<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40" xmlns:v = 
"urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o = 
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w = 
"urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:st1 = 
"urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags"><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190"><o:SmartTagType 
name="metricconverter" 
namespaceuri="urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags"></o:SmartTagType><!--[if !mso]>
<STYLE>st1\:* {
        BEHAVIOR: url(#default#ieooui)
}
</STYLE>
<![endif]-->
<STYLE>
<!--
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
        {margin:0cm;
        margin-bottom:.0001pt;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman";}
h1
        {mso-margin-top-alt:auto;
        margin-right:0cm;
        mso-margin-bottom-alt:auto;
        margin-left:0cm;
        font-size:24.0pt;
        font-family:"Times New Roman";
        font-weight:bold;}
p.MsoFooter, li.MsoFooter, div.MsoFooter
        {margin:0cm;
        margin-bottom:.0001pt;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman";}
a:link, span.MsoHyperlink
        {color:blue;
        text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
        {color:purple;
        text-decoration:underline;}
p
        {mso-margin-top-alt:auto;
        margin-right:0cm;
        mso-margin-bottom-alt:auto;
        margin-left:0cm;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman";}
span.E-mailStlus17
        {mso-style-type:personal-compose;
        font-family:Arial;
        color:windowtext;}
@page Section1
        {size:595.3pt 841.9pt;
        margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;
        mso-footer:url("cid:header.htm\@01CE531B.2B9EE8A0") f1;}
div.Section1
        {page:Section1;}
-->
</STYLE>
<!--[if gte mso 9]><xml>
 <o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <o:shapelayout v:ext="edit">
  <o:idmap v:ext="edit" data="1" />
 </o:shapelayout></xml><![endif]--></HEAD>
<BODY lang=HU link=blue bgColor=#ffffff vLink=purple><FONT size=2 
face=Arial></FONT>
<DIV align=justify><FONT size=2 face=Arial>Kedves Lista! Talán valakinek kedve 
támad ott körülnézni... ÜDv: Weinzierl Tamás</FONT></DIV>
<DIV align=justify><FONT size=2 face=Arial></FONT><BR>&nbsp;</DIV>
<H1 class=Section1 align=justify><B><FONT color=black size=6 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 24pt">Ahol GDP 
helyett boldogságot mérnek<o:p></o:p></SPAN></FONT></B></H1>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p>&nbsp;</o:p></SPAN></FONT><FONT 
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Napi 250 dollárt kell fizetniük a 
turistáknak, ami az egyik legdrágább úti céllá teszi Bhutánt. Ha viszont az 
utazónak sikerült túlélnie a leszállást a világ egyik legveszélyesebb 
repülőterén, kivételes élményben lehet része. Bhutánban jártunk, ahol mindenhol 
boldog arcokat látni, ahol őrzik a hagyományokat és a természetet, és ahol a 
király állt a demokratizálás élére.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Bhután - a 
helyiek nyelvén Druk Jul, azaz a mennydörgő sárkány országa a Himalája utolsó 
buddhista állama: Ladakhot 1842-ben megfosztották önállóságától, majd Indiához 
csatolták, Tibetet 1950-ben Kína szállta meg, a szomszédos Szikkim Királyságot 
pedig 1975-ben India kebelezte be. A fél magyarországnyi állam két nagyhatalom, 
Kína és India közé ékelődve bújik meg a hófödte hegycsúcsok között. A táj mesés: 
ősi templomok, színesre pingált házak, az ország háromnegyedét borító, 
érintetlen erdők. Talán nem véletlen, hogy sokan úgy gondolják, ez a békesség 
földje, az utolsó Shangri-La.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A sebezhető, 
függetlenségét féltve őrző ország egy különleges kísérletbe kezdett: a 
középkorból egyenesen a harmadik évezredbe igyekszik átugorni a nélkül, hogy 
tradicionális értékei sérülnének. Úgy gondolják, hogy kicsiny méretük, csekély 
gazdasági erejük és a katonai erő hiánya okán a sajátos kultúrájuk az egyetlen 
