<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa: Legyünk feddhetetlenek és türelmesek!<br></h1><div class=""><span class=""><ul class=""><li class=""><span>
                <a class="" href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fferenc-papa-isten-cselekedetenek-nincs-protokollja&amp;title=Ferenc%20p%C3%A1pa%3A%20Isten%20cselekedet%C3%A9nek%20nincs%20protokollja&amp;description=" id="da2a_1"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
                
                </span></li></ul>        </span>
            
    </div>
  
  
    <div class="">
    <div class="">
            <div class="">
                    <p><u><b>Az Úr azt kéri tőlünk, hogy türelmesek és 
feddhetetlenek legyünk, járjunk mindig az Ő jelenlétében!</b></u> &ndash; hangsúlyozta
 Ferenc pápa június 28-án a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott 
szentmiséjén, amelyen többek között a Vatikáni Egészségügyi Igazgatóság 
munkatársainak egy újabb csoportja vett részt.&nbsp;</p>        </div>
        </div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/ferencp0628_fekvo.JPG" style="float: left; margin: 3px 7px;" height="120" width="180"><u><b>Az
 Úr lassan, fokozatosan lépett be a 99 éves Ábrahám életébe, amikor 
megígért neki egy gyermeket. Ellenben azonnal belép a leprás életébe:</b></u> 
Jézus meghallgatja a kérését, megérinti őt és íme, a csoda! &ndash; Ferenc 
pápa ezúttal a napi olvasmány és az evangélium összekapcsolásával talált
 rá mondanivalójára. Isten különböző utakat választ, hogy belépjen az 
életünkbe, népének az életébe, akár Ábrahám, akár a leprás esetében. 
<u><b>Amikor az Úr jön, közeledik, nem mindig ugyanazon a módon teszi azt. 
Cselekedetének nincs protokollja</b></u> az életünkben, ilyen nem létezik &ndash; 
mondta a Szentatya, majd hozzáfűzte: egyszer így cselekszik, máskor 
megint más módon, de mindig megteszi a magáét. Mindig létezik ez a 
találkozás köztünk és az Úr között.</p><p><u><b>Az Úr mindig a maga módján lép
 be az életünkbe</b></u>. <u><b>Sokszor lassan teszi ezt, mi pedig abba a veszélybe 
kerülünk, hogy elveszítjük a türelmünket: De Uram, mikor, mikor? Aztán 
könyörgünk, könyörgünk tovább&hellip; És nem jön válasz</b></u> az életünkben. Máskor 
pedig, amikor arra gondolunk, hogy amit az Úr megígért nekünk, az olyan 
nagy, hogy <u><b>hitetlenkedni kezdünk, kételkedünk.</b></u> És mint Ábrahám, arcra 
borulva, azért titokban nevetünk. Azt mondja ugyanis az olvasmány: 
&bdquo;Ábrahám arcra borult az Úr előtt és nevetett&hellip;&rdquo;. Kétkedett: <u><b>&bdquo;De hát 
nekem, majdnem százévesen, gyermekem lesz, a feleségem is kilencven 
éves, éppen neki lesz gyereke?&rdquo;</b></u></p><p>Ugyanaz a kételkedés tölti el 
Sárát is Mamre tölgyfájánál &ndash; folytatta a pápa biblikus elmélkedését &ndash; 
amikor a három angyal közli a gyermek ígéretét Ábrahámmal. Aztán amikor 
az Úr nem jön, <u><b>nem tesz csodát, és nem csinálja azt, amit szeretnénk, 
hányszor és hányszor leszünk türelmetlenné és kételkedővé!</b></u></p><p><u><b>A 
kételkedőknek, a szkeptikusoknak nem tesz eleget az Úr, nem tudja 
megtenni &ndash; gondolkodott hangosan a pápa.</b></u> &ndash; Az <u><b>Úr a velünk való 
kapcsolatában annyira türelmes! Nemcsak nekünk kell türelmesnek lennünk,
 hanem neki is. És Ő az! Vár bennünket. Életünk végéig vár bennünket. 
</b></u>Gondoljunk csak a jó latorra! Valóban csak az élete végén, a legvégén 
ismerte fel az Istent. Az Úr velünk jár, de sokszor nem mutatja magát, 
mint az emmauszi tanítványok esetében. Az Úr bekapcsolódik az életünkbe &ndash;
 ez biztos! &ndash; de sokszor nem látjuk. Ez türelmet igényel tőlünk. De az 
Úr, aki velünk jár, Ő maga nagyon is türelmes velünk.</p><p>Végül <u><b>Isten 
türelmének a titka</b></u> felé fordította figyelmét a Szentatya, amikor így 
elmélkedett: <u><b>Az Isten, miközben velünk jár, fölveszi a mi lépteinket. 
Némelykor az életünkben nagyon sötétbe borulnak a dolgaink, és ha éppen 
nehézséggel küszködünk, az a vágy támad bennünk, hogy leszálljunk a 
keresztről.</b></u> Pontosan akkor, abban a pillanatban, még az éjszaka 
sötétjében, amikor már közel van a hajnal. Amikor pedig leszállunk a 
keresztről, azt <u><b>mindig öt perccel a szabadítás előtt tesszük, amikor 
tetőpontjára hág a türelmetlenségünk.</b></u></p><p><u><b>Jézus a kereszten érezte a 
kisértést: Szállj le, szállj le, gyere!</b></u> De ő türelmes mindvégig, türelmes
 velünk is. Belép mindig az életünkbe, de azt a maga módján teszi, arra 
gondolva, hogy ez így lesz a legjobb. <u><b>Nekünk azonban csak annyit mond, 
mint Ábrahámnak: &bdquo;Járj a jelenlétemben, légy tökéletes és légy 
feddhetetlen!&rdquo; Valóban ez a helyes szó: járj a jelenlétemben, törekedj a
 tökéletességre. Ez egy út, az Úrral, aki majd közbeavatkozik, de addig 
is várni, várni kell a pillanatra</b></u>. Kérjük ezt a kegyelmet, hogy 
járhassunk a jelenlétében és próbáljunk tökéletesek lenni&ndash; zárta péntek 
reggeli homíliáját Ferenc pápa.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>