<div dir="ltr"><h1 class="">Szent Johanna emléknapja</h1>
<div class="">
<span class="">
2013. 05. 30. 14:41 - <ul class=""><li class=""><span>
<a class="" href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fszent-johanna-emleknapja-folyamatban&title=Szent%20Johanna%20eml%C3%A9knapja&description=" id="da2a_1"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</span></li></ul> </span>
</div>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p>Szent Johanna Jeanne d'Arc néven <u><b>született 1413 körül</b></u> a Maas folyó menti kis faluban, Domrémyben. <u><b>18 évet élt.</b></u></p> </div>
</div>
</div>
<p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarchaza.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarchaza_fekvo.jpg" style="float: left; margin: 3px 7px;" height="120" width="180"></a>Az
egyszerű kis ház, melyben született, ma is áll, múzeumként működik.
Szülei Champagne-ból bevándorolt parasztok voltak. <u><b>A jámbor szülők
házasságából öt gyermek született,</b></u> Johanna negyedik volt a sorban.
Keresztelésekor az Úr legkedvesebb apostolának mennyei pártfogására
bízták. Életével méltóvá vált égi pártfogójához, <u><b>erkölcsi-politikai
tisztátalanságba süllyedt korában a testi-lelki tisztaság tanúja lett.</b></u></p><p>A
francia történelem egyik legsötétebb korszakában, <u><b>a százéves háború
idején</b></u> élt. Az angol királyok a francia trón örökösödési jogát akarták
megszerezni. <u><b>A kislány gyermekkora folytonos rablások, vérengzések és
rettegések közepette telt</b></u>. A trónviszályokat kihasználó kisebb-nagyobb <u><b>
hűbérurak tönkretették a parasztok földjeit, elhajtották állataikat.
Túszokat szedtek, s kegyetlenül legyilkolták őket, ha nincstelen
hozzátartozóik képtelenek voltak kifizetni a váltságdíjat.</b></u></p><p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarcminiatura.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarcminiatura_0.jpg" style="float: right; margin: 3px 7px;" height="182" width="120"></a><u><b>A
városok tanácsainak egyetlen célja csak az lehetett, hogy ügyes
diplomáciával,</b></u> homályos szerződésekkel, hol az egyik, hol a másik félnek
tett engedményekkel <u><b>mentsék a lakosság életét és vagyonát.</b></u> Ilyen
légkörben élte át <u><b>az egyszerű pásztorlány látomásait, amelyekben
küldetésül kapta, hogy a trónörököst tegye fölszentelt királlyá és
tisztítsa meg az országot az angoloktól.</b></u> A látomásokban <u><b>az Úr Szent
Mihály arkangyalt, Alexandriai Szent Katalint és Antiochiai Szent
Margitot adta Johanna mellé vezetőnek</b></u>.</p><p>Maga Jeanne mindig azt
hangoztatta: <u><b>ő Franciaország igazi királyáért, Jézus Krisztusért indult
harcba.</b></u> VII. Károly, akit meg kellett koronáznia, az országot csak
kommendába (letétbe) kapja, s csupán képviselője az ország igazi Urának.</p><p><u><b>VII. Károly
mélyen vallásos volt. Jeanne hivatásának elbírálását az egyház
tekintélyére és tapasztalatára bízta</b></u>, fölkérésére Poitiers-ben hat hétig
vizsgálták Jeanne szavahihetőségét. A <u><b>próbák</b></u> között szerepelt többek
között, hogy <u><b>egy áldozás alkalmával a papnál két ostya volt, egyik
konszekrált, a másik nem</b></u>. Amikor a pap az utóbbit nyújtotta a szűznek,
az így válaszolt: „<u><b>Ez nem ami Urunk Megváltónk Teste. Ő a másik ostyában
van.”</b></u></p><p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarcharcban.png" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarcharcban_vezer.png" style="margin: 3px 7px; float: right;" height="180" width="140"></a>A
doktorok arra a véleményre jutottak, hogy Johanna alázatos, istenfélő,
becsületes, egyszerű és mindenestől jó, s mivel azt állítja, hogy Isten
Orléans alatt fogja őt jellel igazolni, oda kell küldeni, nehogy az
elutasítás a Szentlélek kegyelmének elutasítása legyen.<u><b> Jeanne
megjelenése – akit most már mindenki csak „a szűz”-nek (la Pucelle)
hívott – lángra lobbantotta a hitet a város csüggedt lakóiban, fölrázta a
fáradt és félénkké vált katonákat</b></u>. És <u><b>háromnapos harc után, 1429. május
8-án Orléans megszabadult az angoloktól.</b></u></p><p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarckoronazas.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarckoronazas_vezer.jpg" style="margin: 3px 7px; float: left;" height="180" width="140"></a>Az