tényező, amely identitásukat megőrizheti. Több mint ezer évig elképesztő 
elszigeteltségben éltek - nemcsak földrajzi elhelyezkedésük okán, hanem 
politikai döntés következtében is. Az 1960-as évekig nem voltak aszfaltozott 
utak, elektromos és telefonhálózat, gépjárművek vagy postaszolgáltat sem. Az 
ország egyetlen országútján még ma is három napba telik eljutni az ország keleti 
végéből a nyugatiig, pedig légvonalban csak <st1:metricconverter w:st="on" 
ProductID="250 kilométer">250 kilométer</st1:metricconverter> a 
távolság.&nbsp;<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Az ország 
modern kori történelme az eddigi öt király nevéhez fűződik, Amikor Dzsigme 
Szingje Vangcsuk király 1972-ben megörökölte a trónt, egy végtelenül elmaradott 
országot kapott - szegénységben, írástudatlanságban, csecsemőhalandóságban a 
világ egyik legrosszabb bizonyítványú országát. A lakosság 70 százaléka még ma 
is olyan kis településen él, ahonnan órákig kell gyalogolni a legközelebbi 
autóútig.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><STRONG><B><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mi fán terem 
a boldogság?</SPAN></FONT></B></STRONG><FONT color=black><SPAN 
style="COLOR: black"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A király 
egyszerre tűzte ki célul az ország modernizálását és az ősi értékek megőrzését. 
</SPAN></FONT><B><FONT color=black size=5><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 16pt; FONT-WEIGHT: bold">A világ többi 
országában használatos GDP-mérőszám helyett megalkotta a bruttó nemzeti 
boldogság kifejezést. Ez négy pilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, 
környezetvédelem, a kultúra megőrzése és felelős kormányzás. A fejlesztési 
projekteket, új törvényeket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottsága hagyja jóvá. 
Ha úgy ítélik meg, hogy azok felborítják a vallási értékek, környezetvédelem, 
család, stb. egyensúlyát, a fejlesztéseket leállítják, illetve 
módosítják.<o:p></o:p></SPAN></FONT></B></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Eric Weiner A 
boldog zarándok című könyvében van </SPAN></FONT><FONT color=black size=5><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 16pt">egy jó hasonlat a GDP-ről. "Az egész 
olyan, mintha számon tartanánk ugyan a kalóriabevitelünket, de csöppet sem 
törődnénk azzal, miféle forrásból szerezzük be. Teljes kiőrlésű gabona, 
disznózsír vagy éppen patkányméreg: egyre megy. A kalória az kalória. A GDP nem 
tartja számon (...) a költészetünk szépségét, a házasságaink erősségét vagy 
nyilvános vitáink színvonalát. A GDP mindent mér (...)&nbsp; kivéve azt, amiért 
érdemes élni." </SPAN></FONT><FONT color=black><SPAN style="COLOR: black">A 
bruttó nemzeti boldogság mutató bevezetésével a bhutániak azt ismerték fel, hogy 
a vagyonnak korlátozó hatása is lehet az emberi lélekre. Szeretnék elérni, hogy 
az ember tudja, hol a határ, tudja, mennyi elég.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mindez nem 
üres lózung. Az ország a University of Leicester kutatóinak 2006-os<SPAN 
class=apple-converted-space>&nbsp;</SPAN><A 
href="http://www.businessweek.com/stories/2006-10-11/rating-countries-for-the-happiness-factorbusinessweek-business-news-stock-market-and-financial-advice">felmérése 
szerint&nbsp;</A>a világ 8. legboldogabb országának bizonyult, és mindez saját 
tapasztalatainkkal is egybecsengett. Bárkit kérdeztünk országjárásunk során, 
senkit sem hallottunk panaszkodni, siránkozni. A bhutániak nem azt nézik, mijük 
nincs, hanem hogy mi minden van, aminek örülhetnek. Nagyon szeretik a 
királyukat, bíznak benne, és úgy vélik, az ország vezetése mindent megtesz az 
ország fejlődéséért.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mielőtt még 
valaki legyintene, hogy csak azért boldogok, mert nem láttak még nyugati 
gazdagságot, ez nem igaz. Egyrészt a tévé és az internet már minden kis faluban 
elérhető, így pontosan látják ők is, hogyan élünk mi a világ gazdagabbik felén. 
