<div dir="ltr"><div class=""><div class=""><label class="">Mert segíteni jó</label> <br></div></div><p style="text-align:justify"><b>Személyes élménybeszámoló a homokzsákok mellől.</b></p>
<p style="text-align:justify">..... (kihagyott rész E/M) ...<br></p>És tényleg így van. Mindenki nemtől,
vallástól, politikai nézettől, bőrszíntől, anyagi helyzettől függetlenül
boldog, hogy segíthet. Mert látszik, hogy áll a gát, ott ahol 4 órája
nem volt, hogy eltűnt a homokkupac, hogy már nem félnek az ott lakók.
Este, éjszaka pedig boldogan fekszenek le, mert segíthettek. Jobb lett a
világ.
<p style="text-align:justify"><u><b>Alkalmat kell adnunk, hogy
megmutathassák az emberek, mit is tudnak igazán. Elcsépelt szó lett az
összefogás az elmúlt napokban, de igaz. Nem az individualista én miatt
megyek le pakolni, hanem a közösség miatt, a segítség miatt. Az árvíz – a
baj ellenére – lehetőség volt arra, hogy megmutathassuk, hogy kik
vagyunk igazán, vagy legalább azt, hogy kik szeretnénk lenni. Egy író
ismerősöm mondta, hogy ha a hétköznapokba vinnénk egy kicsit ebből a
jóindulatból, közösségérzetből, segíteni akarásból, akkor tényleg
minőségi javulást észlelnénk. Csak ne vigye el a víz a bennünk rejlő
egyszerű hőst.</b></u></p><p style="text-align:justify">Zacsa Lőrinc <a href="http://kerdem.blog.hu">kerdem.blog.hu</a><u><b><br></b></u></p></div>