<div dir="ltr"><h1>Ha nem osztjuk meg javainkat a szegényekkel, meglopjuk őket – figyelmeztetett a Szentatya</h1>
<div>
<div>
<div>
<p>Ferenc pápa Kirgizisztán, Antigua és Barbuda, a
Luxemburgi Nagyhercegség és Botswana nem rezidens szentszéki
nagyköveteit fogadta május 16-án, csütörtökön délelőtt.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/4orsznagykov_fekvo.JPG" style="float:right;margin:7px" height="120" width="180">A
Szentatya beszédében megállapította: <u><b>a kevés gazdag egyre gazdagabb
lesz, miközben az emberek többsége elszegényedik.</b></u> A gazdasági és
pénzügyi válság antropológiai válságra vezethető vissza; feledésbe
merült a szolidaritás és az etika.</p><p>Az emberiség ebben a
pillanatban történelmének fordulópontjához érkezett, látván a különféle
területeken elért eredményeket.<u><b> Örömmel kell üdvözölnünk azokat a
pozitív eredményeket, amelyek hozzájárulnak az emberiség hiteles
jólétéhez például az egészségügy, az oktatás és a kommunikáció terén.</b></u>
Ennek ellenére el kell ismernünk azt is, hogy az emberek nagy többsége
ma nap mint nap a létbizonytalanság állapotában él, annak végzetes
következményeivel.</p><p>Növekszik egyes megbetegedések száma; félelem
és kétségbeesés keríti hatalmába sokak szívét, a gazdagnak tartott
országokban is. <u><b>Csökken az életöröm, növekszik az erőszak, egyre
nyilvánvalóbb a szegénység.</b></u> Küzdeni kell a megélhetésért és gyakran nem
emberhez méltó módon.<u><b> Ennek a helyzetnek az egyik oka a pápa szerint a
pénzhez fűződő kapcsolatunk.</b></u></p><p><u><b>Elfogadjuk a pénz uralmát saját
magunk és a társadalom fölött</b></u>. Így a jelenlegi pénzügyi válság
elfeledteti velünk eredetét, amely mély antropológiai válságban
gyökerezik. Abban, hogy tagadjuk az ember elsőbbségét. <u><b>Új bálványokat
teremtettünk</b></u>. Az ősi aranyborjú imádása új és könyörtelen képet talált a
pénz fetisizmusában, <u><b>az arc és hiteles emberi cél nélküli gazdaság</b></u>ban.</p><p><u><b>Az
ember</b></u> a mai antropológiai nézet szerint <u><b>pusztán fogyasztói igényeire
korlátozódik. Sőt, magát az embert is fogyasztói terméknek tekintik</b></u>,
<u><b>amelyet használat után el lehet dobni</b></u>. Elkezdtük a selejtezés
kultúráját. Ez az eltévelyedés megtapasztalható <u><b>mind egyéni, mind
szociális szinten</b></u>! Ebben az összefüggésben a <font size="4"><u><b>szolidaritás, amely a
szegények kincse</b></u></font>, gyakran ellenkezik a pénzügyi és gazdasági
érvelésekkel. <u><b>Miközben egy kisebbség vagyona exponenciálisan nő, a
nagytöbbségé egyre gyengül</b></u>. Ez az egyensúlyhiány azoknak az
ideológiáknak a terméke, amelyek a piacok és <u><b>a pénzügyi spekuláció
abszolút autonómiájá</b></u>t mozdítják elő. <u><b>Tagadják, hogy <font size="4">az állam</font>oknak joguk
van az ellenőrzéshez, amelyeknek pedig <font size="4">feladatuk, hogy a közjót
szolgáljá</font>k.</b></u></p><p>Egy új, láthatatlan, olykor virtuális zsarnokság lép
uralomra, amely egyoldalúan és az orvoslás lehetősége nélkül ránk
kényszeríti törvényeit és szabályait. Az <font size="4"><u><b>eladósodás és a hitel
eltávolítják az országokat a valós gazdasági élettől</b></u></font>, az állampolgárokat
pedig a valós vásárlóerőtől. Ehhez kapcsolódnak <u><b>a korrupció mindent
behálózó csápjai és az önző adócsalás, amelyek világméreteket öltöttek. A
hatalom és a birtokvágy korlátlanná váltak.</b></u></p><p><font size="4"><u><b>E mögött a magatartás
mögött Isten elutasítása áll. Csakúgy, mint a szolidaritás, az etika is
sokakat idegesít.</b></u></font> Túlságosan humánus, mert relativizálja a pénzt és a
hatalmat. Fenyegető, mert elutasítja a hatalmat, elutasítja a
manipulációt és az ember elnyomását, <u><b>mert <font size="4">az etika Istenhez vezet</font>, aki
kívül áll minden piaci kategórián.</b></u> Ezek a pénzügyi, gazdasági
szakemberek, politikusok Istent úgy tekintik, mint aki nem kezelhető.
Isten nem kezelhető, sőt egyenesen veszélyes, mert arra hívja az embert,
hogy teljes mértékben megvalósítsa önmagát, és függetlenítse magát a
rabszolgaság minden fajtájától.</p><p><u><b>Az etika </b></u>– amely természetesen nem
ideológiai etika – a pápa véleménye szerint l<u><b>ehetővé teszi, hogy
emberibb egyensúlyt, társadalmi rendet teremtsünk</b></u>. A Szentatya Arra
buzdította az érintett országok pénzügyi szakembereit és politikai
vezetőit, hogy vegyék figyelembe <u><b>Aranyszájú Szent János szavait: „Ha nem
osztjuk meg javainkat a szegényekkel, akkor meglopjuk őket, és
elvesszük életüket. Nem saját javainkat, hanem a szegények javait
birtokoljuk”.</b></u></p><p>Ferenc pápa beszédében hangsúlyozta: <u><b>a pápa szeret
mindenkit, gazdagokat és szegényeket egyaránt. Azonban kötelessége, hogy
Krisztus nevében emlékeztesse a gazdagokat: segíteniük és tisztelniük
kell a szegényeket. A pápa az önzetlen szolidaritásra szólít fel. </b></u>Térjen
vissza az embert szolgáló etika a pénzügy és a gazdaság világába!</p><p>Az
egyház mindig minden ember átfogó fejlődésén munkálkodik. Arra
bátorítja a politikai vezetőket, hogy valóban szolgálják népük javát.
Arra <u><b>buzdítja a pénzügyi vezetőket, hogy vegyék figyelembe az etikát és a
szolidaritást. </b></u>És miért ne fordulhatnának Istenhez, hogy tőle
merítsenek ihletet terveikhez?</p><p>Így kialakul majd egy új politikai
és gazdasági gondolkozásmód, amely hozzájárul ahhoz, hogy átalakítsa a
gazdasági és társadalmi szféra közötti abszolút kettősséget egy
egészséges együttéléssé – hangsúlyozta a Szentatya, majd köszöntését
küldte a négy ország katolikus közösségének arra buzdítva őket, hogy
legyenek továbbra is a krisztusi hit és testvéri szeretet bátor és
örömteli tanúi.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>