Másrészt, egyetem nem lévén, számos fiatal kap állami ösztöndíjat, hogy nyugati 
felsőoktatási intézményekben tanulhasson, és ők szinte kivétel nélkül mind 
hazatérnek. Megtapasztalják a nyugati kultúrát, világot, mégis jobbnak látják az 
otthoni, a mi szemünkkel szegényes körülményeket.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Amit 
beszélgetéseim során mindenki kiemelt, az az, hogy milyen nyugodt dolog egy 
bűnözésmentes országban élni. A közbiztonság tényleg irigylése méltó, egy 
pillanatig nem kellett aggódnunk az értékeinkért. Jellemző, hogy a Lonely Planet 
útikönyv Veszélyek fejezete - amely máshol oldalakon keresztül sorolja, mire 
kell vigyázni - a bhutáni kiadásban mindössze négy pontot tudott 
kipréselni:<BR>1. Éjjel esetleg ugatnak a kutyák<BR>2.&nbsp;A hegyi utak 
kanyargósak<BR>3. Magas hegyeken szédülhet az utazó<BR>4. Az időjárás szeszélyes 
lehet<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Az évezredes 
elszigeteltség, a kis népsűrűség, az ország megközelíthetetlensége és a 
természet hagyományos tisztelete egy egészen egyedülálló, természeti 
"bemutatóországot" eredményezett, hiszen mind növényzetből, mind az 
állatvilágból fantasztikus a gazdagság. Az állam eltökélt szándéka, hogy az 
ország minimum 60 százaléka érintetlen erdő maradjon - jelenleg ez az arány 72 
százalék.<BR>A hagyományok védelme az építészetben is nyilvánvaló, hiszen minden 
ház ugyanolyan tradicionális stílusban épül, még a modern bankszékházak, 
benzinkutak is. Templom- és erődépítéskor pedig a mai napig nem használnak 
tervrajzot, az építést egy szellemi vezető 
irányítja.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p>&nbsp;</o:p></SPAN></FONT><FONT 
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Meglepőnek tűnhet, de a televízióra 
vonatkozó tilalmat csak 1999-ben oldották fel, bár a globális egyencsatornák 
(például a Fashion TV) és az erőszakos műsorok a mai napig tiltólistán vannak. A 
kábeltévét az 1998-as foci-világbajnokságnak köszönheti az ország, akkor ugyanis 
olyan elképesztő érdeklődés mutatkozott hirtelen a televízió iránt, hogy a 
király óriáskivetítőt állíttatott a fővárosi stadionba, majd a következő évben - 
megünneplendő megkoronázásának 25. évfordulóját - országszerte kiépítette a 
tévéhálózatot. Az 1998-as fociőrületet az ország első és eddig egyetlen 
nemzetközileg is ismert rendezője, Khyentse Norbu filmesítette meg The Cup című 
filmjében, amelyet 2000-ben Oscarra is jelöltek az idegen nyelvű filmek 
kategóriájában, és amelyet hazánkban Isteni játék címen 
forgalmaznak.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mobilhálózat 
elvétve van, de magyar szolgáltatóval amúgy sincs roamingmegállapodás, így 
mobilt én sem tudtam használni. Az internetet 2003-ban vezették be, ez viszont 
nincs korlátozva, és meglepően gyors letöltési sebességekkel 
találkoztunk.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A király 
intézkedéseinek köszönhetően hatalmas fejlődés következett be: 1982-ről 2008-ra 
10 százalékról 60 százalékra nőtt az írni-olvasni tudók aránya. Korábban csak a 
kolostorokban volt lehetőség tanulni, ma már minden megyében van iskola, és mind 
az oktatás, mind a tankönyvek ingyenesek. Egyetemmel még nincs ellátva az 
ország, de a kiváló tanulók állami ösztöndíjat kapnak, így sokan Indiában, a 
legjobbak pedig Angliában tanulhatnak. A lakosság várható élettartama 43 évről 
66-ra a növekedett, és míg ezer újszülöttből korábban 163 halt meg, ma már csak 
