<div dir="ltr"><p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20130525_scruton_a_nemzetallam_nem_a_problema_hanem_a_megoldas" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20130525_scruton_a_nemzetallam_nem_a_problema_hanem_a_megoldas</a><br>
</p><p><u><b>„Európai értékek és a nemzetállam” címmel tartott előadást
pénteken a budapesti Magyar Tudományos Akadémián Roger Scruton </b><b>brit
konzervatív filozófus.</b></u> Scruton szerint az alulról legitimált nemzetállam
nem a problémát, hanem pont a megoldást jelenthetné az Unió jelenlegi
válságában.
</p>
<div>
</div>
<p><span lang="HU">Scruton
munkásságában ugyan az esztétika játssza a meghatározó szerepet, de<u><b>
politikai filozófiájában a konzervativizmus ideológiájával karöltve a
nemzetállam eszménye dominál</b></u>, ahol a territoriális törvénykezés adja az
állam alulról jövő legitimációját. Ennek valóban legjobb példája az
angol precedensjog, de vonatkoztatható általában a törvényhozó hatalom
nép általi választására is. </span></p><p><span lang="HU">A
Budapesten előadó angol filozófus elmondta: a fentiekkel ellentétben <u><b>az
Európai Unió egyirányú fogalmak mentén működik, ahol a szabályozás –
hatékony kontroll nélkül – felülről rátelepszik az államokra és a
polgárokra.</b></u> Scruton<u><b> a nemzet ellentéteként megjelenő birodalomként
definiálja az Uniót.</b></u> <i>„Angolként egyébként a birodalom, mint olyan, nincs ellenemre”</i> – tette hozzá, a közönség derültségére; azonban az Unió, mint birodalom ellentmondást rejt magában.</span><span lang="HU"><br>
</span></p><p><span lang="HU"><u><b>Az európai kultúra legfontosabb jellemzői</b></u>ként Scruton </span><span lang="HU"><span lang="HU">– </span>a
nemzetállam keretein belül – <u><b>a kereszténység</b></u>et és <u><b>a jogállamiság</b></u>ot
tartja számon. <u>A nemzetállam sajátja ugyanis</u> az elvi alapjait tekintve <u>a
keresztény gondolatvilágban gyökerező áldozathozatal a társadalom
tagjai részéről a közös <i>„mi”</i>-ért.</u> Ez a fajta, nemzeti hűséget
megalapozó <u>altruizmus az európai kultúra előfeltétele és sajátja,</u> aminek
mentén <u>szembeállítható például az iszlám kultúrával. </u></span></p><p><span lang="HU"><u><b>A
jogállamiság</b></u>, <u>az alulról legitimált és ellenőrzött hatalom eszméje</u> a
felvilágosodás időszakában teljesedett ki, főként <u>az emberi és
állampolgári jogok deklarálása során</u>, amelyek az egyént az állammal
szemben megilletik: vagyis <u>a felvilágosodás fontos határokat húzott meg
az állam számára. </u></span></p><p><span lang="HU"><b><u>Az
Európai Unió eszmeisége is a felvilágosodás örökségén alapszik,
ugyanakkor ennek sosem volt ellensége a nemzet </u></b>– hangsúlyozta az előadó.
Maga <u>a társadalmi szerződés is már egy meglévő nemzetet feltételez,</u>
olyan közösséget, melynek tagjai <u>a közös érdek és jövő miatt szerződnek</u>.
Ilyenként az ember – mint a politikai közösség része – által alkotott
jog az európai fejlődés egyik fontos eredménye, amely a területtel
kiegészülve alkotja a nemzetállamot.</span><span lang="HU"><br></span></p> <p><span lang="HU">Az
európai politikai kultúra nemzeti alapú meghatározottságából kiindulva
Scruton ezért <u><b>különösen problematikus</b></u>nak tartja, ahogyan <b><u>az új politikai
elit kriminalizálja a nemzetet</u></b>, a <i>„<u><b>nemzetiből” „nacionalistát, fasisztát”</b></u></i><u><b> stb. kreálva</b></u>; <u><b>holott szerinte egyáltalán nem létezik <i>„Európa transznacionális eszmé</i></b></u><i><u><b>je</b></u>.”</i>
A nemzethez az európai politikai diskurzusban társított ilyen pejoratív
konnotációk félrevezetők, mivel <u><b>a nemzeti hűség olyan hétköznapi
dolgokon alapul mint a nyelv vagy a szokások. Ezek alakítják ki azt a <i>„kollektív mi”</i>-t,
aminek révén az egyének a nemzet tagjaiként azonosítják magukat.</b></u> Ez
pedig elengedhetetlen a társadalom által megkívánt áldozathozatalhoz. <span> </span></span><span lang="HU"><br></span></p> <p><span lang="HU"><u><b>Magyarország</b></u>ról
szólva kiemelte, hogy <u><b>mi duplán el vagyunk szigetelve a
szomszédainktól: a nyelv és a trianoni határok által. </b></u>Scruton kitért <u><b>az
új alkotmány preambulumának kereszténységre vonatkozó passzusair</b></u>a és
annak fogadtatására is, hangsúlyozva, hogy<u><b> a kereszténység pedig igenis
fontos tényező Európa nemzetállamaiban</b></u>. </span></p><p><span lang="HU"><u><b>Az
Európai Bíróság </b></u>és az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt folyamatban
lévő ügyekkel kapcsolatban, főleg az utóbbira vonatkozva jelentette ki,
hogy a testület <u><b>nem fordít figyelmet az egyes tagállamok egyedi
helyzetére. </b></u></span><span lang="HU"><br></span></p><p>Scruton szerint a nemzetállamhoz képest <u><b>a <span lang="HU">„birodalmi</span><span lang="HU">”</span></b></u><span lang="HU"><u><b>
Európai Unió felülről erőltetett intézményei</b></u> az elvi szubszidiaritás
jótékony homályába burkolva <u><b>valójában átláthatatlanok és
ellenőrizhetetlenek</b></u>, így a filozófus meglátása szerint a<u><b>z alulról
legitimált nemzetállam nem problémát, hanem pont hogy megoldást
jelenthetne az Unió válságában.</b></u></span></p></div>