első <u><b>győzelmet továbbiak követték,</b></u> 1429 júniusában az angolokat Loire
menti állásaik föladására és elhagyására kényszerítették. A francia
sereg ekkor az angolok háta mögött Reimsbe indult, ahol 1429. július
27-én a trónörököst királlyá kenték. Ezzel <u><b>VII. Károly visszanyerte az
angol királytól, VI. Henriktől a törvényes uralkodói jogot.</b></u> Jeanne egész
családját örökös nemesi rangra emelte, és adómentességet biztosított
szülőhelyének.</p><p>Johanna minden bátorsága ellenére állandóan <u><b>azt
vallotta, hogy igazi küldetése nem a harc, hanem a béke és a segítség
kieszközlése a szenvedőknek.</b></u> <u><b>Minden fontos csata előtt több ízben is –
személyesen – fölajánlotta az ellenfélnek a békekötést.</b></u></p><p>Úgy tűnt,
észre sem veszi a rajongást, mely körülvette, s természetes
egyszerűséggel utasított vissza minden lényének szóló csodálatot.<br><br>Jeanne
addig akarta folytatni a harcot, amíg – küldetésének megfelelően – az
angolokat teljesen ki nem űzik az országból. Az <u><b>ingatag jellemű VII. <a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarcelfogasa.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarcelfogasa_fekvo.jpg" style="float: left; margin: 3px 7px;" height="120" width="180"></a>Károly
azonban féltékeny tanácsadói hatására kezdte hátráltatni Jeanne
terveit.</b></u> A Párizs felszabadítására irányuló támadás támogatás híján
sikertelen maradt. Nem sokkal később <u><b>Jeanne </b></u>saját felelősségére
megindult a burgundoktól ostromlott Champiegne védelmére. Ott <u><b>1430.
május 23-án az ellenség kezébe került. A luxemburgi herceg foglya lett,
aki átadta őt az angoloknak.</b></u></p><p><u><b>Az orléans-i szűz pere</b></u> Rouen
városábanban folyt le 1431 tavaszán <u><b>a párizsi egyetem 53 doktora,
valamint egy domonkos inkvizítor előtt.</b></u> Az egyházi bírák mindent
megtettek annak érdekében, hogy Jeanne-t beismerő vallomásra bírják, s
ezzel az angolok várakozásának (a koronázás érvénytelenítésének)
halálbüntetés nélkül is eleget tegyenek. <u><b>Az angolok</b></u> azonban <u><b>nem egyeztek
ki életfogytiglani ítélettel.</b></u></p><p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarc.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/jeannedarc_vezer.jpg" style="float: right; margin: 3px 7px;" height="180" width="140"></a><u><b>Miután
egy utolsó szentáldozást engedélyeztek Johannának, 1431. május 30-án
reggel eretnekség vádjával halálra ítélték, és azonnal átadták a
hóhérnak</b></u>. Kordéját nyolcszáz angol katona kísérte. Jeanne az egész úton
áhítattal imádkozott. A korabeli följegyzések leírják, hogy mindenki
sírt körülötte. Amikor <u><b>a máglyát meggyújtották</b></u>, <u><b>nagy szóval fölkiáltott:
„Jézus! Jézus!” </b></u>Krisztus neve volt az utolsó szava is. A tömeg
föloszlásakor az angol katonák között is elhangzottak ilyen
megjegyzések: <u><b>„Az Úr vértanúja volt, szentet égettek el!”</b></u></p><p>Hamvait a
Szajnába szórták, nehogy valaki boszorkányságra vagy más gonosz célra
használja. Huszonöt évnek kellett eltelnie, míg az angolok végleges
kiűzése után VII. Károly francia király Jeanne családjának kérésére
jóvátételi eljárást indított meg, III. Callictuts pápa pedig
perújrafelvételt rendelt el ügyében, melynek következtében Johannát
rehabilitálták.</p><p><u><b>1909. április 11-én avatták boldoggá, majd 1920.
május 16-án szentté.</b></u> 1944. május 13-án XII. Pius <u><b>Franciaország második
patrónusá</b></u>nak nyilvánította. A foglyok, harcosok, vallásosságuk miatt
kigúnyolt emberek, a távíró-hivatalnokok és a rádió kezelők védőszentje.
Fegyverzetben, zászlóval a kezében ábrázolják. <u><b>Nevének jelentése:
„Isten irgalmas volt”, „az Úr ajándéka”.</b></u></p><p style="text-align:justify">Jeanne
d'Arc sok művészt megihletett a korábbi századok folyamán és a 20.
században is: az orléans-i szűz élete a dráma-, zene-, film- és
képzőművészet érzékeny témája lett. <u><b>Alakját Paul Claudel formálta meg a
leghűségesebben.</b></u></p><p style="text-align:justify">(Forrás: <i>A szentek élete</i>, <a href="http://katolikus.hu">katolikus.hu</a>; Kép: wikipédia)</p><p style="text-align:justify">Magyar Kurír</p></div>