<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=utf-8" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.23487">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Mint tudjuk, sajnos a keresztény ember
(pontosabban: <EM>magát annak valló</EM>) nem feltétlenül jó
ember...</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>ÜdvözletteL. </FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>----- Original Message ----- </FONT>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>From: "Polgár Teréz Eszter" <</FONT><A
href="mailto:polgarteri@freemail.hu"><FONT size=2
face=Arial>polgarteri@freemail.hu</FONT></A><FONT size=2
face=Arial>></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>To: <</FONT><A
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"><FONT size=2
face=Arial>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</FONT></A><FONT size=2
face=Arial>></FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Sent: Monday, June 03, 2013 12:27 PM</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Subject: Re: [Grem]Levente Péter (puli kutya) a
szeretet különb. fokairól</FONT></DIV></DIV>
<DIV><FONT face=Arial><BR><FONT size=2></FONT></FONT></DIV><FONT size=2
face=Arial>Sajnos Levente Péterről túl sokat tudok édesanyámon keresztül.A
rendszerváltással egyidőben lett egyik napról a másikra vallásos, a "tékozló"
jelző -- viselt dolgait ismerve -- olyasmi, mint, mondjuk, a vak
komondoros feleségverőt "csibésznek" nevezni, és hát, L.P. &#39;90 körül már
"fiú"-nak sem igen ment el... Nem tudom elhinni, hogy valódi megtérésen esett
át, már csak azért sem, mert a múltjával kapcsolatban azóta is hazudik. A
családi harmóniáról szóló nyilatkozatait is viszolyogva hallgatom. A kommunizmus
kegyeltje volt, akit a rendszer tejben-vajban fürösztött, és aki minden fórumon
hirdette a Párt igéjét. A feleségét (Döbrentei Ildikót) folyamatosan csalta:
nőügyeivel maga dicsekedett el társaságban, és ha kicsit ivott, nem mulasztotta
el részletezni sajátos perverzióit sem.Az említett Döbrentei Ildikót
egyébként a KISZ KB. ejtőernyőztette le a Kisdobos szerkesztőségébe, egyenesen a
lap élére nulla újságírói tudással és tapasztalattal. Miután a munkatársakkal
"betaníttatta" magát, mint főszerkesztő kirúgatott mindenkit, és saját kis
barátaira cserélte a gárdát. A lapot rövid úton valódi párt-lappá silányította.
A Kisdobos, persze, mindig is csak a kommunista kisiskolások nevelésének
jegyében egzisztálhatott, de nem tudom, mennyire közismert, hogy a felszín alatt
irodalmi lapként a feketelistás írók-költők megjelenési fóruma maradt:
gyerekirodalom címen csak azért is közölt Pilinszkytől Nemes Nagyon át Kányádiig
olyan szerzőket, akiknek a megélhetése került veszélybe annak idején.
<BR> Emoke Greschik <</FONT><A href="mailto:greschem@gmail.com"><FONT
size=2 face=Arial>greschem@gmail.com</FONT></A><FONT size=2 face=Arial>>
írta:<BR>>A Magyar Hírlapban (Nyájból a puli kutya 13.o.) a hetvenéves
Levente Péter rendező, színész, tanár, a gyermekek kedvelt &bdquo;Móka
Mikije&rdquo; nyilatkozik, aki elmondta: fiatalon szinte mindenben
ellentmondott istenhívő édesapja útmutatásának. &bdquo;A marxista esti
egyetem esztétika-filozófia szakán tanultam. Örülök, hogy ez idő alatt döbbentem
rá: nem a keresztyén apám idealista, hanem a materialisták, akik azt hirdetik,
hogy egyenjogúság lesz a földön. Megköszöntem a tanáromnak, Kemény Györgynek a
hat szemesztert, és mint tékozló fiú tértem vissza apámhoz. Döntöttem: realista,
Jézus-követő, egyistenhívő ember leszek. A Teremtő hétmilliárdos bárányból álló
nyájának is felfoghatjuk az e Földön élőket, akiknek pásztoraik vannak. Én
Európában a Jézus nevű pásztorhoz tartozom, de e nyájból nem az egyik bárány
vagyok, hanem a puli kutya. Tudom a dolgomat.&rdquo; Levente Péter vallja:
&bdquo;A fogamzástól számítva alakul ki bennünk az önszeretet, később a
feltételes szeretet, majd a feltétel nélküli szeretet. A fogantatástól a halálig
terjedő száz évben el lehet jutni a szeretet plusz egy fokára, ami maga a
tisztelet. Elismerő szeretetnek nevezem azt, amikor elfelejtem, hogy a
másik bántott, vagy egy bizonyos korban nem értettem vele egyet. A feltétel
nélküli szeretetig is a hétmilliárdból kevesen jutunk el, de még kevesebben az
elismerő szeretet, vagyis a tisztelet szintjére. Létezik még a megbocsátó
szeretet, amely már keresztény gondolat. Léteznek műliberálisok és
zsebmaterialisták, akik azt gondolják a keresztény emberről, hogy vele bármit
meg lehet csinálni, úgyis megbocsát. Egyszer! A keresztény ember nem idióta. Aki
visszaél a megbocsátó szeretetével, azt elbocsátó szeretettel
elengedi.&rdquo; A művész kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a
színházi szakma értetlenül fogadja tőle a Jézus-követő gondolatok hirdetését, az
elköteleződésről vallott határozott nézeteit. Így például azt, hogy a
hagyományos családeszményt vallja, negyvenöt éve házasok Döbrentey Ildikó
színésznővel, aki az alkotótársa is egyúttal.A Magyar Hírlapban (Nyájból a puli
kutya 13.o.)<BR>> a hetvenéves Levente Péter rendező, színész, tanár, a
gyermekek kedvelt<BR>> &bdquo;Móka Mikije&rdquo; nyilatkozik, aki
elmondta: fiatalon szinte mindenben <BR>>ellentmondott istenhívő édesapja
útmutatásának. &bdquo;A marxista esti egyetem<BR>> esztétika-filozófia
szakán tanultam. Örülök, hogy ez idő alatt <BR>>döbbentem rá: nem a
keresztyén apám idealista, hanem a materialisták, <BR>>akik azt hirdetik,
hogy egyenjogúság lesz a földön. Megköszöntem a <BR>>tanáromnak, Kemény
Györgynek a hat szemesztert, és mint tékozló fiú <BR>>tértem vissza apámhoz.
Döntöttem: realista, Jézus-követő, egyistenhívő <BR>>ember leszek. A Teremtő
hétmilliárdos bárányból álló nyájának is <BR>>felfoghatjuk az e Földön
élőket, akiknek pásztoraik vannak. Én Európában<BR>> a Jézus nevű pásztorhoz
tartozom, de e nyájból nem az egyik bárány <BR>>vagyok, hanem a puli kutya.
Tudom a dolgomat.&rdquo; Levente Péter vallja: &bdquo;A
<BR>>fogamzástól számítva alakul ki bennünk az önszeretet, később a
<BR>>feltételes szeretet, majd a feltétel nélküli szeretet. A fogantatástól
a<BR>> halálig terjedő száz évben el lehet jutni a szeretet plusz egy fokára,
<BR>>ami maga a tisztelet. Elismerő szeretetnek nevezem azt, amikor
<BR>>elfelejtem, hogy a másik bántott, vagy egy bizonyos korban nem értettem
<BR>>vele egyet. A feltétel nélküli szeretetig is a hétmilliárdból kevesen
<BR>>jutunk el, de még kevesebben az elismerő szeretet, vagyis a tisztelet
<BR>>szintjére. Létezik még a megbocsátó szeretet,&nbsp;amely már
keresztény <BR>>gondolat. Léteznek műliberálisok és zsebmaterialisták, akik
azt <BR>>gondolják a keresztény emberről, hogy vele bármit meg lehet
csinálni, <BR>>úgyis megbocsát. Egyszer! A keresztény ember nem idióta. Aki
visszaél a <BR>>megbocsátó szeretetével, azt elbocsátó szeretettel
elengedi.&rdquo; A művész <BR>>kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy
a színházi szakma értetlenül <BR>>fogadja tőle a Jézus-követő gondolatok
hirdetését, az elköteleződésről <BR>>vallott határozott nézeteit. Így például
azt, hogy a hagyományos <BR>>családeszményt vallja, negyvenöt éve házasok
Döbrentey Ildikó <BR>>színésznővel, aki az alkotótársa is egyúttal=</FONT>
<P></P><FONT size=2 face=Arial>
<HR>
</FONT>
<P></P><FONT size=2
face=Arial>_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR></FONT><A href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"><FONT size=2
face=Arial>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</FONT></A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"><FONT size=2
face=Arial>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</FONT></A><BR></BODY></HTML>