<div dir="ltr"><h1><font>Mogyorósi Dóri, k.Lttagtól egy másik listáról:</font><br></h1><h1>Kiállítják Jeruzsálemben a rejtélyes Gábirel-követ</h1>
<ul id="szerzo" class=""><li><a href="mailto:ugyelet@NEMSPA_M.mail.index.hu?subject=http://index.hu/kultur/2013/05/01/kiallitjak_jeruzsalemben_a_rejtelyes_gabirel-kovet/&cc=cikkszerzonek@NEMSPA_M.mail.index.hu" class="">MTI<br>
</a></li></ul>
<p><u><b>Szerdától látható a Gábriel arkangyalról
szóló héber szöveggel teleírt rejtélyes ősi mészkőtábla a jeruzsálemi
Izrael Múzeumban</b></u>. A múzeum kurátorai azt mondták, hogy a térségben<u><b> a
holt-tengeri tekercsek óta nem bukkantak hasonló jelentőségű leletre.</b></u>
Az új kiállításon a Gábriel-kő mellett bemutatják az Újtestamentum és a
Korán Gábriel arkangyalra vonatkozó részeit is.</p> <p>A <u><b>tudósok még
javában vitatkoznak</b></u> a tizenhárom évvel ezelőtt a Holt-tenger jordániai
partjánál talált, úgynevezett <u><b>Gábriel-kő 87 soros szövegének pontos
jelentésén</b></u>, de abban <u><b>egyetértenek, hogy a lelet egy próféciát tartalmaz
a jeruzsálemi Második Szentély idejéből.</b></u></p> <p>Abban is egységesek a
tudósok, hogy <u><b>a szöveg egy Jeruzsálem elleni támadás apokaliptikus
látomását írja le, ahol angyalok szekerén megjelenik Isten a város
védelmében</b></u>. <u><b>A központi angyalfigura Gábriel: „Én Gábriel vagyok”</b></u> – áll a
kövön is.</p>
<p>A nézeteltérések részben abból származnak,
hogy f<u>ontos helyeken elmosódott a tinta, valamint a szöveget két átlós
repedés három részre szabdalja</u> és ezért részben olvashatatlan. <u><b>A szöveg
mintegy negyven százaléka egyértelmű, amely alapján a szakértők öt
olvasatot készítettek.</b></u></p> <p>Nemcsak a lelet tartalma, hanem <u><b>formája
is különleges: tintával írtak kőre</b></u>, és sehol máshol nem találtak a
térségben hasonló módon készült vallásos iratot. James Snyder, a múzeum
igazgatója elmondta, hogy <u><b>"olyan az írás, mintha kőre írtak volna egy
holt-tengeri tekercset, azonos korszakból származik,</b></u> és néhány
tekerccsel egyező betűket tartalmaz az íráskép".</p> <p>2008-ban komoly
vihart kavart egy izraeli tudós elmélete, amely szerint a szöveg
forradalmasíthatja a korai kereszténységről való tudásunkat, ugyanis egy
Jézus kora előtti messiási feltámadásra hivatkozik. Állítását arra a
sorra alapozta, hogy "három nap múlva élned kell". Később a Héber
Egyetem professzora visszakozott, de a Biblia-tudósok körében továbbra
is viták zajlanak a kővel kapcsolatban.</p> <p><u><b>Gábriel arkangyal
személye mind a három nagy monoteista vallásban megjelenik</b></u>. Megtalálható
a 13. századi, úgynevezett damaszkuszi kódexben, a teljes héber Biblia
egyik legrégibb illusztrált kéziratában, az Újszövetség 10. századi -
Bretagne-ból származó - kéziratában, melyben <u><b>Gábriel megjósolja
Keresztelő Szent János születését és megjelenik Szűz Máriának, valamint a
15. vagy 16. századi iráni Koránban is, ahol az arabul Dzsibrilnek
nevezett angyal feltárja Mohamednek az Isten szót.</b></u></p> <p>A mintegy <u><b>egy
méter magas kőtábla története</b></u> meglehetősen homályos. <u><b>Egy beduin találta
2000-ben a Holt-tenger jordániai partjainál, majd Gaszán Rihani
jordániai régiségkereskedőhöz került</b></u>. Ő eladta David Jeselsohn
svájci-izraeli műgyűjtőnek, aki most <u><b>kölcsönadta a kiállításra az Izrael
Múzeumnak az előzőleg már Rómában és több amerikai városban is
bemutatott leletet.</b></u></p></div>