<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV align=justify><FONT face=Arial>Kedves Lista, érdekes, elgondolkoztató a
cikk, a témában másik aspektus, mint amit eddig ismertünk/ismertem. Üdvözlettel:
Weinzierl Tamás</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>A kamat, az adósrabszolgaság, a birodalmak
hanyatlása<BR></DIV>
<DIV dir=ltr>
<DIV><SPAN>Közzétéve </SPAN><A title=23:18
href="http://ebredezes.hu/roma-bukasanak-igazi-oka-a-kamat-volt/" rel=bookmark
target=_blank>2013-05-23</A><SPAN style="LINE-HEIGHT: 21pt"><SPAN
style="FONT-FAMILY: Cambria"><SPAN style="FONT-SIZE: 18pt"><BR><FONT size=4>Az
ókori Görögország hanyatlásának oka</FONT></SPAN></SPAN></SPAN></DIV>
<DIV>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0> <SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><U><B>Az ókori Görögországban a
pénzkölcsönzők</B></U> a nyújtott hitelekért <B><U><I>36%, illetve ennél is
magasabb kamatot követeltek.</I></U></B> E követelésük
<U><B>biztosítékaként</B></U> viszont <U><B>az árutermelő földműveseknek</B></U>
és kézműveseknek <U><B>zálogba kellett adniuk a vagyonukat</B></U>. Ez azzal
járt, hogy <U>a parasztok <B>elveszítették földjeiket, házaikat</B>,
munkaeszközeiket</U>. Még családtagjaik is kötelesek voltak a rokonaik
adósságaiért kezességet vállalni. Ennek az <U><B>eladosítási folyamatnak az
eredményeként</B></U> a szabad görög polgárok rövid idő alatt
<U><B>adósrabszolgákká</B><B> váltak</B></U>. Egy részük külföldre menekült, a
többség azonban saját hazájában veszítette el szabadságát. El kellett tűrniük,
hogy hitelezőik rabszolgaként adják el őket. <U><B>A rabszolgaság</B></U>, amely
fenntartotta a rabszolgák, mint áruk létrejöttének a körülményeit, tetemes
kamatjáradékot biztosító, <U><B>virágzó üzletággá vált.</B></U> A rabszolgák
száma idővel sokszorosan felülmúlta a szabad polgárok létszámát.<U><B> A
</B><B>görög rabszolgákat</B></U> a görög pénzvagyon-tulajdonosok tehát
<U><B>pénzért vásárolták, és nem a háborúkban szerezték</B></U>, mint korábban.
<U><B>A rabszolgaság így a tőke szabad mozgását biztosító jövedelmező
pénzbefektetési formává vált</B></U>.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>A
bányászatban dolgozó görög rabszolgák 33%-tól 50%-ig hoztak hasznot. A
bútorgyártást végző rabszolgák pedig 30% biztos járadékhoz juttatták a
pénzbefektetőket. Ha bármely görög városállam szükséghelyzetbe került, akkor a
pénzvagyon-tulajdonosok ezt felhasználták az állam és a lakosság további
eladósítására, kamatjövedelmük növelésére. <U><B>Az ókori befektető
pénzemberek</B></U> gondoskodtak arról, hogy <B><U>olyan hitelezési törvények
</U></B>legyenek, <U><B>amelyek a lakosság többségét belekényszerítik az
adósrabszolgaságba.</B></U></SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>A görög
magas kultúra hanyatlásához vezető <U><B>első felkelések éppen azért törtek
ki</B><B>, hogy</B></U> ezeket <B><U>az igazságtalan hitelezési</U>
<U>szabályokat megváltoztassák</U>.</B> Az ókori Görögországban nem egyszerűen a
pénzvagyonos elit volt a bajok oka, hanem a <U><B>kamat-mechanizmussal
működtetett pénzrendszer</B></U>.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0> </FONT><FONT size=4><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 21pt"><SPAN style="FONT-FAMILY: Cambria"><SPAN>A Római
