<div dir="ltr"><h1>A Szentatya hétfő reggeli homíliája</h1>
<div>
<span>
2013. 04. 29. 17:10 - <ul><li><span>
<a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fszentatya-hetfo-reggeli-homiliaja&title=A%20Szentatya%20h%C3%A9tf%C5%91%20reggeli%20hom%C3%ADli%C3%A1ja&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</span></li></ul> </span>
</div>
<div>
<div>
<div>
<p>Április 29-én hétfőn reggel Ferenc pápa
szokásához híven reggel 7 órakor mutatott be szentmisét a Szent
Márta-ház kápolnájában. A szertartáson az Apostoli Szék
Vagyonkezelőségének néhány alkalmazottja vett részt és szerzetesnők.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/ferenchetfomise_fekvo.JPG" style="float:left;margin:3px 7px" height="120" width="180">A
pápával együtt misézett Domenico Calcagno bíboros, a dikasztérium
elnöke, valamint Francesco Gioa érsek, a Peregrinatio ad Petri Sedem
szentszéki intézmény elnöke.</p><p>Homíliája elején Ferenc pápa az első
olvasmányból, Szent János első leveléből vett szavakat elemezte: <u><b>„Isten
világosság, benne nyoma sincs a sötétségnek”.</b></u> A Szentatya hangsúlyozta:
mindnyájunk életében vannak sötét foltok, olyan pillanatok, amikor
mindent sötétség borít, még lelkiismeretünket is. Azonban ez nem azt
jelenti, hogy a sötétségben járunk.<u><b> Sötétségben járni annyit jelent,
hogy meg vagyunk elégedve önmagunkkal, meg vagyunk győződve arról, hogy
nincs szükségünk az üdvösségre. Ez jelenti a sötétséget!</b></u> Amikor valaki
ezen az úton, a sötétség útján halad előre, <u><b>akkor nem könnyű visszafelé
fordulni.</b></u></p><p>Ezért János evangelista így folytatja: „<u><b>Ha azt mondjuk,
hogy nincsen bűnünk, megcsaljuk magunkat, és nincs bennünk igazság” (1Jn
1,5-2,2). Tekintsetek bűneitekre, tekintsünk bűneinkre: mindnyájan
bűnösök vagyunk. Ez a kiindulási pont.</b></u> De <u><b>ha megvalljuk bűneinket, Jézus
hűséges és igazságos, olyannyira, hogy megbocsátja azokat és megtisztít
bennünket minden tisztátalanságtól.</b></u></p><p><u><b>Amikor az Úr megbocsát
nekünk, igazságosságot szolgáltat </b></u>– folytatta homíliájában Ferenc pápa
–, elsősorban önmagának, mert azért jött el közénk, hogy üdvözítsen
minket és megbocsásson nekünk, egy atya gyengédségével befogadva
gyermekeit. Az Úr gyöngéd azokkal, akik félik őt, akik hozzá mennek.
<u><b>Gyengéden mindig megért minket, azt a békét akarja nekünk ajándékozni,
amit csak Ő adhat. Ez történik a kiengesztelődés szentségében,</b></u> akkor is,
ha gyakran azt gondoljuk, hogy a gyóntatószék egyfajta ruhatisztító,
amely kitisztítja piszkos ruháinkat.</p><p><u><b>A gyóntatószék</b></u> azonban nem
ruhatisztító, hanem az <u><b>a hely, ahol találkozunk Jézussal, azzal a
Jézussal, aki vár minket és elfogad bennünket olyannak, amilyenek
vagyunk. „De Uram, hallgass meg, én ilyen és ilyen vagyok</b></u>….” Szégyelljük
kimondani és vállalni az igazságot, hogy ezt és ezt tettem, gondoltam.</p><p>A
szégyenérzet valódi keresztény és emberi erény – mondta Ferenc pápa,
majd így folytatta: nem tudom, hogy olaszul hogy mondják, de nálunk
azokat, akik nem tudnak szégyenkezni azokat „szégyentelennek” nevezik. A
szégyentelen nem képes rá, hogy szégyellje magát, pedig <u><b>a szégyenérzet
az alázatos ember erénye.</b></u></p><p>Bíznunk kell, mert <u><b>amikor vétkezünk, van
védelmezőnk az Atya mellett: „Jézus Krisztus, az igazságos”.</b></u> <u><b>Ő az, aki
megvéd minket az Atya előtt és gyengeségeinkkel szemben. Szükség van
azonban arra, hogy az Úr elé álljunk bűneink igazságával, bizalommal és
örömmel, szépítgetés nélkül.</b></u> Soha nem kell kiszépíteni tetteinket Isten
előtt! A szégyenkezés erény: „áldott szégyenkezés”. Ezek azok az
erények, <font size="4"><u><b>amelyeket Jézus kér tőlünk: alázat és szelídség</b></u></font>.</p><p>Az
alázat és a szelídség mintegy a keresztény élet keretét alkotják. <b>Jézus
vár bennünket, hogy megbocsásson nekünk</b>. Feltehetjük neki a kérdést:
gyónáshoz járulni nem olyan, mintha kínzópadra mennénk? Nem! Meggyónni
azt jelenti, hogy dicsőítjük Istent, mert engem, bűnöst Ő üdvözített.
Azért vár rám, hogy megbotozzon? Nem! Gyöngéden megbocsátja bűneimet. És
ha holnap ismét vétkezem? Menj el újból minden nap! <u><b>Ő mindig vár ránk.
Ez az Úr gyöngédsége, alázata, szelídsége.</b></u></p><p>„Imádkozzunk az Úrhoz,
hogy adja meg nekünk ezt a kegyelmet, ezt a bátorságot, hogy mindig
Hozzá forduljunk az igazsággal, mert az igazság világosság. Ne a
féligazságok vagy hazugságok sötétségével menjünk Istenhez! Adja meg
nekünk az Úr ezt a kegyelmet!” – zárta e fohásszal homíliáját Ferenc
pápa.</p><p>Vatikáni Rádió/Magyar Kurír</p></div>