negyven.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p>&nbsp;</o:p></SPAN></FONT><STRONG><B><FONT 
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A király demokráciát akart, a népe 
nem</SPAN></FONT></B></STRONG><FONT color=black><SPAN 
style="COLOR: black"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A változások 
legmeghökkentőbb eleme a demokrácia bevezetése - méghozzá a király 
kezdeményezésére. A közkedvelt uralkodó önként lemondott a trónról, és 2006-ban 
átadta a koronát a fiának, Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuknak, ő viszont már egy 
alkotmányos monarchia feje lett. Megalakult az ország első demokratikus 
kormánya, furcsa módon azonban a lakosság nem örült ennek, ők ugyanis nagy 
becsben tartják a királyukat. Úgy vélik, hatalmas jótett a részéről, hogy 
iskolákba és utakba fektette vagyonát, ahelyett, hogy palotákra vagy saját 
célokra költötte volna. A demokráciáról azt gondolják, hogy az csak káoszhoz 
vezet, mint a szomszédos Indiában vagy Nepálban. A király ugyanakkor azért 
szorgalmazta a monarchia átalakítását, hogy ne kerülhessen majd egyszer egy 
gonosz vagy alkalmatlan uralkodó kezébe a hatalom.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p>&nbsp;</o:p></SPAN></FONT><FONT 
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A nép ellenállását látva, a király 
meglátogatta az ország mind a 20 megyéjét - legtöbbjét csak lóháton vagy gyalog 
lehet elérni -, és ott egyesével elmagyarázta a területi képviselőknek és 
alattvalóinak, hogy mi is az a demokrácia, hogyan működik, és mire jó. A szó 
szerint szemtől szembe zajló "nemzeti konzultáció" után lezajlottak az első 
választások, és ma már a királynak papíron semmi hatalma nincs. Ezzel együtt a 
jelenlegi király is olyan elképesztően népszerű, hogy minden tanácsát 
megfogadják.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<DIV class=Section1 align=justify>
<TABLE style="WIDTH: 100%; BACKGROUND: #d7e3f5" class=MsoNormalTable border=1 
cellSpacing=1 cellPadding=0 width="100%" bgColor=#d7e3f5>
  <TBODY>
  <TR>
    <TD 
    style="PADDING-BOTTOM: 0.75pt; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-RIGHT: 0.75pt; PADDING-TOP: 0.75pt">
      <P><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN style="FONT-SIZE: 12pt">Egy 
      szégyenfolt Bhutánban is akad: a nepáliak helyzete. A hindu vallású 
      etnikai kisebbség a lakosság egynegyedét teszi ki. Az egyre növekvő nepáli 
      bevándorlást a király először az állampolgári törvényekkel igyekezett 
      gátolni, majd szigorú buddhista (például öltözködési) előírásokkal 
      nehezítették a hinduk életét. Sokan közülük menekülttáborokba vándoroltak, 
      és helyzetük a mai napig nem rendeződött 
      megnyugtatóan.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P></TD></TR></TBODY></TABLE></DIV>
<P style="MARGIN-BOTTOM: 13.5pt" class=MsoNormal align=justify><FONT color=black 
size=3 face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt"><o:p>&nbsp;</o:p></SPAN></FONT><FONT 
color=black size=3 face="Times New Roman"><SPAN 
style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">És ha a mesebeli táj, a több évszázados 
kultúra, vagy a különleges reformkísérlet nem lenne elég, akadnak egyéb 
furcsaságok is. A férfiak például szoknyában (ghó) járnak, amely minden 
középületben, templomban, iskolában kötelező. A szerzetesek vörös ruhájához 
pedig remekül passzol a bételrágástól piros fogazatuk. Országszerte nagy 
