsp;A javaslat gyakorlati megvalósítása &nbsp;során azonban nehézségekbe &nbsp;ütközünk.<br> &nbsp;&nbsp;<u><b>Amikor &nbsp;valakit &nbsp;a &nbsp;lehető &nbsp;legnagyobb &nbsp;körültekintéssel &nbsp;és &nbsp;&nbsp;szeretettel<br>
 &nbsp;&nbsp;figyelmeztetünk az &nbsp;általa elkövetett &nbsp;bűnre, sokan &nbsp;inkább &nbsp;megsértődnek,&nbsp; megneheztelnek &nbsp;ránk. &nbsp;</b></u>Ez &nbsp;a &nbsp;könnyebb &nbsp;reagálás, &nbsp;mintsem &nbsp;hogy &nbsp;belássák hibájukat. Másokban ugyan mindenki könnyen észreveszi a hibát, de önmagunk gyengeségét nehéz &nbsp;felismerni vagy &nbsp;bevallani. A &nbsp;testvéri &nbsp;figyelmeztetés eszközéről &nbsp;emiatt &nbsp;mégsem &nbsp;szabad &nbsp;lemondanunk.&nbsp; <u><b>Tapintatosság, &nbsp;türelem, bizalom és őszinteség</b></u> &nbsp;szükséges ahhoz, &nbsp;hogy bárkit is &nbsp;a javulás &nbsp;útjára&nbsp; vezessünk, és arról &nbsp;sem feledkezhetünk meg, &nbsp;hogy farizeusok volnánk, &nbsp;ha&nbsp; bennünk ugyanazok a hibák megvannak, de nem törekszünk azok &nbsp;kijavítására.<br>
 &nbsp;&nbsp;<u><b>A kényszerítés vagy a &nbsp;fenyegetőzés sosem lehet &nbsp;eredményes. Ha az &nbsp;illető belső késztetést érez az &nbsp;általunk javasolt útra, &nbsp;akkor hasznossá vált &nbsp;a testvéri figyelmeztetés.</b></u> &nbsp;Ha &nbsp;ezt nem &nbsp;érzi, &nbsp;akkor türelmet &nbsp;kell &nbsp;iránta<br>
 &nbsp;&nbsp;tanúsítanunk.<br> &nbsp;&nbsp;<u><b>Elsősorban ne a &nbsp;másik emberben található &nbsp;rosszal küzdjünk, hanem &nbsp;azzal, ami bennünk van.</b></u><br> &nbsp;&nbsp;&copy; Horváth István Sándor<br> &nbsp;&nbsp;&nbsp;<br> &nbsp;&nbsp;&nbsp;<br><br> &nbsp;&nbsp;Imádság:<br><br> &nbsp;&nbsp;Jóságos Istenem, &nbsp;hálás szível &nbsp;köszönöm Neked &nbsp;mindazt, amivel &nbsp;mindennap<br>
 &nbsp;&nbsp;elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok &nbsp;helyett és nevében is, &nbsp;akik<br> &nbsp;&nbsp;ezt nem teszik meg. &nbsp;Édes Jézusom, határtalan &nbsp;Jóság! Milyen sokat &nbsp;tettél<br> &nbsp;&nbsp;azért, hogy az emberek &nbsp;viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, &nbsp;hogy<br>
 &nbsp;&nbsp;sokan nem szeretnek &nbsp;Téged? Szent kegyelmeddel &nbsp;eltökélem, hogy &nbsp;amennyire<br> &nbsp;&nbsp;csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!<br><br> &nbsp;&nbsp; <br></div>