<div dir="ltr"><h1></h1>
<div>
<div>
<div>
<p>A Szentatya katekézisét június 5-én az ENSZ által indítványozott <i> <u><b>környezet világnapja</b></u></i> témának szentelte, és <u><b>felhívta a figyelmet a korunkat jellemző fogyasztói szemlélet veszélyeire.</b></u></p>
</div>
</div>
</div>
<p style="text-align:justify"><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/2013junius/int.JPG" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/tunde/2013junius/int_fekvo.JPG" style="float:left;margin:7px" height="120" width="180"></a>Utalt
a Biblia kezdetén tett isteni rendelésre: <u><b>„Műveljétek és őrizzétek” a
földet! (Ter 2,15)</b></u>. A teremtett világ megőrzését Isten nemcsak a
történelem kezdetére adta, hanem tervének részeként mindannyiunkra
bízta. Mi azonban <u><b>visszaélünk ezzel a megbízatással, amikor
kizsákmányoljuk, uraljuk és birtokoljuk a földet, ahelyett, hogy
csodálkozással szemlélnénk.</b></u> A művelés és a megőrzés azonban nemcsak az
ember és a teremtett világ közötti kapcsolatot jelenti, hanem <u><b>az emberek
egymás közötti viszonyát is. </b></u><br><br>A pápák emberi ökológiáról
beszéltek, mégpedig a környezeti ökológiával kapcsolatban. Mi most
válságot élünk meg, láthatjuk a környezet, de mindenekelőtt <u><b>az ember
válságát. Maga az emberi személy van veszélyben – hangsúlyozta </b></u>
nyomatékkal Ferenc pápa. <u><b>A veszély súlyos, nem a felszínt érinti, hanem
mélyreható. Nemcsak gazdasági, hanem etikai és antropológiai.</b></u> Az Egyház
mindezt többször is hangsúlyozta, de minden éppúgy folytatódik tovább,
mert egy majdnem <u><b>etika nélküli gazdasági és pénzügyi dinamizmus
uralkodik</b></u>. <br><br>A pápa hozzáfűzte: <u><b>Ami napjainkban parancsol, az a
pénz,</b></u> igen a pénz parancsol! Isten, a mi Atyánk <u><b>nekünk adta a parancsot,
hogy őrizzük a földet, és nem a pénznek</b></u>. A miénk ez a feladat! Ne
áldozzák fel az embert a nyereség és a fogyasztás bálványainak! Ez a
„kiselejtezés kultúrája”! Ha elromlik egy számítógép, az egy tragédia!
De a szegénység, a szűkölködés és megannyi személy drámája az
normálisnak tűnik! <u><b>Ha egy téli éjszaka, valaki itt a közelben az
Ottaviano téren meghal, az nem hír! Ha a világ számos pontján
gyerekeknek nincs mit enniük, ez nem híranyag!</b></u> Normálisnak látszik. De
mégsem lehet az! Ha néhány hajléktalan meghal a hidegben az utcán, az
nem hír. Ellenben, ha néhány város tőzsdéje 10 ponttal esik, az
tragédia. Így aztán <u><b>ezeket a személyeket „kiselejtezik”. Bennünket,
embereket selejteznek le, mintha hulladék lennénk! </b></u><br><br>Ez a
„kiselejtezés kultúrája” <u><b>kezd megszokott gondolkodásmóddá válni és
mindent megfertőz</b></u>. Az emberi élet többé már nem az oltalomra szoruló
legfőbb érték, kiváltképp, ha <u><b>szegény vagy fogyatékos</b></u>, illetve ha nem
szolgál semmire sem, mint az <u><b>újszülött</b></u> vagy <u><b>az idős embe</b></u>r. A
„kiselejtezés kultúrája” érzéketlenné tett bennünket az élelem
kiselejtezésével és pazarlásával szemben. <u><b>Egykor nagyszüleink nagyon
figyeltek arra, hogy semmiféle ételmaradékot ki ne dobjanak.</b></u> A
fogyasztói szemlélet mára megszoktatta velünk a felesleget és az élelem
mindennapos tékozlását. De jól jegyezzük meg: <u><b>az eldobott étel olyan,
mintha a szegények asztaláról loptuk volna el!</b></u> Arra kérek mindenkit,
hogy gondolja végig ezt a problémát. <br><br>Végül a pápa az úrnapi
evangéliumra emlékeztetett, mely szerint a csodás kenyérszaporítás után
összeszedték a maradékot, 12 kosár kenyeret, csakhogy semmi el ne
vesszen. Az a tizenkét kosár Izrael 12 törzsének megfelelően az egész
népet jelenti, arra utalva, hogy <u><b>amikor a javakat egyenlő módon,
szolidárisan osztjuk el, senki sem marad híján a szükségesnek</b></u>. <u><b>Emberi
ökológia és környezeti ökológia egymás mellett haladnak.</b></u></p><p style="text-align:justify">Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>