<div dir="ltr"><div class="">
<h2 class=""> 
Az ókori görög homoszexualitás és a római katolikus egyház
</h2>

<div class="">
2013. augusztus 02. péntek, 06:37&nbsp; <a href="http://talita.hu">talita.hu</a> | Írta: Heidl György
</div>
</div>

<p><b><img style="float: left;" alt="gorog_homo" src="http://talita.hu/images/stories/gorog_homo.jpg" height="126" width="245"><br><font size="4"><u>A
 katolikus egyház homoszexualitásról megfogalmazott tanítása sokkal több
 és mélyebb hasonlóságot mutat az ókori görögök homoszexualitással 
kapcsolatos felfogásával, mint a modern melegmozgalmak ideológiái.</u></font></b><u><b>A melegházasság olyan újítás az 
európai társadalmak jogrendjében, amelynek a 
görög-római-zsidó-keresztény kultúrában nincsenek sem történelmi, sem 
filozófiai, sem teológiai, sem jogi, sem politikai-intézményes előképei.
 <br>
  </b></u></p>
<p>&nbsp;</p>



<p>&nbsp;</p>
Ahogyan az &bdquo;ókori melegházassággal&rdquo; kapcsolatban gyarapítja a sajtó a <a href="http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/07/30/krisztus_szuletese_utan_100-ban_is_volt_meleghazassag/">félreértéseket</a> [lásd erről az előző blogbejegyzésemet: <a href="http://heidlgyorgy.wordpress.com/2013/07/31/meleghazassag-az-okorban/">Melegházasság az ókorban?</a>], úgy Ferenc pápa legutóbbi, homoszexuálisokra vonatkozó <a href="http://www.hirado.hu/Hirek/2013/07/30/13/_A_legnagyobb_lepes_a_homoszexualisok_fele__az.aspx">mondatát is túl-, sőt átértelmezi</a>.<br>
 <br><i>&bdquo;Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?&rdquo;</i> &ndash; válaszolta a pápa egy újságírói kérdésre.<br> <br><u><b>A pápa válaszának szövegkörnyezete: </b></u><br><i>&bdquo;Sokat
 írtak a meleglobbiról. Már rajta látom a vatikáni személyi 
igazolványokon a szót, hogy meleg. Állítólag van pár meleg ember itt. 
Szerintem amikor találkozunk egy meleg emberrel, különbséget kell 
tennünk aközött, hogy egy személy meleg, illetve hogy tagja egy 
lobbinak, mert a lobbik nem jók. Hanem rosszak. Ha egy meleg Istent 
keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt? A Katolikus Egyház Katekizmusa
 gyönyörűen magyarázza ezt el, de azt mondja, várjunk egy pillanatot, 
hogy is mondja, azt mondja, hogy a meleg személyeket sosem szabad 
marginalizálni és integrálni kell őket a társadalomba. A probléma nem 
az, ha valakinek ilyen beállítódása van; nem, testvéreknek kell lennünk,
 ez az elsődleges. De van egy másik probléma: ha az ilyen beállítódásúak
 lobbit szerveznek. Kapzsi emberek lobbija, a politikusok lobbija, a 
szabadkőművesek lobbija, sok lobbi van. Ez a legsúlyosabb probléma 
számomra. És nagyon köszönöm a kérdést, nagyon köszönöm!&rdquo;</i> (forrás: <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/mit-mondott-papa-melegekrol-es-milyen-osszefuggesben">Magyar Kurir</a>) <br><br><u><b>A
 sajtó és politikusok egy része igyekszik a pápai választ elmozdulásként
 feltüntetni, és mesterségesen szembeállítja Ferenc pápát elődjével, 
Benedekkel, aki állítólag a kérdésben konzervatív, maradi, kirekesztő 
nézeteket vallott, amíg a &bdquo;szegények pápája&rdquo; megengedő, toleráns, 
békülékeny.<br><br>Szó sincs ilyesmiről. Semmi nem változott, még a hang sem. </b> </u><br><u>Ferenc pápa a Katolikus Egyház Katekizmusára utalt, amely világosan összefoglalja az egyház két évezredes <a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek02331.html#K2357">tanítását a homoszexualitásról</a>. </u>A Katekizmusban olvassuk: <br>
<i>&bdquo;A
 homoszexualitás olyan férfiak vagy nők közötti viszony, akik 
kizárólagosan vagy döntően saját nemük iránt éreznek szexuális 
vonzalmat. A századok folyamán és különböző kultúrákban nagyon eltérő 
formákat öltött. Pszichikai eredete nagyrészt föltáratlan. A hagyomány a
 Szentírásra támaszkodva &ndash;mely úgy mutatja be a homoszexuális 
kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedéseket &mdash; mindig vallotta, hogy &ldquo;a 
homoszexuális cselekedetek belső természetük szerint rendetlenek&rdquo;. 
Ellentétesek a természetes törvénnyel. A nemi aktusból kizárják az élet 
továbbadását. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból 
származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.&rdquo;</i> <br><br><u><b>A Katekizmus tényeket állapít meg, és nem elítél. Kifejezetten megértő hangnemben beszél a homoszexuális hajlamról: </b></u><br><i>&bdquo;Nem
 elhanyagolható azon férfiak és nők száma, kiknek homoszexuális hajlama 
nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük 
számára próbatétet jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel
 kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan 
megkülönböztetés minden jelét. Az ilyen személyek arra hivatottak, hogy 
valósítsák meg életükben Isten akaratát, és amennyiben keresztények, 
egyesítsék az Úr keresztáldozatával az állapotukból adódó esetleges 
nehézségeket. A homoszexuális emberek a tisztaságra kaptak meghívást. Az
 önuralom erényeivel, melyek nevelik a belső szabadságot, olykor az 
önzetlen barátság segítségével, imádsággal és szentségi kegyelemmel 
fokozatosan és kitartóan közeledhetnek és kell is közeledniük a 
keresztény tökéletességhez.&rdquo;</i> <br><br>Mára<b><u> az a különös helyzet állt
 elő, hogy a katolikus egyház homoszexualitásról megfogalmazott tanítása
 sokkal több és mélyebb hasonlóságot mutat az ókori görögök 
homoszexualitással kapcsolatos felfogásával, mint a modern 
melegmozgalmak ideológiái. Ilyen közös pontok: <br></u></b><br><u><b>1. A szexuális hajlamok és vonzalmak természetesek. <br>2. A szexuális hajlam irányulhat azonos vagy ellentétes nemű emberre. <br>3. Hajlamaik különbsége alapján nem diszkriminálhatunk embereket. <br>
4. Másként kell megítélni a szexuális hajlamot és a szexuális aktust. <br>5. A homoszexuális aktus mint a gyönyörszerzés módja mindkét fél részére: természetellenes. <br>6.
 Természettől adott a férfi és a nő különbsége, amely a férfi és a női 
nemi szervek felépítésében és működésében nyilvánvalóan megmutatkozik. <br>7. Az egyén teste által összetett közösségi-társadalmi viszonyrendszerbe tagolódik. <br>8. Önmagunkkal és másokkal szemben felelősek vagyunk azért, hogy miként engedünk utat hajlamainknak és vágyainknak. <br>
9. Az emberi együttélés, a társadalom működése szempontjából mindenkitől elvárt bizonyos fokú önuralom gyakorlása. <br>10. A polisz, a társadalom alapja a férfi-nő házassága.</b></u><br><br>
 A Katekizmus akkor sem áll ellentétben a klasszikus görög szexuális 
etikával, amikor <u>objektíve rendetlennek mondja a homoszexuális hajlamot;
 amikor mind a passzív, mind az aktív fél részéről természetellenesnek 
tartja a homoszexuális aktust; amikor az ilyen szexuális cselekedetnek 
semmilyen formáját nem fogadja el; amikor megköveteli a házaspároktól a 
házasságon kívüli szexuális kapcsolatokról való lemondást.</u> <u><b>Ezek ugyanis a
 klasszikus görög filozófiai hagyomány egyik meghatározó, elsősorban 
Platón nevével fémjelzett vonulatának tanításai. E tanítások majd a Kr. 
e. I-II és Kr. u. I-II. századi görög-római filozófusok és az őket 
olvasó keresztény teológusok munkásságában még inkább hangsúlyossá 
válnak. </b></u><br><br>Ismét szögezzük le: <u><b>a melegházasság olyan újítás az 
európai társadalmak jogrendjében, amelynek a 
görög-római-zsidó-keresztény kultúrában nincsenek sem történelmi, sem 
filozófiai, sem teológiai, sem jogi, sem politikai-intézményes előképei.
 <br></b></u><br> <i>Forrás <a href="http://heidlgyorgy.wordpress.com/">a szerző blogja.<br><br></a></i>Kép&nbsp;<a href="http://static.guim.co.uk/sys-images/Books/Pix/pictures/2007/11/09/mimmojodice372.jpg" style="text-decoration:none;color:rgb(124,96,169)">innen.</a><i><a href="http://heidlgyorgy.wordpress.com/"><br>
</a></i></div>