Birodalom hanyatlásának oka</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0> <SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><A
href="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/roman-empire.jpg"
target=_blank><IMG
style="BACKGROUND-IMAGE: none; BORDER-RIGHT-WIDTH: 0px; MARGIN: 10px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-RIGHT: 0px; DISPLAY: inline; FLOAT: right; BORDER-TOP-WIDTH: 0px; BORDER-BOTTOM-WIDTH: 0px; BORDER-LEFT-WIDTH: 0px; PADDING-TOP: 0px"
title=roman-empire border=0 alt=roman-empire align=right
src="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/roman-empire_thumb.jpg"
width=244 height=164></A><U><B>A Római Birodalom hanyatlásának oka is a
kamatszedő pénzrendszer volt</B></U>. A Római Birodalom idején <B>mindössze
kétezer család birtokolta egész Rómát</B>. A szabad földművelő <U><B>parasztok
helyét a rabszolgák</B></U> foglalták el. Az önálló <U><B>iparos réteg sem
tudott </B><B>az olcsó rabszolgamunkával versenyezni</B></U>, s ezért
elszegényedett, majd végleg tönkrement. <U><B>A Római Birodalom
</B><B>jogrendszer</B></U>e <U><B>lehetővé tette</B><B>, hogy az adós</B></U> –
végső soron – <U><B>a saját személyi szabadságát is zálogba adja</B></U>. Ha egy
kölcsönvevő nem tudta fizetni a kamatokat, a hitelező egyszerűen elvette
személyes szabadságát és <B><U>adósrabszolgává</U> </B>tette. A kamat révén igen
gyorsan gazdagodó pénzvagyonos réteg egyre szegényebbé tette a társadalom többi
részét, amely gazdaságilag szinte elvérzett. A szabad polgárok helyére
rabszolga-munkaerőt kellett szerezni, ezért a gazdasági szükségesség
kényszerítette ki az állandó hódító háborúkat. A Római Birodalom központja a
meghódított provinciákat könyörtelenül kizsákmányolta. A birodalom központi
részei az alapvető élelmiszerek tekintetében egyre inkább a távoli területek
terményeire voltak utalva. A nagy távolság viszont bizonytalanná tette az
ellátást, amely komoly zavarokhoz vezetett. Az <U><B>elszegényedett római
polgárok olyan segélyezésre szoruló réteg</B></U>et alkottak, amely teljesen
<U><B>ki volt szolgáltatva a gazdagok megvesztegetésének</B><B> és
manipulálásának</B></U>. E reménytelen<B> <U>tömeg féken tartása érdekében</U>
</B>a legkülönbözőbb<B> <U>szórakoztatási módszereket alkalmazták</U>.</B> Ekkor
vezetik be, <B><U>például a gladiátor küzdelmek</U></B>et. Az érem másik oldala
az volt, hogy a pénzvagyonos réteg mértéktelen gazdagodása következtében pazarló
luxusban élt.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify> <SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><B><SPAN><SPAN
style="FONT-SIZE: 16pt"><A
href="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/Gustav-Ruhland.jpg"
target=_blank><IMG alt="Gustav Ruhland"
src="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/Gustav-Ruhland-e1369429937124-142x150.jpg"
width=142 height=150></A><FONT size=+0>Gustav Ruhland a Freiburgi Egyetem
professzora</FONT></SPAN></SPAN></B><FONT size=+0><SPAN><SPAN>, aki Bismarck
kancellár megbízásából több éven át kutatta <U><B>a magas kultúrák és birodalmak
felbomlásához vezető okok</B></U>at, megállapította, hogy <B><U>a pénzvagyon
túlzott centralizációja és koncentrációja miatt borult fel a pénzügyi-gazdasági
egyensúly</U></B>. Ez az egyensúlyvesztés tükröződött a politikai viszonyokban,
a közélet minden területén és megjelent a kultúra mélyülő dekadenciájában is.
