<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40" xmlns:v =
"urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w =
"urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:st1 =
"urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags"><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190"><o:SmartTagType
name="metricconverter"
namespaceuri="urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags"></o:SmartTagType><!--[if !mso]>
<STYLE>st1\:* {
        BEHAVIOR: url(#default#ieooui)
}
</STYLE>
<![endif]-->
<STYLE>
<!--
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
        {margin:0cm;
        margin-bottom:.0001pt;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman";}
h1
        {mso-margin-top-alt:auto;
        margin-right:0cm;
        mso-margin-bottom-alt:auto;
        margin-left:0cm;
        font-size:24.0pt;
        font-family:"Times New Roman";
        font-weight:bold;}
p.MsoFooter, li.MsoFooter, div.MsoFooter
        {margin:0cm;
        margin-bottom:.0001pt;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman";}
a:link, span.MsoHyperlink
        {color:blue;
        text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
        {color:purple;
        text-decoration:underline;}
p
        {mso-margin-top-alt:auto;
        margin-right:0cm;
        mso-margin-bottom-alt:auto;
        margin-left:0cm;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman";}
span.E-mailStlus17
        {mso-style-type:personal-compose;
        font-family:Arial;
        color:windowtext;}
@page Section1
        {size:595.3pt 841.9pt;
        margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;
        mso-footer:url("cid:header.htm\@01CE531B.2B9EE8A0") f1;}
div.Section1
        {page:Section1;}
-->
</STYLE>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></HEAD>
<BODY lang=HU link=blue bgColor=#ffffff vLink=purple><FONT size=2
face=Arial></FONT>
<DIV align=justify><FONT size=2 face=Arial>Kedves Lista! Talán valakinek kedve
támad ott körülnézni... ÜDv: Weinzierl Tamás</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT size=2 face=Arial></FONT><BR> </DIV>
<H1 class=Section1 align=justify><B><FONT color=black size=6
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 24pt">Ahol GDP
helyett boldogságot mérnek<o:p></o:p></SPAN></FONT></B></H1>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT><FONT
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Napi 250 dollárt kell fizetniük a
turistáknak, ami az egyik legdrágább úti céllá teszi Bhutánt. Ha viszont az
utazónak sikerült túlélnie a leszállást a világ egyik legveszélyesebb
repülőterén, kivételes élményben lehet része. Bhutánban jártunk, ahol mindenhol
boldog arcokat látni, ahol őrzik a hagyományokat és a természetet, és ahol a
király állt a demokratizálás élére.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Bhután - a
helyiek nyelvén Druk Jul, azaz a mennydörgő sárkány országa a Himalája utolsó
buddhista állama: Ladakhot 1842-ben megfosztották önállóságától, majd Indiához
csatolták, Tibetet 1950-ben Kína szállta meg, a szomszédos Szikkim Királyságot
pedig 1975-ben India kebelezte be. A fél magyarországnyi állam két nagyhatalom,
Kína és India közé ékelődve bújik meg a hófödte hegycsúcsok között. A táj mesés:
ősi templomok, színesre pingált házak, az ország háromnegyedét borító,
érintetlen erdők. Talán nem véletlen, hogy sokan úgy gondolják, ez a békesség
földje, az utolsó Shangri-La.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A sebezhető,
függetlenségét féltve őrző ország egy különleges kísérletbe kezdett: a
középkorból egyenesen a harmadik évezredbe igyekszik átugorni a nélkül, hogy
tradicionális értékei sérülnének. Úgy gondolják, hogy kicsiny méretük, csekély
gazdasági erejük és a katonai erő hiánya okán a sajátos kultúrájuk az egyetlen
tényező, amely identitásukat megőrizheti. Több mint ezer évig elképesztő
elszigeteltségben éltek - nemcsak földrajzi elhelyezkedésük okán, hanem
politikai döntés következtében is. Az 1960-as évekig nem voltak aszfaltozott
utak, elektromos és telefonhálózat, gépjárművek vagy postaszolgáltat sem. Az
ország egyetlen országútján még ma is három napba telik eljutni az ország keleti
végéből a nyugatiig, pedig légvonalban csak <st1:metricconverter w:st="on"
ProductID="250 kilométer">250 kilométer</st1:metricconverter> a
távolság. <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Az ország
modern kori történelme az eddigi öt király nevéhez fűződik, Amikor Dzsigme
Szingje Vangcsuk király 1972-ben megörökölte a trónt, egy végtelenül elmaradott
országot kapott - szegénységben, írástudatlanságban, csecsemőhalandóságban a
világ egyik legrosszabb bizonyítványú országát. A lakosság 70 százaléka még ma
is olyan kis településen él, ahonnan órákig kell gyalogolni a legközelebbi
autóútig.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><STRONG><B><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mi fán terem
a boldogság?</SPAN></FONT></B></STRONG><FONT color=black><SPAN
style="COLOR: black"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A király
egyszerre tűzte ki célul az ország modernizálását és az ősi értékek megőrzését.
