<div dir="ltr"><h1>Szent Hedvig királynő emléknapja</h1>
<div>
<span>
2013. 07. 18. 13:13 - <ul><li><span>
<a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fszent-hedvig-kiralyno-emleknapja&title=Szent%20Hedvig%20kir%C3%A1lyn%C5%91%20eml%C3%A9knapja&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</span></li></ul> </span>
</div>
<div>
<div>
<div>
<p><u><b>Szent Hedvig 1374-ben Magyarországon született
Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai
hercegnő harmadik gyermekeként.</b></u></p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/hedvig_vezer.jpg" style="float:left;margin:7px" height="180" width="140">Lipót
ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret
szertartását a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között
Haimburgban Demeter bíboros, ostrzyhomiai érsek végezte. Nagy Lajos
Vilmossal együtt a magyar trónra szánta Hedviget, de a király halála
után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát
ültették a magyar trónra, <u><b>Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.</b></u></p><p>A
királylány <u><b>1384 őszén érkezett Krakkóba,</b></u> és október 15-én,
védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén koronázta meg Bodzanta
gnieznói érsek. <u>A lengyelek, akik Hedviget királynőjükké választották,
Vilmost nem akarták a trónon látni,</u> ezért amikor <u><b>Jagelló László
követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét</b></u>. Szívesen fogadták,
meghallgatták kérését, főként mert <u><b>ígéretet tett arra, hogy vele együtt
az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.</b></u></p><p><u><b>Hedvig
beleegyezett a házasságba, mert Isten akaratát látta benn</b></u>e. <u><b>L</b><b>ászló
1386. február 12-én érkezett Krakkóba, s három nap múlva testvéreivel és
kíséretével együtt megkeresztelkedett.</b></u> Hedvig a Wawel katedrálisában <u>a
papság és Bodzanta érsek jelenlétében nyilvánosan visszavonta a
gyermekkorában tett házassági ígéretét. <b>Február 18-án megtartották az
esküvőt.</b></u></p><p><u><b>Hedvig</b></u> tevékenyen részt vett az állam életében,
tevékenysége nem korlátozódott a szokásos királynői tevékenységre.
Elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: <u><b>a pogány
Litvániát a kereszthez vezette</b></u>. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola
<u><b>gondoskodott megfelelő személyek kiműveléséről, kik értették a
megkeresztelt nép nyelvét, lelkületét, adottságait és jellemét:</b></u> Prágában
1397-ben <u><b>kollégiumot alapított litván teológusok számára</b></u>. Az elszakadt
<u><b>Ruténia megtérítéséért is </b></u>sokat fáradt. Fölismerte, hogy csak akkor
nyerheti meg őket az Egyháznak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag
szertartásaik használatát. Ezért <u><b>a szláv bencéseket kérte, nyissanak
Krakkóban novíciátust</b></u>. Rómában elérte, hogy a pápa, IX. Bonifác
engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.</p><p>Hedvig
<u><b>szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát is.</b></u>
<u><b>Kórházakat látogatott, betegeket ápolt, sokat tett a parasztság
nyomorának enyhítéséért.</b></u></p><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/szthedvigsir.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/szthedvigsir_fekvo.jpg" style="float:right;margin:7px" height="120" width="180"></a><u><b>Szentség
hírében halt meg. A Wawel-katedrálisban temették el.</b></u> Már 1426-ban
megalakította Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek az első bizottságot,
melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt. Az eljárás
feltételezhetően akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér 1454-ben
feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja
Vilmos herceg testvére volt.</p><p>A boldoggáavatási eljárás több
évszázadig tartó megszakadása ellenére a nép szívében elevenen élt
Hedvig tisztelete és emlékezete. Bizonyítja ezt az ikonográfia: <u><b>a
lengyel szentek és boldogok között őt is ábrázolták.</b></u></p><p>A lengyel
püspöki kar 1933. szeptember 29-én Częstochowában tartott ülésén
egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri Hedvig – vagy ahogy a lengyelek
mondják: Jadwiga – boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben
fölújították.</p><p><u><b>A királynőt II. János Pál pápa avatta szentté 1997. június 8-án Krakkóban.</b></u></p><p style="text-align:center">***</p><p>Részlet Vörösmarty Mihály <i>Hedvig</i> című verséből:</p><p style="text-align:center">
A királylyány csendes ámulattal<br>Ült azonban: a szent könyv előtte<br>Nyíltan állt, s a vérivó magyarnak<br>Régi nyelvén új csodát beszéle.<br>A teremtés titka, isten, ember<br>S a világ valának följegyezve<br>Szent soraiban, és az élet álma:<br>
A nagy, a várt, rettegett jövendő,<br>Melyre holtak sírból fölriadnak,<br>S földdel a magas menny összerendűl;<br>Végbiró pedig lesz a nagy isten,<br>S jót, gonoszt a szív szerint itélend:<br>Mindezek s több fel valának írva,<br>
S Hedvig olvasá a szent igéket,<br>S így tünődék rajtok önmagában:<br>„Ím ezek mi szép igék, mi szentek!<br>Lengyelország hős királya férjem,<br>Kit szivemben hordok, hű jegyelted!<br>Nem leend-e megvetett ajándék,<br>Majd ha fényben eljövendesz értem,<br>
S én kitárom a csodák világát<br>Ifju, hős, de még vad nemzetednek?<br>Durva nyelve, melyen eddig a düh,<br>S a harag vad győzödelme hangzott,<br>Általam most szent igékre hajland;<br>A teremtés titka és az üdvé<br>Nem leendnek messze föld virági;<br>
Szent körökbe mindenik betérhet,<br>És az élet fájáról gyönyörrel<br>Dús, öröklő éveket szakaszthat.”</p><p>Magyar Kurír</p></div>