<div dir="ltr"><h1><a href="http://konzervatorium.blog.hu/2013/04/29/vallas_es_demokracia_a_hit_nem_maganugy" rel="bookmark" title="Vallás és demokrácia: a hit nem magánügy!" target="_blank">Vallás és demokrácia: a hit nem magánügy!</a></h1>




                                <h3><a href="http://konzervatorium.blog.hu/media/skins/konzi_6/" title="Mail a szerkesztőnek" target="_blank"> </a><a href="http://blog.hu/user/707769/tab/data" target="_blank">de Maistre &amp; de Bonald</a> 
 I 2013.04.29. 12:33</h3>
                                <p style="text-align:right"><span style="font-family:book antiqua,palatino"><small><i><img src="http://m.cdn.blog.hu/ko/konzervatorium/image/dszg/jaki_templom.jpg" alt="jaki_templom.jpg">&bdquo;<font><u>Honnan
 származik a gonosz? A tudományos világ nem tud válaszolni erre a 
kérdésre. </u>Megkíséreltek választ adni rá a haladásban való hittel. Minden
 gonoszt egy szuszra felszámolnának. A betegséget legyőzné az 
orvostudomány, az igazságtalanságokat a gazdasági fejlődés. <u>A vallást 
lecserélték a haladásban való hitre. Ugyanakkor van ezzel két probléma. 
Először is: a jövőbeni eredmények nem segítenek nekem ma. Már ma 
meghalhatok, a szenvedés és igazságtalanság, ami eddig megtörtént, nem 
törölhető el. </u>Másodszor: jogos a kétkedés a korlátlan fejlődéssel 
kapcsolatban, mivel az nem létezik.&rdquo; <br>(Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek)</font></i></small></span><font><br></font><br></p>
<p style="text-align:justify"><i style="color:rgb(106,168,79)">&bdquo;A miniszterelnök szerint Európát 
vissza kell vezetni az imádság útjára. Szerintem meg őt kell 
emlekeztetnünk arra, hogy a hit megvallása magánügy. Magyarországon az 
állam és az egyházak elkülönülnek. És ez így van rendjén. Orbánt nem 
hittérítőnek, hanem miniszterelnöknek választottuk. Jó lenne, ha 
emlékezne rá&hellip;</i><span style="color:rgb(106,168,79)">&nbsp;&ndash; </span><u style="color:rgb(106,168,79)"><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20130429_gyurcsany_ferenc_a_hit_megvallasa_maganugy" target="_blank">fejtette ki</a> Gyurcsány Ferenc a Facebookon.</u><span style="color:rgb(106,168,79)"> </span><u style="color:rgb(106,168,79)">Mesterházy Attila is <a href="http://mandiner.hu/cikk/20130429_mesterhazy_attila_orban_beszede_a_sotet_kozepkort_idezi" target="_blank">hozzátette</a> a magáét:</u><span style="color:rgb(106,168,79)"> szerinte </span><i style="color:rgb(106,168,79)">&bdquo;Orbán mai beszéde&nbsp; a jáki templomnál azt sötét középkort idézi, amikor a vallás révén&nbsp; hajtották igába az embereket.</i><span style="color:rgb(106,168,79)"> (...) </span><i style="color:rgb(106,168,79)">A
 progresszív Magyarország, amely többségben van a kormánnyal szemben, 
nem hagyja belefulladni abba a mocsárba hazáját, amelybe Orbán Viktor 
népbutító politikája juttatta. A társadalmi haladást akarók többsége nem
 Európán kívül, és nem feudalisztikus körülmények között képzeli el 
hazája jövőjét.&rdquo;</i><br><br><u>Mire fel ez a nagy kiakadás? Orbán Viktor 
azt találta mondani a felújított jáki templomnál, hogy </u>&bdquo;&bdquo;Európa egy 
