<div dir="ltr"><h2><a href="http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent" target="_blank">Maslow
másként</a></h2>
<h3>2012.09.24. 20:06 <a href="http://blog.hu/user/137525/tab/data" target="_blank">scapinelli</a></h3>
<p><a href="http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent#more4800468" target="_blank">http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent#more4800468</a></p>
<p style="text-align:justify"><img alt="maslow-piramisa-mc3a1ria-rc3a1dic3b3-12_09_20.jpg" border="0" height="199" width="253">De
az embert vágyai vezérlik – dalolta Petőfi Sándor. Ezt vallja a reklámipar is,
persze a vágyakat másképp értelmezve, többnyire a maslowi piramis alsó két
szintjén. Ugye, kedves olvasóim, ismerik<b><u> Maslow piramisá</u></b>t? <u>Maslow
Ábrahám <font size="4">a</font><b><font size="4">z állati motivációval foglalkozott, de később habozás nélkül az
emberi igényeket és szükségleteket is rangsorolta,</font> </b>és az önmegvalósítást
értékelte legnagyobbra</u>. Ez a szemlélet ma is uralkodik mind a marketingben,
mind a politikában, bár az elit hajlamos saját igényeit a csúcsra helyezni,
mivel oda képzelik eleve magukat.</p>
<p style="text-align:justify"><a name="13fd73de87772a1f_13f654d6fe30feaa_13f635e8dc00058e_13f60a"></a><b><u>Quentin
R. <span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow">Skrabec Jr.</span></u></b><span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow"> <u>Maslow piramisát</u> <b><u>újraértelmezte</u></b>,
<b><u>Szent Benedek regulája szerin</u></b>t</span>. Szerinte a rendalapító az
5. században, korának nyelvén, de máig érvényesen, úgy fogalmazta meg a
szerzetesek szabályzatát, hogy azt alkalmazva a barátok igényeit minden szinten
kielégítette. Szerinte <b><u>a modern ipari vállalatokat </u></b><u>is ezen
elvek mentén kéne újra szervezni<b>, hogy ne</b> <b>végezzenek önpusztítást a
haszon és csak a haszon nevében, hanem minden érintett boldogulását szolgálják.</b></u>
Skrabec kimutatja, hogy <b><u>a karoling reneszánsz és Európa újjászületése az
előző ezredfordulón is a bencés regula alapján állt,</u></b> arra épült.
Impozáns gondolat, mesteri levezetés. A Management by Jesus szemináriumok
filozófiájában is átvettem ezt a gondolatot.</p>
<p>Röviden összefoglalom: <b><u>Szent Benedek jó atyaként
gondoskodott az övéiről, </u></b><u>a <b><span style="background:none repeat scroll 0% 0% rgb(194,123,160)">legalsóbb
szintekr</span></b><span style="background:none repeat scroll 0% 0% rgb(194,123,160)">e</span> is nagy gondot
fordítva:<b> <span style="background:none repeat scroll 0% 0% rgb(194,123,160)">az étkezéseket, az alvást, vagy a
munkafolyamatokat</span></b></u><span style="background:none repeat scroll 0% 0% rgb(194,123,160)"> <u>részletesen
szabályozta</u>.</span> Nagy <b><u>hangsúlyt </u></b>kapott nyugtalan korában <b><u><span style="background:none repeat scroll 0% 0% blue">a 2. szinten a biztonság: a kolostor stabilitást
jelentett, mert önfenntartó volt és fegyelem szabályozta</span></u></b><span style="background:none repeat scroll 0% 0% blue"> </span>mindennapjait. A <b><u><span style="background:none repeat scroll 0% 0% rgb(147,196,125)">3. szinten a szociális igényeket a közösség és a közös liturgia
elégítette ki, de a közös munka is </span></u></b>nagyban hozzájárult. <span style="background:none repeat scroll 0% 0% red">Az <b><u>önbecsülést a tanulmányok és mesterségek magas
szintű elsajátítása és gyakorlása</u></b></span> biztosította. Végül az <b><u><span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow">önmegvalósítást a szerzetes a harmóniában és a rend
spiritualitásában</span></u></b><span style="background:none repeat scroll 0% 0% yellow"> t</span>alálta
meg.</p>
<p style="text-align:justify">Minden bizonnyal meglepő, hogy egy pszichológiai
koncepció, melyet a modern önzés szentesített és tett főáramlatú elméletté, egy
1500 éve sikeres spirituális mozgalom életerősségének forrása is lehet. Azért
meglepő ez, mert <u>mindennapjainkban az önmegvalósítási hajsza nem boldogságot
teremt, hanem frusztrációt, sőt gyakran depressziót.</u><b> </b>Nos, <b><u><span style="font-size:14pt">a maslowi piramis hagyományos értelmezése, </span></u></b><span style="font-size:14pt">vulgarizált változata, <b><u>a fogyasztói társadalom
ideológiájává vált!</u></b></span> A Maslow által felsorolt szükségek valóban
jelen vannak az emberi pszichében, de a piramis értelmezése sokszor<b><u>
félrevezető. </u></b>Sokan úgy értelmezik, hogy előbb ki kell elégíteni az
alsóbb szinteket, és csak ezek kielégítése után kerülhet sor a magasabb
igényekre. Kétségbe vonom ennek a látásmódnak a helyességét. <b><u>Az öt
szintre besorolt vágyak nem valamiféle kronológiai vagy logikai sorrendben</u></b><u>
jelentkeznek, hanem kezdetektől jelen vannak már a kisgyermek lelkében</u>. <b><u>Az
önbecsülés és önmegvalósítás nem valami luxus, és főleg nem lehet a felsőbb
tízezrek, vagy a felsőbbrendűnek vélt fajok privilégiuma!</u></b> II. F<u>rigyes
császár hírhedt kísérlete a szüleiktől elrabolt és egy kastélyban „felnevelt”,
azaz valójában csak etetett és itatott, de emberi kapcsolatok nélkül élő
gyermekek elpusztulása már a kora középkorban megmutatta, hogy</u> <b><u><span style="background:none repeat scroll 0% 0% red">a közösségi szükségletek éppúgy
szükségesek a túléléshez, mint az étel, az ital, vagy az alvás, az ún.
fiziológiai szükségletek</span></u></b>. Későbbi <u>klinikai kísérletek
ugyanazt </u>mutatták be: simogatások és ölelgetések nélkül a legjobban táplált
gyermek is elpusztul. <font size="4"><u><span>Maslow piramisát újra
kéne rajzolni</span>, és a </u><u><span>szeretetet
megtenni alapnak!</span></u></font></p></div>