<div dir="ltr"><h2><a href="http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent" target="_blank">Maslow másként</a></h2>
<h3>2012.09.24. 20:06 <a href="http://blog.hu/user/137525/tab/data" target="_blank">scapinelli</a></h3><p><a href="http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent#more4800468" target="_blank">http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent#more4800468</a><br>
</p>
<div>
<p style="text-align:justify"><img src="http://m.blog.hu/je/jezsuita/image/maslow-piramisa-mc3a1ria-rc3a1dic3b3-12_09_20.jpg" alt="maslow-piramisa-mc3a1ria-rc3a1dic3b3-12_09_20.jpg" height="199" width="253">De
az embert vágyai vezérlik – dalolta Petőfi Sándor. Ezt vallja a
reklámipar is, persze a vágyakat másképp értelmezve, többnyire a maslowi
piramis alsó két szintjén. Ugye, kedves olvasóim, ismerik<u><b> Maslow
piramisá</b></u>t? <u>Maslow Ábrahám a<b>z állati motivációval foglalkozott, de később
habozás nélkül az emberi igényeket és szükségleteket is rangsorolta, </b>és
az önmegvalósítást értékelte legnagyobbra</u>. Ez a szemlélet ma is
uralkodik mind a marketingben, mind a politikában, bár az elit hajlamos
saját igényeit a csúcsra helyezni, mivel oda képzelik eleve magukat.</p>
<p><a name="13f635e8dc00058e_13f60af420c74dd0_13f5e21b722887b6_more4800468"></a></p>
<p style="text-align:justify"><u><b>Quentin R. <span style="background-color:rgb(255,255,0)">Skrabec Jr.</span></b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)">Maslow piramisát</u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
újraértelmezte</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">, </span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Szent Benedek regulája szerin</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">t</span>. Szerinte a rendalapító
az 5. században, korának nyelvén, de máig érvényesen, úgy fogalmazta meg
a szerzetesek szabályzatát, hogy azt alkalmazva a barátok igényeit
minden szinten kielégítette. Szerinte <u><b>a modern ipari vállalatokat </b>is
ezen elvek mentén kéne újra szervezni<b>, hogy ne</b> <b>végezzenek önpusztítást a
haszon és csak a haszon nevében, hanem minden érintett boldogulását
szolgálják.</b></u> Skrabec kimutatja, hogy <u><b>a karoling reneszánsz és Európa
újjászületése az előző ezredfordulón is a bencés regula alapján állt,</b></u>
arra épült. Impozáns gondolat, mesteri levezetés. A Management by Jesus
szemináriumok filozófiájában is átvettem ezt a gondolatot.</p>
<blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote">Röviden összefoglalom: <u><b>Szent Benedek jó
atyaként gondoskodott az övéiről, </b>a <b style="background-color:rgb(194,123,160)">legalsóbb szintekr</b></u><u><span style="background-color:rgb(194,123,160)">e</span> is nagy gondot
fordítva:<b> <span style="background-color:rgb(194,123,160)">az étkezéseket, az alvást, vagy a munkafolyamatokat</span></b></u><span style="background-color:rgb(194,123,160)">
</span><u style="background-color:rgb(194,123,160)">részletesen szabályozta</u><span style="background-color:rgb(194,123,160)">.</span> Nagy <u><b>hangsúlyt </b></u>kapott nyugtalan korában <u style="background-color:rgb(0,0,255)"><b>a 2.
szinten a biztonság: a kolostor stabilitást jelentett, mert önfenntartó
volt és fegyelem szabályozta</b></u><span style="background-color:rgb(0,0,255)"> </span>mindennapjait. A <u style="background-color:rgb(147,196,125)"><b>3. szinten a
szociális igényeket a közösség és a közös liturgia elégítette ki, de a
közös munka is </b></u>nagyban hozzájárult. <span style="background-color:rgb(255,0,0)">Az </span><u style="background-color:rgb(255,0,0)"><b>önbecsülést a tanulmányok és
mesterségek magas szintű elsajátítása és gyakorlása</b></u> biztosította. Végül
az <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>önmegvalósítást a szerzetes a harmóniában és a rend spiritualitásában</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
t</span>alálta meg.</blockquote>
<p style="text-align:justify">Minden bizonnyal meglepő, hogy egy
pszichológiai koncepció, melyet a modern önzés szentesített és tett
főáramlatú elméletté, egy 1500 éve sikeres spirituális mozgalom
életerősségének forrása is lehet. Azért meglepő ez, mert <b><u>
</u></b><u>mindennapjainkban az önmegvalósítási hajsza nem boldogságot teremt,
hanem frusztrációt, sőt gyakran depressziót.</u><b> </b>Nos, <u><b>a maslowi piramis
hagyományos értelmezése, </b></u>vulgarizált változata, <u><b>a fogyasztói társadalom
ideológiájává vált!</b></u> A Maslow által felsorolt szükségek valóban jelen
vannak az emberi pszichében, de a piramis értelmezése sokszor<u><b>
félrevezető. </b></u>Sokan úgy értelmezik, hogy előbb ki kell elégíteni az
alsóbb szinteket, és csak ezek kielégítése után kerülhet sor a magasabb
igényekre. Kétségbe vonom ennek a látásmódnak a helyességét. <u><b>Az öt
szintre besorolt vágyak nem valamiféle kronológiai vagy logikai
sorrendben</b> jelentkeznek, hanem kezdetektől jelen vannak már a kisgyermek
lelkében</u>. <u><b>Az önbecsülés és önmegvalósítás nem valami luxus, és főleg
nem lehet a felsőbb tízezrek, vagy a felsőbbrendűnek vélt fajok
privilégiuma!</b></u> II. F<u>rigyes császár hírhedt kísérlete a szüleiktől
elrabolt és egy kastélyban „felnevelt”, azaz valójában csak etetett és
itatott, de emberi kapcsolatok nélkül élő gyermekek elpusztulása már a
kora középkorban megmutatta, hogy</u> <u><b>a közösségi szükségletek éppúgy
szükségesek a túléléshez, mint az étel, az ital, vagy az alvás, az ún.
fiziológiai szükségletek</b></u>. Későbbi <u>klinikai kísérletek ugyanazt </u>mutatták
be: simogatások és ölelgetések nélkül a legjobban táplált gyermek is
elpusztul. <u><font size="6">Maslow piramisát újra kéne rajzolni</font>, és a <font size="6">szeretetet megtenni
alapnak!</font></u></p>
</div>
<div>
</div>
<h3>
<a href="http://jezsuita.blog.hu/2012/09/24/maslow_maskent#comments" title="Kommentek megjelenítése / írása" target="_blank"><span><br></span></a> </h3></div>