tiszteletnek örvend a 16. században élt Drukpa Künli láma, azaz az Isteni Őrült, 
aki hol démonokat ölt, hol pedig ifjú lányoknak hozta el a megvilágosodás 
élményét a "tüzes istennyila" segítségével. A mai napig számtalan lakóházat 
díszít az ő jele, a színesre festett hatalmas fallosz, amely itt nem 
termékenységi szimbólum, hanem a rossz szellemeket hivatott távol 
tartani.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><STRONG><B><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Kevés turista 
jut el oda</SPAN></FONT></B></STRONG><FONT color=black><SPAN 
style="COLOR: black"><o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A turizmus 
mind nagyobb szerepet kap, bár az ottjártamkor napi 200 dolláros (2012. január 
1-jétől 250 dolláros) látogatási adó távol tartja a közeli Nepált lerohanó 
hátizsákos tömegeket. Ez Bhutánt a világ egyik legdrágább turistacélpontjává 
avanzsálja, ugyanakkor a kevés látogató minimális hatással van a természetre és 
a helyi kultúrára. A turisták számát adminisztratív úton nem korlátozzák, a 
limitet csak a borsos árú belépő jelenti. Ez azonban egy "all-inclusive" ár, 
azaz magába foglalja a kinti szolgáltatásokat: szállást, ételt, programokat, 
idegenvezetőt, túravezetőt, hordárokat, stb. Egyénileg is lehet utazni, de 
kizárólag kinti utazási irodával egyeztetett és előre kifizetett útiterv 
alapján, ilyenkor viszont van még egy napi 40 dolláros felár is. A programot 
kívánságunk szerint előre összeállíthatjuk, lehet benne a hegymászástól a 
raftingig bármi, ezekhez az eszközöket, a felszerelést is biztosítják. De fontos 
tudni, hogy a program véglegesítése után attól nem lehet eltérni, mert a helyiek 
a szerint foglalják le a szállásokat, idegenvezetőket, programokat, stb., és 
mivel a turistainfrastruktúra nagyon szűkös, improvizálásnak nincs 
helye.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">A belépőn 
kívül a megközelítés is némi határt szab az utazóknak. 1974-ben engedélyezték 
először a turisták látogatását, és 1983-tól van légi járat. Az ország egyetlen 
repülőterére, Paróba, kizárólag a nemzeti légitársaság, a Druk Air nyolc 
speciálisan kiképzett pilótája repülhet be, és csak akkor, ha jók a látási 
viszonyok - műszerekre ugyanis itt nem lehet hagyatkozni a rövid kifutópálya és 
a környező hegyek miatt. Paro repülőtere a világ tíz legnehezebb leszállópályája 
között szerepel, ugyanakkor a Kathmandu-Paro-járat egyben a legszebb 
menetrendszerinti repülőút, amelyről megcsodálható a Himalája. Az első évben, 
1974-ben mindössze 287 turista érkezett - 2010-re ez a szám már 40 ezerre nőtt. 
Csak összehasonlításképpen: Nepálban évente félmillió látogató fordul 
meg.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=Section1 align=justify><FONT color=black size=3 
face="Times New Roman"><SPAN style="COLOR: black; FONT-SIZE: 12pt">Mit lehet 
csinálni Bhutánban? Az ország megismerésére a legjobbak a gyalogtúrák. Sétáltunk 
hegyről hegyre, faluról falura, és meglátogattunk számos kolostort, ősi 
palotákat, évszázados falvakat. A bhutáni utazások fénypontja egy-egy fesztivál, 
amelyből minden kolostor évente rendez egyet. Ezek közül a leglátványosabb a 
fővárosi, a Thimpu kolostorfesztivál - mi is ezt látogattuk meg. Erről, illetve 
a bhutáni körutazás állomásairól a következő részben lesz 
szó.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal align=justify><FONT size=2 face=Arial><SPAN 
style="FONT-FAMILY: Arial; FONT-SIZE: 10pt"><o:p>&nbsp;</o:p></SPAN></FONT></P></BODY></HTML>