<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<STYLE>.hmmessage P {
PADDING-BOTTOM: 0px; MARGIN: 0px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-TOP: 0px
}
BODY.hmmessage {
FONT-FAMILY: Calibri; FONT-SIZE: 12pt
}
</STYLE>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190"></HEAD>
<BODY class=hmmessage bgColor=#ffffff>
<DIV><B>Sent:</B> Sunday, May 26, 2013 3:58 PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial">
<DIV><B>Subject:</B> Török történész a magyarokról - Attila unokái
vagyunk</DIV></DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV dir=ltr>Érdekes, megjegyezhető<BR><BR>
<DIV><BR><O:SMARTTAGTYPE name="place"
namespaceuri="urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags"><O:SMARTTAGTYPE
name="City" namespaceuri="urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags">
<DIV class=Section1>
<H2><B><FONT size=2 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; FONT-SIZE: 10pt; FONT-WEIGHT: normal"><A
href="http://kurultaj.hu/2013/05/torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk"><B><SPAN
style="FONT-WEIGHT: bold">http://kurultaj.hu/2013/05/torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk</SPAN></B></A>
<O:P></O:P></SPAN></FONT></B></H2>
<H2><B><FONT size=5 face="Times New Roman"><SPAN style="FONT-SIZE: 18pt">Török
történész a magyarokról - Attila unokái
vagyunk<O:P></O:P></SPAN></FONT></B></H2>
<P class=MsoNormal><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt" lang=EN-GB>megjelent 2013. május 24-én a <SPAN
class=cat-links><A title="Nemzetközi kapcsolatok kategória összes bejegyzése"
href="http://kurultaj.hu/category/nemzetkozi-kapcsolatok/">Nemzetközi
kapcsolatok</A>, <A title="Tudomány kategória összes bejegyzése"
href="http://kurultaj.hu/category/tudomany/">Tudomány</A> rovatokban
</SPAN><O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><STRONG><B><FONT size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="FONT-SIZE: 12pt">Oldalunkon közéteszünk egy
régebben megjelent riportot Hayrullah Yigitbasi török történésszel. Az egyetemi
oktató - történész Magyarországon is kutatja a török - magyar kapcsolatokat.
Gondolatait érdemes elolvasni a közös ősi nyelvről és Attila unokáiról. A kutató
álláspontja mélyen elgondolkodtató, és érdemes figyelmébe ajánlani azoknak a
magyar bölcsészeknek, akik még mindig a régi becsontosodott szellemű kutatási
irányokat erőltetik.</SPAN></FONT></B></STRONG><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">Történész, egyetemi oktató, a magyar-török kapcsolatok
szenvedélyes kutatója. Rodostóban magyar napot szervez, s részt vett a macarköyi
kapuállításon is, mert meg van győződve a népi emlékezet
hitelességéről.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Hogyan került kapcsolatba
hazánkkal?</SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P class=MsoNormal><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt" lang=EN-GB><A
href="http://kurultaj.hu/2013/05/torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk/hayrullah-yigitbasi/"><SPAN
style="TEXT-DECORATION: none"><IMG id=_x0000_i1025
class="size-full wp-image-4807" title="Hayrullah Yigitbasi" border=0
src="cid:D2599C2A90544D95B3B1E1A26787E570@iroda" width=295
height=394></SPAN></A><O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P class=wp-caption-text><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">Hayrullah Yigitbasi<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Kilencvenhétben utaztam először Magyarországra, azóta
egyre szorosabb a kötődésem mind az országhoz, mind a magyarsághoz. Turkológiai
kutatásokat végeztem önöknél. Általános török történelemmel foglalkozom, tehát
az iszlám előtti időszakkal, mely a magyar történelemnek is szerves része.
Tudniillik ugyanarról a területről indultunk, s annak idején szoros kapcsolatban
volt a két nép, tehát az oszmán időkben nem először találkoztunk. A magyarok a
középkorban nagyon tiszteletreméltó helyet foglaltak el a világtörténelemben.
Szükségét éreztem annak, hogy magyarul tanuljak, magyar forrásokat
tanulmányozzak. Egyébként <ST1:CITY w:st="on"><ST1:PLACE
w:st="on">minden</ST1:PLACE></ST1:CITY> törököt érdekelnek a magyarok, a
magyarszeretet több ezer éve szerves része a török hagyományoknak. De a magyar
legendák szerint is testvérek, rokonok, barátok vagyunk. A törökök egy dologban
biztosan nagyon hálásak a magyaroknak: önök kezdték el a turkológiai
kutatásokat, s a világ első turkológiai tanszékét is az ELTE-n alapították,
amely ma is óriási eredményeket ér el.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Kitűnően beszél magyarul.
</SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Nagyon féltem a magyar nyelvtől. Az arabra például két
és fél évet áldoztam az életemből, az angollal két évet töltöttem el. Amikor
belemerültem a magyar nyelvbe, megdöbbenve vettem észre, hogy nagyon könnyen
tanulom; nagyjából hat hónap múlva már folyamatosan beszéltem, majd
nyelvvizsgáztam is. Eloszlott a félelmem: láttam, hogy ugyanaz a nyelvi logika,
a nyelvtan, mint a törökben, s számtalan a közös szó - nem az oszmánok
jövevényszavaira gondolok, inkább a nyelv alapjaiba beépült kifejezésekre. Az
volt az érzésem, mintha a török nyelv egyik nyelvjárása lenne a magyar. De tudni
kell, hogy ami a magyar nyelvbe beépült, az a nyugati törökségre jellemző
rendszer, mi pedig a keleti török jellemzőket vittük
tovább.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Magyarországon jó hagyományaink szerint nagy háborút
vívnak nyelvünk finnugor és török eredetének hívei. Mi a véleménye erről a
kérdésről? </SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- A finnugor elmélet a magyar állam hivatalos tana, már
beépült a gondolkodásba nagyjából 150 éve, pedig az altaji eredetnek kétezer
évnél is régebbi hagyománya van. Úgy érzem, a finnugor teória kezdi elveszíteni
a súlyát, s az altaji újra megerősödni látszik. Az akadémikusok körében, majd
szélesebb körben is változni fog a jelenlegi nézőpont elméletben és később a
gyakorlatban is. Nekünk, törököknek a tudományos aggodalmakon túl nincs jogunk
ebben állást foglalni. Az én feladatom az, hogy a magyar és a török
írásbeliségben fellelhető információkat összehasonlítsam, s valamilyen
eredményre jussak. A magyarok kilétéről a török társadalomnak is van
mondanivalója.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Török részről jellemző a magyarok iránti nyitottság.
Milyennek látja a magyarok hozzáállását? </SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Nyolc éve járok Magyarországra, második hazámnak
érzem. Csak szeretetet, tiszteletet és segítséget kaptam. Hálám jeléül is
szeretnék minél erőteljesebben részt venni a két nemzet és nép közötti kapcsolat
elmélyítésében. A kettő nem ugyanaz: a nemzet mai, élő eleme a nép, a népek
közötti kapcsolat a kérdés reális oldala, ennek fejlesztésén kell fáradoznunk -
sok eredményt elértünk már. A nemzetek közti kapcsolat más, tudniillik a nemzet
háromdimenziós: van múltja, jelene, jövője, míg a népnél máról és a jövőre
vonatkozó elvárásokról beszélhetünk.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Tudna-e konkrét példákat mondani a magyar-török
kapcsolatépítésre? </SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- A török forrásokban vannak adatok arról, hogy az
1890-es években 3600<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt" lang=EN-GB><A
href="http://kurultaj.hu/2013/05/torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk/guyon_richard-2/"><SPAN
style="TEXT-DECORATION: none"><IMG id=_x0000_i1026 class=" wp-image-4815 "
title=Guyon_Richard border=0 src="cid:9B7959ACB3EB4DCEABA7DC5C6DD12104@iroda"
width=218 height=294></SPAN></A><O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P class=wp-caption-text><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">Guyon Richárd - Hursid pasa, a török hadsereg tábornoka
lett<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">magyar vállalt szerepet a török állami és hadi
gépezetben. Akkoriban egy magyar számára karrier volt Törökországba jönni. E
kapcsolatrendszer nyomait nagyjából a második világháborúig ki lehet mutatni. Az
első világháború mindkét ország számára katasztrófa volt, azt követően
Törökországban hároméves szabadságharc zajlott: a modern török köztársaság
kialakításában is tapasztalható együttműködés a magyarokkal. A török állam
alapítója, Musztafa Kemál pasa az először odahívott német és amerikai
szakértőket három-öt év múlva nagyrészt hazaküldte, mondván, Európában a
magyarok állnak lelkileg a legközelebb a törökökhöz. A magyarok
visszafizethetetlen szerepet játszottak Törökország modernizálásában. Ekkor járt
nálunk például Fekete Lajos vagy Bartók Béla is, aki az önök világhírű
zeneszerzője, művésze, ám egyben a török komolyzene
alapítója.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Kényes kérdés ezzel szemben a magyarországi török
jelenlét, amelyet nálunk is többféleképpen ítélnek meg: van, aki kultúrateremtő
jelenlétként gondol rá, de a többség véleménye szerint a török megszállás
helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar történelemben.
</SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- A törökök európai terjeszkedésének különböző okai
voltak a vallásitól a gazdaságiig. Mivel más a kultúra, a vallás, a magyarok
megszállás alatt érezték magukat, de ez a nyomás nyugati területekről indult. A
Nyugat azt a célt tűzte ki, hogy a törököket Európából Ázsiába űzze, ezért
küzdöttek évszázadokon keresztül. A Magyar Királysággal vívott harcok egészen a
mohácsi csatáig inkább keresztes háború jellegűek voltak. Európában mindig a
magyarok voltak élen a támadásban. A török katonaság a legjobban a magyarok elől
húzódott vissza, számba se vettek szerbet, franciát, németet, de a magyaroktól
féltek, nagyra becsülték őket. Több okiratban olvastam, hogy Magyarországra
menni annyit jelentett, mint férfias harcot vállalni. A hódoltság alatti
magyar-török kapcsolatoknak vannak a magyarok által nem ismert jellemzői is.
