<div dir="ltr"><div><a href="http://mandiner.hu/cikk/20130709_bogar_laszlo_a_strasbourgi_csata" target="_blank">Bogár László A strasbourgi csata</a></div><p>
<u><b>A magyarság olyan létértelmezési logikát hozott magával ide
1100 évvel ezelőtt, és hordoz ma is hibátlanul, amely szembemegy a
nyugati civilizáció egész létértelmezési logikájával.
</b></u></p>
<div>
</div>
<div>
<p><i><u><b>„Szinte teljesen egybeesett a 907-es Pozsonyi csata
évfordulójával a most lezajlott strasbourgi »csata«</b></u>, vagy­is a
Magyarországot elmarasztaló Tavares-jelentés plenáris vitája. Ami persze
nagyon is közvetlenül kapcsolódik a több mint 1100 évvel ezelőtti
eseményekhez, másrészt <u><b>jelentőségét tekintve is minden túlzás nélkül
történelmi esemény</b></u></i><i>nek lehet nevezni. (...)</i></p><p><i>A Háború a
nemzet ellen ma is ugyanazért zajlik, mint az elmúlt 1100 év során. <u><b>A
több ezer éve egyre inkább uralkodóvá váló világszerveződési elv a
mértéktelenségre, azaz az élvezeteket kielégítő anyagi javak mértéktelen
felhalmozására épül.</b></u></i><i> Ez a lételméleti probléma már a Nyugat közvetlen
ontológiai előzményének tekinthető <u>ókori görög civilizációban is</u>
megjelenik, majd felerősödik abban <u>a reneszánszban</u>, amely tudatos módon
éppen azt tekinti újjászületendőnek, amelynek pusztító következményei
már háromezer éve is látszottak. <u><b>A magát felvilágosodásnak nevező
tudatos elsötétítés pedig már technológiailag a létezés alappillérévé
teszi az anyagi hasznot,</b></u></i><i> mint olyat. A magyarság azonban olyan
létértelmezési logikát hozott magával ide 1100 évvel ezelőtt, és hordoz
ma is hibátlanul, amely szembemegy a nyugati civilizáció egész
létértelmezési logikájával.”</i></p> </div></div>