agresszív szekuláris, ternacionalista és családellenes látomás 
csapdájába esett, ami logikusan vezet a saját keresztény hagyományainak 
feladásához. (...)<u> A hajdan égbe törő Európa a földhöz ragadt&rdquo;.</u></p>
<p style="text-align:justify"><u>Régi, hamis haladár toposz, hogy a hit magánügy és a középkor sötét.<a name="13e5a37d8908c529_13e5a1a43c9ce5cb_13e5a0523d1abac9_more5252413"></a></u><br><br>Igazából
 a két rutinszerűen kiadott politikus közleménye nem érné meg, hogy 
kommentáljuk, ám abban régi, jó kommunista toposzok tűnnek fel. Lehet, 
hogy a szocdem gondolat kapitalizálódott, igazi marxisták már alig 
vannak, de azért <u>biztos jólesik a balos politikusoknak időnként elővenni
 valami régi, pár ember számára még kedves fordulatot a gyerekkori 
tankönyvekből,</u> hisz erre van szükség a mentálhigiénéhez &ndash; meg a 
kampányhoz. <br><br>Mindenekelőtt emlékeztetnénk arra, amiről <a href="http://konzervatorium.blog.hu/2011/04/28/europa_tele_van_europaiatlan_alkotmannyal" target="_blank">már írtunk</a>:
 <u><b>Görögországban, Nagy-Britanniában, Dániában, Norvégiában, Finnországban
 és Izlandon államegyházi státust élvez valamely felekezet,</b></u> és 
Svédország is csak 2000-ben szüntette meg a Svéd Lutheránus Egyház 
hivatalos államegyházi helyzetét. Lichtensteinben, Monacóban és Máltán a
 római katolikus egyház az államegyház. <u><b>Az olasz, az andorrai, a lengyel
 és a spanyol alkotmány pedig speciálisan kiemelt helyzetet biztosít 
katolikus egyháznak. Akkor ezek most a sötét középkorban leledző, 
nemeurópai országok?</b></u><br><br>A progresszívek mindenképp szeretnék 
elhitetni, hogy a hit magánügy, és nincs helye a politikában. Nos, ez 
nem igaz. <u><b>A hit világnézet, és ugyanannyi helye van a politikában, mint a
 liberális vagy szocialista, vagy akármilyen más világnézeteknek</b></u>. Ha a 
hit magánügy, akkor az ateizmus, a liberalizmus vagy épp a szocializmus 
is magánügy. <br><br>A &bdquo;hit magánügy&rdquo; gondolata arra épül, hogy sokféle 
vallás van, ezért vallásra nem lehet országot, alkotmányt, egyebet 
alapozni. Ez így azonban reduktív nézet. <u><b>Mindenekelőtt: nem a 
progresszívek fogják megmondani, hogy mi magánügy és mi nem. Ha a 
vallásos emberek úgy gondolják, hogy a vallás közügy, akkor az közügy.</b></u> 
Másrészt <u><b>teljesen fals nézet az, hogy van az &bdquo;objektív&rdquo; 
progresszivizmus, és vannak a szubjektív vallások. A progresszivizmus is
 szubjektív.</b></u> Ha száz buddhista fogja magát és kivonul a senkiföldjére, 
hogy alapítson egy buddhista teokráciát, akkor az az ország teljesen 
demokratikus (és konszenzusos) alapon lesz teokrácia. <u><b>Milyen alapon 
zárja ki Gyurcsány Ferenc a demokráciából a vallásos emberek 
világnézetét? </b>Hogy érezzék magukénak a vallásos emberek a demokráciát, 
jogállamot, akármit, ha a szerintük a közösség számára, a közjó számára 
pozitív üzenetet hordozó világnézetüket nem képviselhetik?</u> Ugyanolyan 
joguk van erre, mint bárki másnak.<br><br>Igazából az a helyzet, hogy a vallásszabadságot önmagában <a href="http://konzervatorium.blog.hu/2011/08/10/az_vallasi_kozossegek_rangsorolasa_bevett_europai_gyakorlat" target="_blank">egyáltalán nem veszélyezteti</a>