Ebben a helyzetben <U><B>már csak a pénzvagyonosok tudták érvényesíteni
akaratukat</B></U>. Az általános erkölcsi hanyatlás eredményeként eluralkodott a
kíméletlen haszonlesés, az örökségvadászat és a korábban megvesztegethetetlen
<U><B>bírák is lepénzelhetővé váltak</B></U>. A <U><B>protekciózás</B></U> és a
<U><B>magánkapcsolatok érvényesítése</B></U> egyre jobban akadályozta, hogy arra
alkalmas, hozzáértő és erkölcsös személyek intézzék a közügyeket és kerüljenek
vezető pozíciókba. A kamatmechanizmus destruktív módon <B>befolyásolta a
<U>magánszférát is</U></B><U>.</U> A korábban szentnek és
<U><B>felbonthatatlannak tartott házasság könnyen megváltoztatható szerződéssé
alakult át</B></U>. Kialakult és iparrá fejlődött a prostitúció. Az átlag
rómainak már <U><B>nem volt lehetősége arra, hogy tisztességesen keressen
pénzt</B></U>, <U>miután a <B>pénzvagyon-tulajdonosok valamennyi termelőeszközt
megszerezetek maguknak</B></U>, és azt az olcsóbb rabszolga-munkaerővel
működtették.</SPAN></SPAN></FONT></SPAN></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><U><B>A
</B><B>politikai vezetés is</B></U> fokozatosan a pénzvagyon-tulajdonosok és
<U><B>bankárok kezébe ment át</B></U>. Polgárháborúk kezdődtek és általánossá
vált a társadalmi nyugtalanság. A társadalom hátrányos helyzetű részének a féken
tartása – a társadalmi béke megőrzése – egyre több állami kiadást vett igénybe.
<B>Az állam eladósodása <U>az adók ugrásszerű növeléséhez</U> vezetett</B>. A
rendszer fokozatosan irányíthatatlanná vált, noha egyre szigorúbb jogszabályokat
hoztak a kézbentartására. Így például <U><B>betiltották a szabad
foglalkozásválasztást és helyébe a kényszerintézkedések</B></U>
léptek.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><B><SPAN><SPAN>Mindez
annyira</SPAN></SPAN></B><SPAN><SPAN> <U><B>legyengítette belülről az egykor
hatalmas Római Birodalmat</B></U>, hogy a végül néhány gyengén felfegyverzett
barbár germán is el tudta foglalni. Így történt, hogy <U><B>Odoaker germán vezér
könnyűszerrel elmozdíthatta a trónjáról a Nyugat-Római Birodalom utolsó
császárát, Romolus Agustulus-t Krisztus után 476-ban</B></U>. <U><B>A teljesen
eladósodott és csődbejutott római államnak nem volt már pénze</B></U>. Az
általános hanyatlás eredményeként <U><B>a pénzrendszer is eltűnt a gazdasági
életből</B></U>, és átadta a helyét a rossz hatékonyságú
<B><U>naturál-gazdálkodás</U>nak</B>, azaz az autarchiának és a cserének. Az
általános társadalmi hanyatlás a kamat-kapitalizmus rendszerének a következménye
volt.</SPAN></SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify> <B><U><FONT size=+0><SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Cambria"><SPAN>A kamat-mechanizmus létrehozta a pénzvagyon
példátlan koncentrálódását, de egyben a tőke olyan egyoldalú korlátlan uralmát
valósítatta meg, amely az egész rendszert aláásta, és végül
felbomlasztotta.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></U></B></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>Ha a
Római Birodalom hanyatlásának ezt a tünet-együttesét a globális kapitalizmus
jelenlegi rendszerére alkalmazzuk, akkor megállapíthatjuk, hogy <U><B>a
kamat-kapitalizmus mai világrendszere is a szétesés és a felbomlás
