<div dir="ltr"><h1></h1>
<div>
<div>
<div>
<p><b>Május 31-én, pénteken reggel</b>, a Szent
Márta-házban bemutatott szentmisén Ferenc pápával koncelebrált Jozef
Tomko bíboros, Kuriakose Bharanikulangara, Faridabad-Delhi érseke,
valamint Walmor Oliveira de Azevedo, Belo Horizonte érseke. A
szertartáson a Vatikán gazdasági részlegének alkalmazottai, valamint a
Svájci Gárda munkatársai voltak jelen.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kati/1_0_697254_fekvo.JPG" style="float:right;margin:7px" height="120" width="180"><u><b>A
Szentlélek a keresztény öröm „szerzője”,</b></u> ahhoz, hogy hirdessük az
evangéliumot, szívünkben legyen jelen az öröm, amelyet Isten Lelke ad
nekünk – hangsúlyozta homíliájában a pápa.<u><b> Temetési hangulatban, gyászos
arccal nem lehet Jézust hirdetni.<br></b></u><br>A napi olvasmányokból
kiindulva a pápa először utalt a<u><b> Szofoniás könyvéből vett szavak</b></u>ra:
„<u><b>Örülj és ujjongj egész szívedből, veled van az Úr” </b></u>(vö. Szof 3,14-18),
majd idézte az evangéliumi szakaszt, amely <u><b>Mária Erzsébetnél tett
látogatásá</b></u>ról szólt (Lk 1,39-56).<br><br><u><b>Erzsébetet és magzatát öröm
töltötte el, amikor meghallotta Mária szavait</b></u>. A pápa ismételten
aláhúzta, mint múlt vasárnapi homíliájában: Mária sietve kelt útra, hogy
unokanővérének segítsen. Minden öröm tehát, <u><b>az öröm pedig ünnep</b></u> –
mondta a pápa.<br><br>Hozzátette: mi, keresztények nem vagyunk
hozzászokva, hogy az örömről, a vidámságról beszéljünk. Sokszor jobban
tetszik a siránkozás. Ezzel szemben a Szentlélek örömet ad nekünk.<br><br>Ő
az <u><b>a Lélek, aki vezet bennünket: Ő az öröm „szerzője”, az öröm
Teremtője</b></u>. Ez az öröm a Szentlélekben megadja nekünk <u><b>a valódi keresztény
szabadságot</b></u>. Öröm nélkül, mi keresztények nem lehetünk szabadok,
szomorúságunk rabszolgájává válunk.<br><br>VI. Pál pápa mondta, hogy az
evangélium ügyét nem vihetjük előbbre szomorú, kedvét vesztett,
elbátortalanodott keresztényekkel. Ez nem lehetséges, ez a kissé gyászos
magatartás. A keresztények gyakran úgy mennek a szentmisére, mintha
temetésre mennének, nem pedig Istent dicsőíteni. Ebből az örömből fakad a
dicséret, Mária magasztaló éneke, Szofoniás öröm-éneke, Simeon, Anna
Istent dicsőítő éneke! – mondta a pápa.<br><br>És hogy <u><b>hogyan dicsőítsük
Istent?</b></u> Úgy, <u><b>hogy kilépünk önmagunkból, ingyenesen, mint ahogy ingyenes
Isten kegyelme is.</b></u> A pápa kérdéssel fordult hallgatóihoz: „Ön, aki itt
van a szentmisén, dicséri Istent, vagy csak kér tőle valamit és hálát ad
neki? De <b><u>dicsérni is Istent</u>?</b> Ez egy <u><b>új dolog spirituális életünkben.
Dicsőíteni Istent, kilépni önmagunkból, időt fordítunk rá, hogy
dicsőítsünk”.<br></b></u><br>„Milyen hosszúra nyúlt ez a mise” – mondhatná
valaki. Ha nem dicséred Istent, nem ismered azt az<u><b> ingyenességet, hogy
időt fordíts Isten dicsőítésére</b></u>, akkor számodra hosszú a szentmise. Ha
azonban áttérsz erre a magatartásra, amelyet az öröm és Isten dicsőítése
jellemez, akkor milyen széppé válik! <u><b>Ilyen lesz az örökkévalóság: Isten
dicsőítése! Nem lesz unalmas: gyönyörű lesz</b></u>! Ez az az öröm, amely
szabaddá tesz bennünket.<br><br>Ennek a dicsőítésnek, ennek az örömnek
Jézus Anyja a példaképe. <u><b>Az egyház </b><b>Máriát „örömünk oká</b></u>nak” nevezi –
Causa Nostrae Letitiae. Miért? <u><b>Mert a legnagyobb örömet hozza el, ami
Jézus.</b></u><br><br><u><b>Imádkozzunk a Szűzanyához, hogy Jézust elhozva adja meg
nekünk az öröm, az öröm szabadságának a kegyelmét.</b></u> Adja meg a kegyelmet,
hogy dicsőítsünk, ingyenes dicsőítő imával, mert Ő mindig minden
dicsőítést megérdemel. Imádkozzunk a Szűzanyához az egyház szavaival:
Veni, Precelsa Domina, Maria, tu nos visita. <u><b>Miasszonyunk, te, aki olyan
hatalmas vagy, látogass meg minket és adj nekünk örömet!</b></u> – hangzott a
pápa fohásza a péntek reggeli szentmisén.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>