<div dir="ltr"><div>Természetes hormon: áttörés a meddőség kezelésében<br><a href="http://www.gondola.hu/cikkek/85883-Termeszetes_hormon__attores_a_meddoseg_kezeleseben.html" target="_blank">http://www.gondola.hu/cikkek/85883-Termeszetes_hormon__attores_a_meddoseg_kezeleseben.html</a><br>
</div>
<div><span><br>Az agyalapi mirigyből kivont anyag
segítségével kezelt édesanya a múlt héten adott életet első gyermekének.
Hogyan segíthet a csókpeptin, a meddőség kezelésében?</span></div>
<div>
</div>
<div>
2013. június 24. 13:18
</div><img src="http://www.gondola.hu/kepek/nyito/83898.jpg" alt="">
<div><div><dl><dt>Kapcsolódó oldalak</dt><dd><a href="http://www.endokrinkozpont.hu/" target="_blank">> www.endokrinkozpont.hu</a><span></span></dd></dl></div>
</div>
<p>
        <b>A lombik program veszélyei</b></p>
<p>
        A lombikbébi (IVF) programok segítségével szerencsére már több ezer
gyermek született. Arról azonban csak ritkán esik szó, hogy az IVF
program nem éppen szövődménymentes. A petesejt nyerése előtt a jövendő
kismamának stimuláló kezelésen kell túljutnia, amely elősegíti a
petesejtek érését, majd ezt követő leszívását, felhasználás előtti
fagyasztását – magyarázza Balázs Csaba professzor, a Budai
Endokrinközpont endokrinológusa. A mellékhatások közül talán az egyik
legfontosabb a petesejt túlstimulálása (OHSS). Ez az esetek 5%-ban lép
fel és 1%-ban súlyos, néha életet veszélyeztető szövődményt okozhat és
különösen veszélyes a PCOS-ban szenvedők számára. A kutatások egész
sora indult el, hogy elkerülhető lehessen az OHSS, s végül a
„csókpeptin” hozta az első sikert.</p>
<p>
        <b>Mesterséges helyett természetes</b></p><div><span>
<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=223&clientid=191&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=557f4fcee20562f6fe87c53dccaf6431" alt="" style="width:0px;min-height:0px" height="0" width="0">Ezt a fehérjét már régóta kutatták és génjét (KISS1) is megtalálták.
Eredetileg azt gondolták, hogy ez az agyalapi mirigyből kivont anyag
képes az emlő és a melanoma daganatok áttéteit megakadályozni, ezért
„metastin” nevet kapta. Az utóbbi időben derült fény arra, hogy az
agyban a nemi hormonok termelődését szabályozó „<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Gonadotropin-releasing_hormone" title="Gonadotropin-releasing hormone" target="_blank">gonadotropin-releasing hormone</a>”
(GnRH) képzésében fontos szerepet játszik és többek között a pubertas
hormonális kiváltásában döntő, ugyanis a kisspeptin nélkülözhetetlen a
pubertás folyamatának megindulásához.</div></span></div>
<p>
        <b>Mellékhatások nélkül</b></p>
<p>
        San Franciscoban az idei endokrin világkongresszuson számoltak be a
londoni Imperial College kutatói, hogy 30-ból 29 asszonynak heti két
alkalommal adtak csókpeptin injekciót és stimulálták a petesejteket,
majd IVF módszerrel megfelelő petesejteket nyertek. 28 esetben
fejlődött ki embrió. 25 résztvevőnél az embrió beültetését követő 12 nap
múlva terhesség jött létre. Az első baba megszületéséről adott hír
azért nagyszerű, mert ezzel a módszerrel nagyobb sikerrel lehet a
petefészkeket stimulálni és ráadásul a korábbiaknál lényegesen kevesebb
mellékhatás nélkül születhetnek a gyermekek. Az is kiderült, hogy a
pajzsmirigy stimulálásáért felelős hormon, a TSH fontos a csókpeptin
képzéséért és szabályozásáért, ez felhívja a figyelmet az agyalapi
mirigy, a pajzsmirigy és a petefészek működésének szabályozására.</p>
<div><a href="http://www.orvostkeresek.hu" target="_blank">www.orvostkeresek.hu</a></div></div>