szakaszába</B></U> érkezett. Ma már a világgazdaság centrum országaiban is
eladósodott az állam, a gazdaság és a lakosság. Különösen a parasztságra
nehezedik fokozott nyomás. <U><B>Az élelmiszereket növekvő mértékben külföldről
importálják</B>.</U> A felgyorsult monopolizálódás eredményeként az <B><U>önálló
vállalatok egyre nagyobb számban mennek csődbe</U> </B>és tűnnek el. <U><B>A
politikai élet irányítása</B></U> a pénzrendszert birtokló és irányító
<U><B>szűk réteg kezébe került</B>,</U> amely egyben a világ 400 legnagyobb
multinacionális cégének a tulajdonosa is.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><A
href="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/bread-and-circuses.jpg"
target=_blank><IMG
style="BORDER-RIGHT-WIDTH: 0px; MARGIN: 10px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-RIGHT: 0px; DISPLAY: inline; FLOAT: right; BORDER-TOP-WIDTH: 0px; BORDER-BOTTOM-WIDTH: 0px; BORDER-LEFT-WIDTH: 0px; PADDING-TOP: 0px"
title=bread-and-circuses border=0 alt=bread-and-circuses align=right
src="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/bread-and-circuses_thumb.jpg"
width=181 height=137></A><A
href="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/roman-circus.jpg"
target=_blank><IMG
style="BORDER-BOTTOM: 0px; BORDER-LEFT: 0px; MARGIN: 10px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-RIGHT: 0px; DISPLAY: inline; FLOAT: left; BORDER-TOP: 0px; BORDER-RIGHT: 0px; PADDING-TOP: 0px"
title="roman circus" border=0 alt="roman circus" align=left
src="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/roman-circus_thumb.jpg"
width=173 height=129></A>A kenyér és a cirkusz ismét szerephez jut. <B>Ma a
<U>cirkusz szerepé</U>t a látványos sportok, a labdarúgás, az autóvezetés, a
tenisz és a <U>művészi igény nélküli silány kultúrtermékek</U> töltik be</B>. A
kamatgazdaság eredményeként kialakul az egyes országokon belül, és világszinten
is, a <B><U>kétpólusú rendszer</U></B>. Ez egyrészt <U><B>a pénzügyi
közösségből, és az általa felnevelt és pozícióba helyezett integrált hatalmi
elit</B></U>ből áll, másrészt pedig a bérből és fizetésből élő <B>f<U>üggő
helyzetű százmilliók</U></B><U>ból<B>, valamint a segélyezésre és szociális
támogatásra szoruló tömegek</B></U>ből.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>A
kamatmechanizmussal működtetett pénzgazdaság – az ókorhoz hasonlóan – most is
túlnépesedést idéz elő. Ennek oka az, hogy mindazon személyek munkája
feleslegessé válik, akinek tevékenységéből a pénzoligarchia nem tud a maga
számára kamatjövedelemhez jutni. Ma is tanúi vagyunk, hogy a gazdagság <U><B>egy
szűk pénzvagyonos réteg</B></U> kezében halmozódik fel, amely <U><B>mértéktelen
luxusban</B></U> él. A <U><B>közerkölcsök vonatkozásában is</B></U> megjelentek
a dekadens jelenségek: <U><B>a házasságok fellazultak</B></U>, növekszik a
válások száma, illetve azoké, akik sohasem élnek ilyen közösségben, mindez
kiegészül az utódnevelés felelősségét mellőző szexuális kapcsolatok beteges
kultuszával. Beindult az egyes kábítószerek fogyasztásának legalizálása.
<U><B>Elfogadottá vált</B></U> a nagy vállalatok vonatkozásában is <U><B>a
korrupció, a csalás és a hazugság, ha pénzügyi sikerrel já</B></U>r.
