<div dir="ltr"><h1>Isten népe, Isten kovásza a világban <br></h1>
<div>
<span>
2013. 06. 12. 18:00 - <ul><li><span>
                <a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Faz-egyhaz-isten-nepe-isten-kovasza-vilagban-ferenc-papa-szerdai-altalanos-kihallgatasa&title=Az%20Egyh%C3%A1z%20Isten%20n%C3%A9pe%2C%20Isten%20kov%C3%A1sza%20a%20vil%C3%A1gban%20%E2%80%93%20Ferenc%20p%C3%A1pa%20szerdai%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20kihallgat%C3%A1sa&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
                
                </span></li></ul> </span>
</div>
<div>
<div>
<div>
<p><u><b>Szerdán délelőtt ismét százezres tömeg gyűlt
össze a Szent Péter téren.</b></u> Sokan nem is tudtak bejutni oda, hanem az
oda vezető Via della Conciliazionén várakoztak. Ferenc pápa katekézisét
ezúttal is a II. Vatikáni Zsinat témáinak szentelte, ezúttal a Lumen
Gentium dogmatikai konstitúcióban említett <u><b>„Isten népe” jelentésé</b></u>t
elemezve.</p> </div>
</div>
</div>
<ul><li><span style="color:rgb(40,40,40);text-align:justify;font-size:12px;line-height:150%"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kriszta/BKEP_473.jpg" style="float:left;margin:8px 11px" height="180" width="140"><u><b>Mit
jelent „Isten népe”?</b></u> – tette fel az első kérdést a pápa.
Mindenekelőtt azt, hogy <u><b>Isten nem tartozik sajátos módon egyetlen
néphez sem, mert ő szólít meg, ő hív, hogy legyünk része ennek a
népnek.</b></u> Ez a felhívás mindenki felé fordul, mert Isten irgalmassága
„<u><b>mindenki üdvösségét akarja</b></u>” (1Tim 2,4). Jézus nem mondja az
apostoloknak, de nekünk sem, hogy csináljunk egy különleges csoportot,
egy <i>elit</i> csoportot. Jézus azt mondja: „Menjetek, tegyetek
tanítványommá minden népet (Mt 28,19). Szent Pál megállapítja, hogy
Isten népében, az Egyházban „nincs különbség zsidó és görög között…,
mert <u><b>ti mindnyájan egyek vagytok Jézus Krisztusban” (Gal 3,28)</b></u>.
Szeretném mondani <u><b>mindazoknak, akik távol érzik magukat Istentől és az
Egyháztól, </b></u>akik félénkek vagy közömbösek,<u><b> akik azt gondolják, hogy ők
már nem tudnak megváltozni:</b></u> <u><b>Az Úr hív benneteket is, </b></u>hogy<u><b> legyetek az ő
népének a részévé</b></u>, és ezt nagy tisztelettel és szeretettel tegyétek!</span></li></ul><p><span style="color:rgb(40,40,40);text-align:justify;font-size:12px;line-height:150%"><br><u><b>Hogyan
lesz valaki ennek a közösségnek a része?</b></u> – hangzott a katekézis
második kérdése. Nem a természetes születés által, hanem <u><b>egy új
születés révén.</b></u> Az evangéliumban Jézus azt mondja Nikodémusnak, hogy
fentről kell újjászületni,<u><b> víz és Szentlélek által</b></u>, hogy belépjünk
Isten országába (Jn 3,3-5).<u><b> A keresztség vezet be minket ebbe az új
közösségbe a Krisztusban való hit által, amit Isten adományaként
táplálni és gyarapítani kell egész életünk során</b></u>. Tegyük fel a kérdést:
hogyan növelhetem a hitemet, amit a keresztségem során kaptam? Hogyan
növelhetem ezt a hitet, amit kaptam, és ami az Egyházé? Mit tehetek a
gyarapodásáért? <br><br>A választ a pápa a katekézise harmadik kérdése
kapcsán adta meg:<u><b> Mi az Isten népének a törvénye?</b></u><b> </b><u><b>A szeretet törvénye,
ami az Isten és ember iránti szeretet, melyet az Úr hagyott ránk az új
parancsolata szerint (Jn 13,34)</b></u>. A szeretet azonban <u><b>nem érzelgősség,</b></u> <u><b>hanem Istennek mint egyetlen Úrnak az
elismerése és egyidejűleg a másiknak az elfogadása igazi testvérként,</b></u>
<u><b>ami felülmúl minden megosztottságot, rivalitást, értetlenséget és
egoizmust. </b></u></span></p><p><span style="color:rgb(40,40,40);text-align:justify;font-size:12px;line-height:150%">Mekkora
utat kell még megtennünk, hogy megéljük konkrétan ezt a törvényt, a
bennünk működő Szentlélek törvényét, a szeretetet? Amikor tévét nézünk,
újságot olvasunk, mennyi háborúról hallunk! Hogyan lehet megérteni
ezt? <u><b>Isten népén belül annyi háború!</b></u> A lakónegyedekben, a munkahelyeken
<u><b>az irigység, a féltékenység mennyi háborúja</b></u>! A családokban is mennyi a
belső harc! Kérnünk kell az Urat, hogy értesse meg velünk a szeretet
törvényét. <u><b>Milyen jó, amikor az igazi testvérek szeretik egymást!
