<div dir="ltr"><h5 class="">Nánási Tamás</h5>
        <h3 class="">Brüsszel és a józan ész</h3>
        
        <div class="">
                
                                <div class="">
                        <div class="">
                                <b>Magyar Nemzet</b><br>
                                <br>
                                                                2013. június 28., péntek 00:01                                                        </div>
                                                        
                                                
                </div>                
        </div>
        
        <div class=""><br><b>Ugye, nem gondolta komolyan senki egy percig sem azt,
hog<u>y</u></b> miután <u><b>Brüsszelben</b></u> – a túlzottdeficit-eljárás lezárásával –
megkaptuk az engedélyt a szégyenpad elhagyására, és átülhettünk a jó
fiúk egyébként nem túlzottan népes táborába, <u><b>máris befejeződnek a hazánk
ellen indított uniós támadások? </b></u>Bevallom, a jó hír hallatán nekem egy
pillanatra eszembe jutott, hogy most – miután Brüsszel kénytelen volt
engedni – esély nyílhat egy új korszakra. <u><b>Az uniós apparátus beláthatná,
hogy a nagytőke megkülönböztetett támogatása nem vezet a közjó
érvényesüléséhez. </b></u></div>
        
        
                                                <div class=""><div class="">
</div>                                
                </div>
                                                
                                                
                <p><u><b>Annál inkább a válsághoz, amiből egyes tagországok nem a megszokott
úton keresik a kilábalás lehetőségeit.</b></u> Érdemes lett volna ezt
alaposabban átgondolni, de <u><b>most már látszik, továbbra sincs változás az
uniós felfogásban</b></u>. <u>Az alapító atyák egyik fő szándékát, vagyis <b>a tőke és
a javak szabad áramlását, az Európai Bizottság szerint csakis a tőke és
a javak szempontjából szabad megközelíteni.</b></u> <u><b>Azoknak a százezreknek az
érdeke pedig, akiknek ez életre szóló kárt okoz, Brüsszelben másodrendű
szempontnak számít.</b></u></p>                                                
<p><u><b>Most, hogy a fél ország a <a target="_blank" href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/tobb-ezer-hitel-sorsa-dolhet-el-1168842">Kúria ítéletére</a>
vár – ami</b>vel a legfelső ítélkező fórum<b> akár olyan döntést is hozhat,
ami a hazai bankrendszert alapjaiban megrendítheti </b></u>–, az uniós bizottság
úgy érezte, hogy <u><b>eljött a pillanat: kötelességszegési eljárást <a target="_blank" href="http://mno.hu/eu/ezuttal-a-devizahitel-miatt-tamad-brusszel-1169267">indított</a>
hazánk ellen amiatt, hogy betiltottuk a devizahiteleket.</b> A kifogásolt
hazai rendelet ugyan 2011-ben született meg, de máig nem volt semmi gond
vele. Az elmúlt hetekben viszont </u><u><b>a kormány és a parlament úgy döntött,
hogy</b></u> a szégyenpad elhagyását, valamint <u><b>a várható demográfiai csomagot,
tervezett pedagógus-béremelést</b></u> – pénzügyi szempontból – <u><b>egy bankok
terheit is növelő csomaggal erősíti meg.</b></u></p>
<p><u><b>Talán ez </b>lehetett az a fejlemény, ami arra<b> vezette a brüsszeli
szakértőket, hogy</b> többéves hezitálás után<b> felismerjék a vonatkozó magyar
jogszabályban a szerintük uniós jogot sértő elemeket</b></u>. Vagy azokat sem,
hiszen az eljárás mellé tett <u><b>indoklásuk meglehetősen általános</b></u>: a
kategorikus magyar tilalom a tőke szempontjából aránytalanul nagy
korlátozásnak számít. S <u><b>ugyan az uniós szabályozás szerint, a
közjó érdekében eltérhetnek a tagországok az alapvető szabadságelvek
akadálytalan érvényesítésétől</b></u>, <u><b>Brüsszelben mégis úgy látják</b></u>: az egyes
becslések szerint – családtagokkal együtt – <u><b>hárommillió magyar polgárt
is érintő, beláthatatlan kárt okozó devizahitelek nem számítanak ilyen
horderejű kérdésnek.</b></u></p>
<p><u><b>S ha még csak a </b></u>szocialisták idejében végbement, tragikus mértékű <u><b>lakossági <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/gyurcsany-es-bajnai-mulasztasait-kell-orvosolni-1169315">eladósodásról</a>
lenne szó</b></u>! <u><b>Az önkormányzatok</b></u> 2010 végére szintén hatalmas, <u><b>1247
milliárd forint értékű adósságot halmoztak fel</b></u>, aminek nagyjából a fele
volt devizahitel. <u><b>Ennek az időzített bombának, amit most 685 milliárd
forint tartozás átvállalásával próbál hatástalanítani a kormány, aztán
bizonyára semmi köze nem lehet a közjó alakulásához</b></u> – legalábbis ha
komolyan vesszük a kötelességszegési eljárás indoklását. <u><b>S akkor már ne
is szóljunk semmit az államadósság jelentős részét kitevő
devizakölc</b></u><u><b>sönökről. </b></u>Nyugodtan<u><b> </b></u><u><b>kijelenthetjük: az országot
életveszélyesen fenyegető folyamat elől zárt el minden lehetőséget </b>– nem
sokkal hivatalba lépése után –<b> a mostani kormány</b></u><u><b>.</b></u> <u><b></b></u> Akkora volt a baj,
hogy az intézkedés ellen – megszületése után – a bankok sem emeltek
semmiféle kifogást.</p>
<p>Most viszont, miután több százezer adóst sikerült megmenteni, egyesek
újrakezdenék a játékot, és ehhez asszisztál az Európai Bizottság? Nem
tudjuk. De <u><b>azt látjuk, hogy a józan ész és a társadalom többségének
érdeke Brüsszelben valamiért nem számít.</b></u></p></div>