Például nem köztudott, hogy Rákóczi szabadságharcában milyen eredményes volt a
török segítség. Edirnében a szultán fogadta Rákóczit, s igen nagy hatással volt
rá. Királynak járó tisztelettel fogadta, magyar királynak nevezte, mert annak
akarta látni az erdélyi fejedelmet. A török történelemben nem újdonság, hogy a
palotában, a szultán közelében, a hadseregben magyarok is jelen voltak. Ez
kevésbé közismert oldala a török-magyar
történelemnek.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Ön valóban elképzelhetőnek tartja, hogy a hódoltság
korában rokonságtudat élt az ott szolgáló török katonák és az előlük mocsarakban
bujkáló, különféle harácsokkal sanyargatott magyarok
között?</SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><A
href="http://kurultaj.hu/2013/05/torok-tortenesz-a-magyarokrol-attila-unokai-vagyunk/hun_turk/"><SPAN
style="TEXT-DECORATION: none"><IMG id=_x0000_i1027
class="alignright size-full wp-image-4822" title=hun_turk border=0
src="cid:D66F6235FA7149CDAAC0C28DE38CDE63@iroda" width=400
height=250></SPAN></A>- A török nézőpontról szeretnék beszélni: a magyar nemzet
úgy értékeli saját történelmét, ahogyan akarja, mi nem mondhatjuk meg, mit
gondoljon magáról. A török világ 250 millió emberből áll. A török
néphagyományban - a kazakoktól a türkméneken át a macedóniai törökökig - él a
magyarokkal való testvériség legendája. Az 1930-as évekig a török történelemírás
egyszerűen törököknek nevezi a magyarokat. A harmincas évektől érdekes módon a
finnugor elmélet kezd teret nyerni a hivatalos török történettudományban is. A
középiskolai könyvekben leegyszerűsítve, összefoglalva ma is ezt tanítják. Ma
körülbelül 50-50 százalék nálunk a két elmélet híveinek a megoszlása. Ennek az
az oka, hogy sok török egyetemista tanult Magyarországon, ott elsajátították a
finnugor elméletet, s visszajővén már ezt vallják. Figyelemre méltó, hogy még
így sem lehetett a török nép lelkéből, tudatából törölni a másik elképzelést. De
hogy egy ellenpéldát mondjak, a turán fogalom is önöktől jött át hozzánk, pedig
az a közép-ázsiai szellemiséget képviseli. A turkológiában a magyaroknak
kezdeményező szerepük volt, mindig is élen jártak: Amerikában ma 30 oszmán
birodalmat tanulmányozó vagy turkológia, altajisztika szak van, s ebből 17 élén
magyarok állnak! Hangsúlyozom: mindenkinek jogában áll annak érezni magát,
aminek csak akarja. A legendák pedig idővel sokszor igaznak
bizonyulnak.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- Van-e mód a nézőpontok megvitatására, közelítésére?
</SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">- A finnugor elmélettel kapcsolatban nekem az a
véleményem, hogy előbb kitalálták, s csak azután dolgozta ki néhány ember néhány
száz szóra alapozva a teljes teóriát. Állítom, hogy háromezer török szó biztosan
van a magyar nyelvben, a nyelvtani rendszere pedig szinte ugyanaz, mint a
töröké. A török nép pedig azt érzi, hogy nyugaton van egy nép, Attila unokái,
akik keresztény hitre tértek. Ha egy török Árpád történetét olvassa, azonnal
ráébred a magyarokkal való közösségére. <ST1:CITY w:st="on"><ST1:PLACE
w:st="on">Minden</ST1:PLACE></ST1:CITY> nemzetben él a nemzettársai iránti
érdeklődés, ez természetes. Önök is eljöttek több ezer kilométerre, hogy
találkozzanak magyar tudatú testvéreikkel. A történelem nem százszázalékosan
objektív tudomány, és szükséges, hogy szubjektív is legyen, mert emberekről
szól.<O:P></O:P></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"><EM><I><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">forrás: MNO </SPAN></FONT></I></EM><O:P></O:P></P>
<P class=MsoNormal><FONT size=2 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; FONT-SIZE: 10pt"
lang=EN-GB><O:P></O:P></SPAN></FONT></P></DIV></O:SMARTTAGTYPE></O:SMARTTAGTYPE></DIV>
<STYLE>
<!--
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
h2
{mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:18.0pt;
font-family:"Times New Roman";
font-weight:bold;}
a:link, span.MsoHyperlink
{color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{color:purple;
text-decoration:underline;}
p
{mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
span.EmailStyle17
{mso-style-type:personal-compose;
font-family:Arial;
color:windowtext;}
p.wp-caption-text, li.wp-caption-text, div.wp-caption-text
{mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
@page Section1
{size:595.3pt 841.9pt;
margin:72.0pt 90.0pt 72.0pt 90.0pt;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
</STYLE>
</DIV>
<P>
<HR>
<P></P><BR>No virus found in this incoming message.<BR>Checked by AVG -
www.avg.com <BR>Version: 8.5.455 / Virus Database: 271.1.1/5839 - Release Date:
05/19/13 19:06:00<BR></BODY></HTML>