Milyen szép!</b></u> De ma tegyünk meg valamit! Talán mindnyájunknak van
szimpatikus vagy nem szimpatikus társunk, sőt talán haragosunk is.
Legalább mondjuk az Úrnak: Uram, én haragszom erre és erre az emberre,
de imádkozom érte. <u><b>Imádkozni a haragosunkért, ez jó nagy lépés a
szeretet törvénye útján.</b></u> <u><b>Tegyük meg ma! </b></u><br><br>A pápai katekézis
negyedik kérdése<u><b> Isten népének</b></u> <u><b>a küldetés</b></u>ét érintette, <u><b>ami elviszi a
világba Isten reményét és üdvösségét.</b></u> Ez a küldetés <u><b>Isten szeretetének a
jele, mely mindenkit meghív a vele való barátságra.</b></u> Ez a küldetés <u><b>a
kovászé, mely megkeleszti az egész tésztát, ízt ad és megvéd a
romlástól</b></u> és ez a küldetés<u><b> fény, mely világít.</b></u> Ahogy mondtam, <u><b>elég csak
kinyitni egy újságot, máris látjuk a hírekben a gonosznak, az ördögnek a
jelét. De</b></u><b><i> </i></b>emelt hangon mondom<u>:<b> Az Isten erősebb! </b></u>Hiszitek, hogy Isten
erősebb<u><b>?</b></u> Most mondjuk együtt, hogy az Isten erősebb! Mondjuk
mindnyájan! És tudjátok, <u><b>miért erősebb? Mert ő az Úr, az egyetlen Úr! </b></u>Az
Isten erős! Szeretném hozzátenni, hogy a valóság – mely néha sötét, és
a gonosz ugyan jelet tesz rá – megváltoztatható, ha elvisszük oda az
evangélium világosságát, elsősorban az életünkkel. Ha egy stadionban,
mint például itt a római olimpiai stadionban, vagy a Buenos Aires-i
Szent Lőrinc stadionban egy sötét éjszaka <u><b>valaki fényt gyújt, azt éppen
csak látni </b></u>lehet, <u><b>de ha hetvenezer ember teszi, az egész stadion
kivilágosodik.</b> </u>Engedjük, hogy életünk Krisztus fénye legyen, és
<u><b>hordozzuk együtt az evangélium fényét az egész világnak!</b></u><br><br>Az
utolsó kérdésben Ferenc pápa<u><b> Isten népének céljá</b></u>ra kérdezett rá. Isten
országának, melyet itt a földön maga az Isten kezdett el, a
beteljesedéséig kell növekednie, amikor Krisztus, a mi életünk
megjelenik (v.ö. Lumen Gentium 9). Az ország <u><b>vége tehát az Úrral való
teljes közösség lesz, </b></u>amikor mint Isten családja<u> <b>belépünk magába az
isteni életbe, ahol a mérték nélküli szeretet örömé</b></u>t éljük<u><b>. </b></u><br><br>Kedves
testvérek – zárta katekézisét a pápa –, Egyháznak, Isten népének lenni
azt jelenti, hogy<u><b> Isten kovásza vagyunk az emberiség számára, vagyis
hirdetjük és hordozzuk az örömhírt ebben a világban</b></u>, mely gyakran
eltévelyedik, és ezért szüksége van bátorító, reményt keltő, új erőt adó
válaszokra. Az Egyház legyen az Isten irgalmasságának és reményének a
helye, ahol <u><b>mindenki érzi, hogy meghallgatják, hogy szeretik, hogy
megbocsátanak neki</b></u>! Az Egyháznak nyitott kapukkal kell állnia, hogy
mindenki bemehessen oda, <u><b>mi pedig kiléphessünk rajta az örömhír
hirdetésére.</b></u></span></p><span style="color:rgb(40,40,40);text-align:justify;font-size:12px;line-height:150%">Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</span></div>