<div dir="ltr"><h2 class=""> Szent Benedek-ünnep Tihanyban</h2>
<div class="">
<span class="">
2013. 07. 13. 15:18 - <ul class=""><li class=""><span>
<a class="" href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fszentek-isten-ajandekai&title=A%20szentek%20Isten%20aj%C3%A1nd%C3%A9kai&description=" id="da2a_1"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</span></li></ul> </span>
</div>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p><u><b>Szent Benedek, Európa védőszentje ünnepén</b></u>
vesperással kezdődött az ünnepi szertartás <u><b>a Tihanyi Bencés Apátság
</b></u>templomában, amelyre a Magyar Bencés Kongregáció különböző
monostoraiból is érkeztek szerzetesek.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kati/julius2/Benedek5_fekvo.jpg" style="float: left; margin: 7px;" height="120" width="180">Korzenszky
Richárd, a tihanyi közösség vezető perjele szeretettel köszöntötte a
helybélieket, a szélrózsa minden irányából érkezett zarándokokat,
közöttük azokat a fiatalokat és kísérőiket is, akik, mint minden évben a
hagyományok jegyében Pannonhalmáról Tihanyba több napos gyalogos
zarándoklattal érkeznek az ünnepi együttlétre. Bizony kitartást, tűrést
követel meg ez, sok-sok izzadsággal járó helytállást vár el mindenkitől,
mutatott rá a perjel. <u>Lehet, hogy a „nyolc boldogságot” egy
kilencedikkel is ki kellene egészíteni: Boldogok, akik a zarándokút
végén célba érnek – mondta együttérzéssel.</u></p><p>A szentmiseáldozat
szertartását meghívott vendégként Spányi Antal székesfehérvári püspök
vezette. Homíliájában a főpásztor Európa védőszentjének, Benedeknek
ünnepén <u><b>egy interneten bolyongó üzenetet idézve – miszerint a keresztény
Európának vége, mert a demográfiai apály halálra ítélte földrészün</b></u>ket –
mutatott rá arra a vészhelyzetre, amely ősi földrészünket, ősi
otthonainkat fenyegeti.</p><p>Az üzenet szerint annyira kevés gyermek
születik ma Európában, hogy <u><b>a bevándorlók, akiket a bőséges gyermekáldás
jellemez, létszámban felülírják lassan Európa népességét. De e
bevándorlók nem akarnak keresztények lenni,</b></u> nem kérnek földrészünk
kultúrájából,<u><b> s boldogan készítgetik elő az ő kultúrájukat, az iszlámot a
győzelemre. Fegyverek, harcok nélkül vívják e küzdelmet a keresztény
Európa ellen, emelte ki a főpásztor.</b></u></p><p>Másfél évezreden keresztül
Benedekre felnéztek az emberek, emlékeztetett. Felnéztek az Egyházra is
és fontos volt még a keresztény kultúra. Másfél évezreddel ezelőtt
érkezett meg Rómába<u><b> Szent Benedek, a viszonylag <img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kati/julius2/Benedek1-1_fekvo.jpg" style="float: right; margin: 7px;" height="120" width="180">jómódú,
tehetséges és művelt fiatalember, hogy ismereteit bővítse az akkoriban a
„világ fővárosának” tartott központban</b></u>. Megérkezvén azonban<u><b>
tapasztalta, hogy a város már nem az, ami volt korábban. A hatalom
megoszlott, az új hatalmi központ Konstantinápoly</b></u> lett, <u><b>Rómában pedig a
pogány erkölcstelenség lett úrrá</b></u>, s egyáltalán nem látszott népességén,
hogy meg akarna változni. Benedek már-már hátat fordított Rómának
kiábrándultan, de ekkor megigézte az Isten. Ráérzett arra
kiszolgáltatottságra, emberi nyomorúságra, amelybe az emberek ott
egymást sodorták, s kiutat nem látván helyzetükben egyre mélyebbre
süllyedtek. Benedek példája azt mutatja, hogy <u>akit soha senki és semmi
nem igéz meg, az menthetetlen ember, az soha nem fog nagy dolgot
véghezvinni,</u> mindig megmarad önmagába bezártnak, s az aznapi
nyomorúságának lesz a rabja. De <u><b> </b></u><u><b>akit megigéz a szépség, a jóság, a
közösség, az igazság, az mindig fogja keresni mindezek forrását, s eljut
a Jóistenhez</b></u>. <u><b>Benedeket megigézte az Isten. Ettől kezdve új ember lett</b></u>,
nem kényszerítette, nem sodorta el a világ állapota, mert túllátott
annak helyzetén. Megszabadult mindattól, ami földi vagyona volt, mert
szabad lett, s a szabadság megigézettségében megtalálta Istent, aki
minden gazdagság, minden szabadság forrása. Nem kívánt másokat meggyőzni
erről a tapasztalatáról, de ezt sugározta egész emberi lényével. S
<u><b>egyre többen gyűltek köré, egyre többen figyeltek szavára.</b></u> Egyre többen
hagyták az emberek Rómában is, hogy Isten megigézze őket is, s Istenre
figyelve, Istenbe öltözködve járják életük útját, akár mint papok,
szerzetesek, akár mint világi keresztények.<u><b> S az Egyház</b></u>, amelynek
kezdetben kicsinyke befolyása volt csak az életre,<u><b> jövőt teremtett
Európában, iskolákat, szeretetintézményeket, kórházakat hozott létre.
</b><b>Szent Benedek és követői műveltségre, szellemi és életfenntartó
kultúrára nevelték a népeket.</b></u></p><p>A mai ember is próbál Istenhez
tartozni, mutatott rá a püspök. Isten mindig megadja az embernek azt,
amire szüksége van, de fontos, hogy felismerjük e szükséget, s nyissuk
meg a szívünket, hogy az isteni ajándék belénk tudjon áradni. Nemzetünk
<u><b>szentjei </b></u>voltak<u><b> Isten legfőbb ajándékai.</b></u> A régiek, Szent István, Szent
Imre és sokan mások, vagy az újabbak között Apor Vilmos, Mindszenty
József, Prohászka Ottokár, Bogner Mária, Bódi Magdi…, <u><b>akik mindvégig
állhatatosságot vállaltak, példát adva a mai magyaroknak is. Példát
adva, hogy a belső indításért Istenre figyeljenek, iránymutatását
hallják meg, </b></u>lássák meg, s vigyék tovább, adják tovább, mint üzeneteket a
mai Európában is.<u><b> Ez a mi feladatunk is:</b></u> Isten rajtunk keresztül is
akarja a világot szebbé, gazdagabbá tenni – zárta gondolatait Spányi
Antal.</p>Toldi Éva/Magyar Kurír <br></div>