Folyamatosan <U><B>nő a munkanélküli segélyre és szociális támogatásra szorulók
száma</B></U>, s ezért egyfajta államszocializmus kialakulásának lehetünk a
tanúi. <U><B>A segélyből élők</B></U> viszont többé nem nevezhetők szabad
polgároknak, mert eltartásukért személyes szabadságuk, azaz <U><B>önálló</B>
<B>akaratérvényesítésük elvesztésével
fizetnek</B>.</U></SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><U><B>A
jelenlegi kamatmechanizmussal működtetett pénzrendszer összeomlása azért
elkerülhetetlen, mert a gazdasági élet egészéhez képest </B><B>a pénzmennyiség
háromszoros tempóban növekszik</B></U>, mint az előállított termékek és
szolgáltatások mennyisége. Egy ilyen belső feszültség elkerülhetetlenül
felbomlasztja a rendszer egészét. A válság jelei már mutatkoznak, és ha
bekövetkezik, akkor a mi civilizációnk is felbomlik. Mivel a kamatkapitalizmus
uzsoracivilizációja globális így, először a világtörténelemben, napjainkban
lehetünk tanúi globális méretű gazdasági
összeomlásnak.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><B><SPAN><SPAN>A birodalmak hanyatlását mindig
felgyorsította <U>az államok fokozódó
eladósítása</U></SPAN></SPAN></B><SPAN><SPAN>, amely végül is elvezetett
összeomlásukig. Ezt bizonyítja <U><B>a Francia Forradalom is</B></U>. Az állam a
forradalom kitörését megelőző évben, 1788-ban, adósságszolgálatra és
kamatfizetésre kényszerült fordítani az állami bevételek 70-át. Ezt az óriási
pénzügyi terhet az akkori francia kormányzat csak fokozott adóztatással és
gazdasági restrikcióval tudta előteremteni. Ezek vezettek végül
éhséglázadásokhoz, majd pedig a már megszerveződött nemzetközi pénzügyi
oligarchia által mozgatott forradalom
kitöréséhez.</SPAN></SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>A
történelemben <U>ez a folyamat újból és újból ismétlődik</U>. Az <U><B>I.
Világháború kitörését felgyorsította</B></U> az akkori európai államok példátlan
<U><B>eladósodás</B></U>a. <U>Nemcsak Nagy-Britannia, Franciaország és
Oroszország, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia adósodott el, de még a
dinamikusan fejlődő Németország is.</U> A XX. század elején a német nemzeti
vagyon növekedése évi 2 milliárd márka volt. Ez azonban csak a felét tette ki az
évi adósság-növekedésnek. Az állam, a vállalatok és az egyes állampolgárok mind
eladósodtak. Ennek az adósságnak a kamatjövedelmét a pénzvagyon-tulajdonos
oligarchia és a tulajdonában lévő bankok tették zsebre. 1870-ben a Deutsche Bank
15 millió márka alaptökével rendelkezett, amely 1908-ig a tízszeresére
növekedett. A németországi bankszektor egészének az ellenőrzése alatt álló
vagyon pedig 3 milliárd márkára nőtt. Egyszerű számítással megállapítható, hogy
ennek a növekedési ütemnek a megtartásával 1918-ra az egész német gazdaság 150
milliárdnyi vagyona a német bankszektor tulajdonába került volna. Ez csak azért
maradt el, mert 1914-ben kitört az I.
Világháború.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0></FONT> </P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><B><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>A
tőzsdék egyik előnye: a középréteg
elszegényítése</SPAN></SPAN></SPAN></B></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><A
href="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/market_crash.jpg"
target=_blank><IMG
style="BACKGROUND-IMAGE: none; BORDER-RIGHT-WIDTH: 0px; MARGIN: 10px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-RIGHT: 0px; DISPLAY: inline; FLOAT: right; BORDER-TOP-WIDTH: 0px; BORDER-BOTTOM-WIDTH: 0px; BORDER-LEFT-WIDTH: 0px; PADDING-TOP: 0px"
title=market_crash border=0 alt=market_crash align=right
src="http://ebredezes.hu/wp-content/uploads/2013/05/market_crash_thumb.jpg"
width=244 height=148></A><U><B>A kamattal működtetett pénzrendszerben a
társadalom vagyona</B></U> – bizonyos idő elmúltával – szükségszerűen <U><B>a
pénzvagyonnal rendelkező szűk csoport tulajdonába kerül.</B></U> A
vagyonkoncentráció már a XX. század elején is olyan méreteket öltött, hogy a
világ vezető országaiban csupán néhány család ellenőrizte a nemzetgazdaságokat.