</SPAN></FONT><B><FONT color=black size=5><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 16pt; FONT-WEIGHT: bold">A világ többi
országában használatos GDP-mérőszám helyett megalkotta a bruttó nemzeti
boldogság kifejezést. Ez négy pilléren nyugszik: fenntartható fejlődés,
környezetvédelem, a kultúra megőrzése és felelős kormányzás. A fejlesztési
projekteket, új törvényeket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottsága hagyja jóvá.
Ha úgy ítélik meg, hogy azok felborítják a vallási értékek, környezetvédelem,
család, stb. egyensúlyát, a fejlesztéseket leállítják, illetve
módosítják.<o:p></o:p></SPAN></FONT></B></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Eric Weiner A
boldog zarándok című könyvében van </SPAN></FONT><FONT color=black size=5><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 16pt">egy jó hasonlat a GDP-ről. "Az egész
olyan, mintha számon tartanánk ugyan a kalóriabevitelünket, de csöppet sem
törődnénk azzal, miféle forrásból szerezzük be. Teljes kiőrlésű gabona,
disznózsír vagy éppen patkányméreg: egyre megy. A kalória az kalória. A GDP nem
tartja számon (...) a költészetünk szépségét, a házasságaink erősségét vagy
nyilvános vitáink színvonalát. A GDP mindent mér (...) kivéve azt, amiért
érdemes élni." </SPAN></FONT><FONT color=black><SPAN style="COLOR: black">A
bruttó nemzeti boldogság mutató bevezetésével a bhutániak azt ismerték fel, hogy
a vagyonnak korlátozó hatása is lehet az emberi lélekre. Szeretnék elérni, hogy
az ember tudja, hol a határ, tudja, mennyi elég.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mindez nem
üres lózung. Az ország a University of Leicester kutatóinak 2006-os<SPAN
class=apple-converted-space> </SPAN><A
href="http://www.businessweek.com/stories/2006-10-11/rating-countries-for-the-happiness-factorbusinessweek-business-news-stock-market-and-financial-advice">felmérése
szerint </A>a világ 8. legboldogabb országának bizonyult, és mindez saját
tapasztalatainkkal is egybecsengett. Bárkit kérdeztünk országjárásunk során,
senkit sem hallottunk panaszkodni, siránkozni. A bhutániak nem azt nézik, mijük
nincs, hanem hogy mi minden van, aminek örülhetnek. Nagyon szeretik a
királyukat, bíznak benne, és úgy vélik, az ország vezetése mindent megtesz az
ország fejlődéséért.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mielőtt még
valaki legyintene, hogy csak azért boldogok, mert nem láttak még nyugati
gazdagságot, ez nem igaz. Egyrészt a tévé és az internet már minden kis faluban
elérhető, így pontosan látják ők is, hogyan élünk mi a világ gazdagabbik felén.
Másrészt, egyetem nem lévén, számos fiatal kap állami ösztöndíjat, hogy nyugati
felsőoktatási intézményekben tanulhasson, és ők szinte kivétel nélkül mind
hazatérnek. Megtapasztalják a nyugati kultúrát, világot, mégis jobbnak látják az
otthoni, a mi szemünkkel szegényes körülményeket.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Amit
beszélgetéseim során mindenki kiemelt, az az, hogy milyen nyugodt dolog egy
bűnözésmentes országban élni. A közbiztonság tényleg irigylése méltó, egy
pillanatig nem kellett aggódnunk az értékeinkért. Jellemző, hogy a Lonely Planet
útikönyv Veszélyek fejezete - amely máshol oldalakon keresztül sorolja, mire
kell vigyázni - a bhutáni kiadásban mindössze négy pontot tudott
kipréselni:<BR>1. Éjjel esetleg ugatnak a kutyák<BR>2. A hegyi utak
kanyargósak<BR>3. Magas hegyeken szédülhet az utazó<BR>4. Az időjárás szeszélyes
lehet<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Az évezredes
elszigeteltség, a kis népsűrűség, az ország megközelíthetetlensége és a
természet hagyományos tisztelete egy egészen egyedülálló, természeti
"bemutatóországot" eredményezett, hiszen mind növényzetből, mind az
állatvilágból fantasztikus a gazdagság. Az állam eltökélt szándéka, hogy az
ország minimum 60 százaléka érintetlen erdő maradjon - jelenleg ez az arány 72
százalék.<BR>A hagyományok védelme az építészetben is nyilvánvaló, hiszen minden
ház ugyanolyan tradicionális stílusban épül, még a modern bankszékházak,
benzinkutak is. Templom- és erődépítéskor pedig a mai napig nem használnak
tervrajzot, az építést egy szellemi vezető
irányítja.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT><FONT
