<div dir="ltr"><h2><font size="1"><u><b><a href="http://mandiner.hu/cikk/20130617_l_simon_laszlo_szocionistak_homoszexualis_lobbi_es_a_politikai_morickak" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20130617_l_simon_laszlo_szocionistak_homoszexualis_lobbi_es_a_politikai_morickak</a></b></u></font></h2>
<h2>Politikai kultúra 1<br></h2><h2>L.Simon László, <span class="">Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnöke:</span></h2><h2></h2>
<h3>
</h3>
<p style="text-align:justify">Amikor elindítottam ezt a blogot,
megfogadtam, hogy nem fogok benne Novák Előddel foglalkozni. A Jobbik
képviselőjével csatáztam már eleget az Országgyűlés Kulturális és
Sajtóbizottságában – bár ezek nem szellemi csaták voltak, hanem inkább
stílus- és időnként morális kérdésekről szóltak –, ez azonban nem
indokolta volna, hogy más fórumokon a szükségesnél nagyobb figyelmet
fordítsak a „munkásságára”. Az, hogy most mégis eltérek ettől az
elhatározásomtól, szintén <u>nem Novák Előd személyéről szól</u>, sokkal i<u>nkább
az általa képviselt politikai mentalitásról (vagy inkább szimptómáról</u>).</p>
<p style="text-align:justify"><u><b>A demokratikus politika természetes
velejárói az éles, akár kifejezetten harcias hangvételű viták, hiszen a
demokrácia – szemben a diktatúrákkal – nem fojtja el a markáns érdek- és
értékellentéteket, hanem szabad folyást enged nekik a politikai
(küzdő)térben.</b></u> <u>Ezért is megmosolyogtató újra és újra azt hallani, hogy
Magyarországon veszélyben volna a demokrácia:</u> <u>éppen az ilyen sarkos
vélemények szabad, nyilvános hangoztatása cáfolja magát az állítást.</u> Ha
nem is mindig könnyű, egyúttal <u><b>azt is el kell fogadnunk, hogy ezek a
viták gyakran nem racionális érveken alapulnak, hanem a megalapozatlan,
személyeskedő vádaskodásig mennek.</b></u> Ennek gyakran én is elszenvedője
voltam az elmúlt három évben, de e<u>gy közszereplőnek többet kell eltűrnie
az átlagosnál, és aki ma arra vállalkozik, hogy politikai pályára lép,
pontosan láthatja előre, mire is adja a fejét.</u></p>
<p style="text-align:justify"><u><b>Azonban mint mindenben, ebben is van egy
határ, aminek az átlépése nehezen belátható következményekkel fenyeget.
</b></u> Magyarországon <u><b>ezt a határt a Jobbiknak a Parlamentbe kerülésével
léptük át. Azóta olyan mondatok hangzanak el az Országgyűlésben, amire a
rendszerváltozás óta nem volt példa, a párt félhivatalos orgánuma, a
<a href="http://kuruc.info" target="_blank">kuruc.info</a> pedig a közbeszéd olyan mélypontjára horgonyozta le magát,
ami korábban teljességgel elképzelhetetlennek tűnt</b></u> (ezt akkor is
fontosnak tartom rögzíteni, ha ezzel újra bérelt helyem lesz a
szélsőjobbos portál hasábjain). Mindezt nem valamiféle politikai
korrektség mondatja velem, hanem az a tapasztalat, amit a kulturális
bizottságban szereztem: ez a gondolkodás- és megszólalásmód oda vezet,
hogy<i><u><b> vitáink már nyomokban sem tartalmaznak szakmaiságot és higgadt,
megalapozott érveket.</b></u> Innentől <b><u>már csak szimbolikus kérdések maradnak:
ki azonosul mások megbélyegzésével és ki emeli fel a szavát ellene.</u></b></i></p>
<p style="text-align:justify"><u>Ahol egy országgyűlési képviselő <a href="http://444.hu/2013/06/13/a-zsidok-vagy-a-melegek-nyomtak-a-karpatiat/" target="_blank"><i>Homoszexuális lobbi irányítja a kulturális kormányzatot?</i> címmel hirdet sajtótájékoztatót</a>,
majd azon többek között a Zsidó Világkongresszust is felemlegeti, ott
komoly baj van.</u> És nem csupán azért, <u>mert maga a felvetés nevetséges;
volt kulturális államtitkárként sokféle „lobbitevékenységet”,</u> szakmai és
egyéb érdekérvényesítési igyekezetet <u>láttam, de ilyet nem. </u>A fő gondot
az jelenti, hogy megint nem a kulturális szféra valódi problémáiról esik
szó, illetve olyan kérdések kapcsolódnak hozzá a területhez, amelyeknek
ahhoz semmi közük. Megint <u><b>nem arról vitatkozunk, hogyan biztosítsuk
kulturális intézményrendszerünk fenntarthatóságát </b></u>az elhúzódó európai
gazdasági válság közepette, <u><b>hanem arról, éppen milyen alpáriság jutott
egy szakmailag amúgy teljesen súlytalan politikai szereplő eszébe, és
hogyan is viszonyuljunk ehhez.</b></u></p>
<p style="text-align:justify">Ezt a viszonyulást számomra – legalábbis
bizottsági elnökként – némileg megkönnyíti az új házszabály, aminek
alapján <b><u>komoly pénzbüntetést kiszabását javasolhattam</u></b> a bizottság június
10-i ülésén figyelmeztetésem ellenre többször is „szocionistázó” Novák
Elődre. A kulturális bizottság által javasolt pénzbüntetés a parlament
mai plenáris ülésének döntésével léphet életbe.<b> </b>Ez a szankció
természetesen nem oldja meg a problémát, de úgy éreztem, ezzel is
hangsúlyoznom kell: <u><b>ez a gondolkodás- és beszédmód teljességgel
vállalhatatlan, és felmérhetetlen károkat okozhat a hazai
közgondolkodásban, ha nem lépünk fel határozottan ellene. Nincs helyük a
közéletben azoknak a politikai Mórickáknak, akiknek mindenről ugyanaz
jut eszükbe.</b></u></p><p style="text-align:justify"><u><b><br></b></u></p></div>