Ennek tükörképe <U><B>az állam és a lakosság súlyos eladósodása</B></U>. Az
irányítási pozíciókat kisajátító pénzvagyonos csoport olyan zárt kört alkot,
amelybe rendkívül nehéz bekerülni. Az egyre nagyobb szerephez jutó<U><B> tőzsdék
és pénzpiacok</B></U> – a részvényekkel való manipuláció révén – különösen
alkalmasak <U><B>az emberek nyereségvágyának és játékszenvedélyének a
felkeltésére</B></U>. A részvénytőke kibővülésével a tőzsdéket irányító
nagybefektetők rá tudják tenni a kezüket a társadalom kevésbé tehetős rétegeinek
a pénzére is, mivel megfelelő pénzmennyiség és bennfentes tájékozódás hiányában
egyedül a nagybefektetők képesek akkor kivonni<B> </B>vagyonukat a tőzsdéről,
amikor a részvények ára a csúcson van. Ezzel a kizárólag általuk irányított
folyamattal magukhoz tudják ragadni a társadalom jelentős részének a
megtakarításait. <U><B>Minden tőzsde-összeomlás a pénzvagyonos réteg számára
előnyösen rendezi újjá a pénzügyi és vagyoni
viszonyokat.</B></U></SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=justify><FONT size=+0><SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><U><B>Visszatérve a magas kultúrák és
birodalmak hanyatlására</B></U>, legyen szó a görögökről, a rómaiakról, az
arabokról vagy az angolszászokról, a hanyatlás és <U><B>felbomlás végső okai
mindig</B></U> a gazdasági életben, közelebbről <U><B>a pénzrendszerben lelhetők
fel.</B></U> A pénzrendszer szükségszerű elfajzását pedig <U><B>a benne működő
kamatmechanizmus idézi elő</B></U>. <B>A szovjet birodalom bukása</B> <B>mélyén
is gazdasági okok </B>voltak, bár itt az államkapitalizmus és a tervgazdaság
jelenléte miatt másképp működött a pénzmechanizmus romboló hatása. Ha a szovjet
sajátosságoktól eltekintünk, a romboló mechanizmus működésének menete szinte
mindig ugyanaz volt. A kamatok egyrészt aránytalan vagyonkoncentrációhoz,
másrészt egyre növekvő eladósodáshoz vezettek. Ez létrehozta a kamatfüggőség
viszonyait, annak összes gazdasági és kulturális következményeivel együtt. A
kamatfüggőség a társadalom hanyatlásához, dekadenciájához vezetett. Megjelentek
“a kenyér és cirkusz” perverz manipulálási módszerei. Az általános hanyatlás
végül pénzügyi, gazdasági és társadalmi összeomláshoz, a birodalmak
felbomlásához vezetett. </SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=center><FONT size=+0><B><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>Át
kell térni</SPAN></SPAN></SPAN></B></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=left><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><SPAN>1. a
</SPAN></SPAN><SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">pénzgazdaságról</SPAN></SPAN></B><SPAN> a
</SPAN><B><SPAN><SPAN style="COLOR: rgb(36,0,254)">termelő
gazdaságra</SPAN></SPAN></B></SPAN></SPAN><SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>,<BR>2. a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">forgalom</SPAN></SPAN></B><SPAN> elsődlegességéről
az </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">érték-előállítás</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN> elsőbbségére,<BR>3. a kamatszedő
</SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">magánpénzrendszerről</SPAN></SPAN></B><SPAN> a
kamatmentesen működtetett </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">közpénzrendszerre</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>,<BR>4. a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">pénzközpontú</SPAN></SPAN></B><SPAN> gazdaságról az
</SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">emberközpontú</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN> gazdaságra,<BR>5. a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">spekuláció</SPAN></SPAN></B><SPAN> elsőbbségéről a
</SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">teljesítmény</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN> elsőbbségére,<BR>6. az ellenőrizetlen
szervezett </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">magánhatalom</SPAN></SPAN></B><SPAN> rendszeréről az