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Meglepőnek tűnhet, de a televízióra
vonatkozó tilalmat csak 1999-ben oldották fel, bár a globális egyencsatornák
(például a Fashion TV) és az erőszakos műsorok a mai napig tiltólistán vannak. A
kábeltévét az 1998-as foci-világbajnokságnak köszönheti az ország, akkor ugyanis
olyan elképesztő érdeklődés mutatkozott hirtelen a televízió iránt, hogy a
király óriáskivetítőt állíttatott a fővárosi stadionba, majd a következő évben -
megünneplendő megkoronázásának 25. évfordulóját - országszerte kiépítette a
tévéhálózatot. Az 1998-as fociőrületet az ország első és eddig egyetlen
nemzetközileg is ismert rendezője, Khyentse Norbu filmesítette meg The Cup című
filmjében, amelyet 2000-ben Oscarra is jelöltek az idegen nyelvű filmek
kategóriájában, és amelyet hazánkban Isteni játék címen
forgalmaznak.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mobilhálózat
elvétve van, de magyar szolgáltatóval amúgy sincs roamingmegállapodás, így
mobilt én sem tudtam használni. Az internetet 2003-ban vezették be, ez viszont
nincs korlátozva, és meglepően gyors letöltési sebességekkel
találkoztunk.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A király
intézkedéseinek köszönhetően hatalmas fejlődés következett be: 1982-ről 2008-ra
10 százalékról 60 százalékra nőtt az írni-olvasni tudók aránya. Korábban csak a
kolostorokban volt lehetőség tanulni, ma már minden megyében van iskola, és mind
az oktatás, mind a tankönyvek ingyenesek. Egyetemmel még nincs ellátva az
ország, de a kiváló tanulók állami ösztöndíjat kapnak, így sokan Indiában, a
legjobbak pedig Angliában tanulhatnak. A lakosság várható élettartama 43 évről
66-ra a növekedett, és míg ezer újszülöttből korábban 163 halt meg, ma már csak
negyven.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT><STRONG><B><FONT
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A király demokráciát akart, a népe
nem</SPAN></FONT></B></STRONG><FONT color=black><SPAN
style="COLOR: black"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A változások
legmeghökkentőbb eleme a demokrácia bevezetése - méghozzá a király
kezdeményezésére. A közkedvelt uralkodó önként lemondott a trónról, és 2006-ban
átadta a koronát a fiának, Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuknak, ő viszont már egy
alkotmányos monarchia feje lett. Megalakult az ország első demokratikus
kormánya, furcsa módon azonban a lakosság nem örült ennek, ők ugyanis nagy
becsben tartják a királyukat. Úgy vélik, hatalmas jótett a részéről, hogy
iskolákba és utakba fektette vagyonát, ahelyett, hogy palotákra vagy saját
célokra költötte volna. A demokráciáról azt gondolják, hogy az csak káoszhoz
vezet, mint a szomszédos Indiában vagy Nepálban. A király ugyanakkor azért
szorgalmazta a monarchia átalakítását, hogy ne kerülhessen majd egyszer egy
gonosz vagy alkalmatlan uralkodó kezébe a hatalom.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT><FONT
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A nép ellenállását látva, a király
meglátogatta az ország mind a 20 megyéjét - legtöbbjét csak lóháton vagy gyalog
lehet elérni -, és ott egyesével elmagyarázta a területi képviselőknek és
alattvalóinak, hogy mi is az a demokrácia, hogyan működik, és mire jó. A szó
szerint szemtől szembe zajló "nemzeti konzultáció" után lezajlottak az első
választások, és ma már a királynak papíron semmi hatalma nincs. Ezzel együtt a
jelenlegi király is olyan elképesztően népszerű, hogy minden tanácsát
megfogadják.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<DIV class=Section1 align=justify>
<TABLE style="WIDTH: 100%; BACKGROUND: #d7e3f5" class=MsoNormalTable border=1
cellSpacing=1 cellPadding=0 width="100%" bgColor=#d7e3f5>
<TBODY>
<TR>
<TD
style="PADDING-BOTTOM: 0.75pt; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-RIGHT: 0.75pt; PADDING-TOP: 0.75pt">
<P><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN style="FONT-SIZE: 12pt">Egy
szégyenfolt Bhutánban is akad: a nepáliak helyzete. A hindu vallású
etnikai kisebbség a lakosság egynegyedét teszi ki. Az egyre növekvő nepáli
bevándorlást a király először az állampolgári törvényekkel igyekezett
