<div dir="ltr">a beszélgetés eleje a köv. linken: <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/csalad-nehezseg-nagyobb-egysegre-vezethet" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/csalad-nehezseg-nagyobb-egysegre-vezethet</a> <br>
<b><br>
A keresztény házaspárok <u>mennyire készülnek fel arra, hogy az élet hozhat nehézségeket is? </u></b><u><br></u><br>Ez
nagyon változó. Szerencsés esetben részt vesznek jegyespároknak szóló
előkészítőn, de ez néha kimerülhet egy-két-három protokolláris
alkalomban. A jegyes kurzus több témát ölel fel, és a család funkciói
viszonylag kisebb teret kapnak a felkészítésben. Talán segíthet, ha a
jegyespár végig gondolhatja, <u>megbeszélheti, hogy mit jelent számára a
család, mik a családnak, mint egységnek a funkciói, vajon ki miért él
családban, mit nyújt egy család, mit nyújtanak a családtagok egymásnak,
melyik életszakaszban várhatóak „normál” krízisek.</u><br><br><b><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/trauteva/szivhaz_vezer.jpg" style="float:left;margin:7px" height="180" width="140">Munkájukat
keresztény szemléletű családsegítésként írja le. A házasságot
szentségként értelmező keresztény tanítás hogyan határozza meg
szemléletét? </b><br><br>Minden erőmmel és <u>képzettségemmel, szívem
minden vágyával úgy vagyok ott, hogy a házasság megtalálja a maga
szerepét, támaszkodni tudjon a házasság szentségére</u>. A szó szerint vett
családterápiában ez az erőforrás nem jelenik meg, talán inkább arra
törekszik, hogy ha már egy család széthullik, akkor az egyesek a
legkisebb sérülés mellett mihamarabb talpra tudjanak állni. Számomra az a
legfontosabb, hogy az adott család életében megtaláljam a jót, a
lehetőséget: hamu közt a gyémántot. <u>Azért ülök ott, hogy képviseljem a
reményt</u><br><br><b>Azzal a meggyőződéssel mondja ezt, hogy a problémákat, ha megoldani nem is, de velük élni lehet? </b><br><br>Másképpen
szemlélni, így mondanám. Merjünk szembe menni azzal az általános
felfogással, hogy ami rossz, azt cseréljük le. Amikor a családdal
vagyok, akkor képviselhetem azt, hogy <u>amit ők az adott helyzet
szorításában belülről rossznak látnak, az nem feltétlenül rossz. Talán
bevihetek szemléletváltást a családba, talán segíthetem ennek
megszületését már a család összehívásával is. Ha együtt jönnek, máris
megjelenik valami jó. Ez gyógyíthat, megindíthatja a bizalmat egymás
iránt. </u>Azt élheti meg minden családtag, hogy <u>egymásért vannak ott,
mindenki a saját múltjával és jelenével, kintről és bentről hozott
nehézségeivel</u>. Ezt tudják megosztani, és egymás javára fordítani. Azt is
jó felismerni, hogy <u>egy-egy nehézség a családi élet normális ciklusával
együtt járó „szokásos” krízis lehet, aminek átélése akár minőségi
javulást is hozhat a család életében</u>.<br><br><b>Hogyan tekintsünk a problémáinkra? </b><p><b><u>Ahogy
a Szentháromság egymásra figyel, és megoszt valamit, ilyen módon élhet a
család is. </u></b> Megkereshetjük, és megerősíthetjük azt a családtagot, aki
leginkább képes rá, és meg is teszi, hogy „megolajozza” a csikorgó
fogaskereket. <u>Ki az, aki szeretetével elsimít, vigasztal, bíztat. Ki az,
aki által jelen lehet a békesség, a remény és a szeretet. <b>Együtt
megkereshetjük, hogy a különbözőségek hogyan egészíthetik ki egymást,
hogyan erősíthetik a családot mint egységet.</b></u> A családtagok küzdenek a
terheikkel, és ha ebben egymást segítik, az építi család egységét,
megadja a lényegét. Nehézségek nélkül ez az erő nem jelenhetne meg. A
nehézség arra is vezethet, hogy nagyobb egységet élhessenek meg. A
szenvedés, a fájdalom talán taníthat minket, és segíthet megélni azt az
örömöt, hogy egymást hordozzuk. <br><br><u><b>Érdemes tehát erőltetni?</b></u><br><br><u>Igen,
én a reményt képviselem ezeken az üléseken</u>. <i>A körülöttünk lévő világ
azt tanítja, ha nem megy, akkor ne erőltessük, keressünk mást, valami
olyat, ami megy</i>. Itt azzal ismerkedhetünk, hogy <u><b>a nehézség közös
megélése, megharcolása segíthet abban, hogy egy mélyebb szinten éljük
meg az egységünket, a szeretetünket. </b></u><br>A terápia abban segít, hogy ne
az legyen a középpontban, amit nehézségként előre tolnak. Gyűjtsük össze
az erőforrásainkat, a gazdagságunkat, és utána fogjunk bele a munkába.
Olyan teret kínálunk itt a Szív Lelkiségi Központban, ahol a családok
letehetik az asztalra a gondjaikat, megkereshetik a megfelelő
eszközöket, és a hitbe, reménybe, szeretetbe kapaszkodva közösen
munkához láthatunk.</p><p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p></div>