</SPAN><B><SPAN><SPAN style="COLOR: rgb(36,0,254)">ellenőrzött
közhatalom</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>
rendszerére,<BR>7. a </SPAN><B><SPAN><SPAN style="COLOR: rgb(255,0,0)">formális
demokráciáról</SPAN></SPAN></B><SPAN> a gazdasági-pénzügyi esélyegyenlőséget
minden egyes ember számára folyamatosan megújító </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">érdemi demokráciára</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>,<BR>8. a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">fenntartható növekedésnek</SPAN></SPAN></B><SPAN> –
“fejlődésnek” – nevezett fenntartható kamatszedésről a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">fenntartható
erőforrások</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>
biztosítására,<BR>9. az </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">önrendelkezés
felszámolásáról</SPAN></SPAN></B><SPAN> az </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">önrendelkezés
kiszélesítésére</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>,<BR>10. a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">beolvasztó integrációról</SPAN></SPAN></B><SPAN> az
</SPAN><B><SPAN><SPAN style="COLOR: rgb(36,0,254)">egyenjogú
társulásra</SPAN></SPAN></B></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>,<BR>11. a </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(255,0,0)">nemzetállam felszámolásáról</SPAN></SPAN></B><SPAN>
az egyént védelmező </SPAN><B><SPAN><SPAN style="COLOR: rgb(36,0,254)">nemzeti
és egyházi közösségek</SPAN></SPAN></B></SPAN></SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN><SPAN> – a nagyobb család – védelmére,<BR>12.
az </SPAN><B><SPAN><SPAN style="COLOR: rgb(255,0,0)">egyoldalú technikai
modernizációról</SPAN></SPAN></B><SPAN> a társadalmi viszonyok igazságosabbá
tételét is megvalósító folyamatos </SPAN><B><SPAN><SPAN
style="COLOR: rgb(36,0,254)">társadalmi
modernizációra</SPAN></SPAN></B><SPAN>.</SPAN></SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=left><FONT size=+0><SPAN><SPAN style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>Csak így
érhető el, hogy az ember – minden egyes ember -, akit Isten egyedül teremtett a
saját képmására és látott el az alkotó értelem szikrájával, optimálisan
kibontakoztathassa képességeit és teljes értékű életet
élhessen.</SPAN></SPAN></SPAN></FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: normal; MARGIN-LEFT: 0cm; MARGIN-RIGHT: 0cm"
align=left><FONT size=+0><SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN> </SPAN></SPAN></SPAN><I><SPAN
style="BACKGROUND-IMAGE: none; BORDER-BOTTOM-COLOR: windowtext; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-RIGHT-WIDTH: 1pt; BORDER-TOP-COLOR: windowtext; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-RIGHT: 0cm; BACKGROUND-REPEAT: repeat; BORDER-TOP-WIDTH: 1pt; BORDER-BOTTOM-WIDTH: 1pt; BORDER-RIGHT-COLOR: windowtext; BORDER-LEFT-COLOR: windowtext; BORDER-LEFT-WIDTH: 1pt; PADDING-TOP: 0cm"><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial">forrás:</SPAN></SPAN></I><SPAN><SPAN><BR></SPAN></SPAN><I><SPAN
style="BACKGROUND-IMAGE: none; BORDER-BOTTOM-COLOR: windowtext; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-RIGHT-WIDTH: 1pt; BORDER-TOP-COLOR: windowtext; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-RIGHT: 0cm; BACKGROUND-REPEAT: repeat; BORDER-TOP-WIDTH: 1pt; BORDER-BOTTOM-WIDTH: 1pt; BORDER-RIGHT-COLOR: windowtext; BORDER-LEFT-COLOR: windowtext; BORDER-LEFT-WIDTH: 1pt; PADDING-TOP: 0cm"><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN>2003. / Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció
II.:</SPAN><BR></SPAN></SPAN></I><A
href="http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0307.htm" target=_blank><SPAN><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial"><SPAN style="COLOR: rgb(0,0,255)"><SPAN
style="TEXT-DECORATION: underline">http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0307.htm</SPAN></SPAN></SPAN></SPAN></A></FONT></P></DIV></FONT></DIV></BODY></HTML>