gátolni, majd szigorú buddhista (például öltözködési) előírásokkal
nehezítették a hinduk életét. Sokan közülük menekülttáborokba vándoroltak,
és helyzetük a mai napig nem rendeződött
megnyugtatóan.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P></TD></TR></TBODY></TABLE></DIV>
<P style="MARGIN-BOTTOM: 13.5pt" class=MsoNormal align=justify><FONT color=black
size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT><FONT
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">És ha a mesebeli táj, a több évszázados
kultúra, vagy a különleges reformkísérlet nem lenne elég, akadnak egyéb
furcsaságok is. A férfiak például szoknyában (ghó) járnak, amely minden
középületben, templomban, iskolában kötelező. A szerzetesek vörös ruhájához
pedig remekül passzol a bételrágástól piros fogazatuk. Országszerte nagy
tiszteletnek örvend a 16. században élt Drukpa Künli láma, azaz az Isteni Őrült,
aki hol démonokat ölt, hol pedig ifjú lányoknak hozta el a megvilágosodás
élményét a "tüzes istennyila" segítségével. A mai napig számtalan lakóházat
díszít az ő jele, a színesre festett hatalmas fallosz, amely itt nem
termékenységi szimbólum, hanem a rossz szellemeket hivatott távol
tartani.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><STRONG><B><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Kevés turista
jut el oda</SPAN></FONT></B></STRONG><FONT color=black><SPAN
style="COLOR: black"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A turizmus
mind nagyobb szerepet kap, bár az ottjártamkor napi 200 dolláros (2012. január
1-jétől 250 dolláros) látogatási adó távol tartja a közeli Nepált lerohanó
hátizsákos tömegeket. Ez Bhutánt a világ egyik legdrágább turistacélpontjává
avanzsálja, ugyanakkor a kevés látogató minimális hatással van a természetre és
a helyi kultúrára. A turisták számát adminisztratív úton nem korlátozzák, a
limitet csak a borsos árú belépő jelenti. Ez azonban egy "all-inclusive" ár,
azaz magába foglalja a kinti szolgáltatásokat: szállást, ételt, programokat,
idegenvezetőt, túravezetőt, hordárokat, stb. Egyénileg is lehet utazni, de
kizárólag kinti utazási irodával egyeztetett és előre kifizetett útiterv
alapján, ilyenkor viszont van még egy napi 40 dolláros felár is. A programot
kívánságunk szerint előre összeállíthatjuk, lehet benne a hegymászástól a
raftingig bármi, ezekhez az eszközöket, a felszerelést is biztosítják. De fontos
tudni, hogy a program véglegesítése után attól nem lehet eltérni, mert a helyiek
a szerint foglalják le a szállásokat, idegenvezetőket, programokat, stb., és
mivel a turistainfrastruktúra nagyon szűkös, improvizálásnak nincs
helye.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A belépőn
kívül a megközelítés is némi határt szab az utazóknak. 1974-ben engedélyezték
először a turisták látogatását, és 1983-tól van légi járat. Az ország egyetlen
repülőterére, Paróba, kizárólag a nemzeti légitársaság, a Druk Air nyolc
speciálisan kiképzett pilótája repülhet be, és csak akkor, ha jók a látási
viszonyok - műszerekre ugyanis itt nem lehet hagyatkozni a rövid kifutópálya és
a környező hegyek miatt. Paro repülőtere a világ tíz legnehezebb leszállópályája
között szerepel, ugyanakkor a Kathmandu-Paro-járat egyben a legszebb
menetrendszerinti repülőút, amelyről megcsodálható a Himalája. Az első évben,
1974-ben mindössze 287 turista érkezett - 2010-re ez a szám már 40 ezerre nőtt.
Csak összehasonlításképpen: Nepálban évente félmillió látogató fordul
meg.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mit lehet
csinálni Bhutánban? Az ország megismerésére a legjobbak a gyalogtúrák. Sétáltunk
hegyről hegyre, faluról falura, és meglátogattunk számos kolostort, ősi
palotákat, évszázados falvakat. A bhutáni utazások fénypontja egy-egy fesztivál,
amelyből minden kolostor évente rendez egyet. Ezek közül a leglátványosabb a
fővárosi, a Thimpu kolostorfesztivál - mi is ezt látogattuk meg. Erről, illetve
a bhutáni körutazás állomásairól a következő részben lesz
szó.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal align=justify><FONT size=2 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; FONT-SIZE: 10pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT></P></BODY></HTML>