 az, ha vallások, egyházak kiemelt bánásmódot élveznek az állam 
részéről, sőt az sem, ha államegyházat alkotnak. <u><b>Nem az a fő kérdés, 
hogy valamely keresztény felekezet, esetleg az iszlám, a buddhizmus vagy
 a hinduizmus államvallásként funkcionál-e. Hanem hogy a többi vallás 
híveit békén hagyják-e hitük gyakorlásában. </b></u><br><br><u><b>Szokásos felvetés 
még, hogy a hit nem racionális. Nos, mondjuk úgy, hogy nem racionalista.</b></u>
 De ettől még például az Európát a világ élvonalába lövő kereszténység 
rengeteg észérvet tud felhozni tanítása mellett. <u><b>Jellemzően olyanok 
állítják, hogy a dogmák nem racionálisak és csak rá vannak erőltetve a 
hívekre, akiknek fogalma sincs a kereszténységről</b></u>. <u>Nem tudják, milyen 
racionális érveket felsorakoztató viták során nyilvánították ki a 
dogmákat, stb.</u> De <u>amúgy meg: a progresszív vagy akármilyen más 
világnézet alapjai sem tudományosak. Mindig vannak bizonyítatlan 
(bizonyíthatatlan) előfelvetések.</u> Az ember nem racionalista, még 
Gyurcsány Ferenc sem, maximum racionalizáló. A progresszív világnézet 
semmivel sem igazolható könnyebben valamiféle tudományos érvrendszer 
segítségével, mint az úgynevezett vallásos. A tudomány hatóköre 
limitált, nem öleli fel az ember teljes életét. (Ajánljuk <a href="http://konzervatorium.blog.hu/2013/02/20/racionalitas_es_felhatalmazas_legitimek-e_a_civilek" target="_blank">írásunkat</a> a racionalitás és felhatalmazás kérdésköréről).</p>




<p style="text-align:justify"><u>De továbbmegyek: a demokráciának nem az a
 lényege, hogy racionális vitáknak kell benne lenni. Nincs olyan, hogy a
 racionális meglátás demokratikus, a nem racionális nem demokratikus</u>. 
Mindenkinek demokratikus joga irracionális vagy nem racionalista 
meglátásokat képviselni a demokráciában. <u>Ez a racionalizmus-mánia abból 
az utópikus elképzelésből származik, hogy ha majd racionálisan 
megvitatjuk a dolgokat, belátjuk közösen az igazságokat és létrejön a 
konszenzus.</u> Nos, ilyen sosem lesz. A<u><b> konfliktus legalább annyira 
demokratikus dolog, mint a konszenzus</b></u> lásd: <a href="http://konzervatorium.blog.hu/2011/04/13/liberum_veto_a_konszenzus_hamis_mitoszarol" target="_blank"><i>A konszenzus hamis mítoszáról</i></a>).<br><br>Igen,
 lehet hogy <u><b>a vallás részint &bdquo;megosztja&rdquo; az embereket. No de össze is 
fogja őket: a középkori Európa a kereszténység által volt egységes</b></u>. 
Lehet jönni persze a vallásháborúkkal, de <u><b>a vallásokat helyettesíteni 
kívánó nacionalizmus legalább annyi megosztottságot és szenvedést 
okozott, mint a vallásháborúk. A progresszív gondolatról nem is 
beszélve. <br></b></u><br><u><b>A &bdquo;sötét középkorban&rdquo; Európa hatalmas fejlődésen, 
progresszión ment keresztül, és az embereket nem hajtották igába a 
vallás által.</b></u> Egyébként <u><b>a kereszténység összekötése a középkorral és a 
feudalizmussal teljesen önkényes</b></u>. <u><b>Kereszténység volt a európai középkor 
előtt és után is</b></u>, Európán kívül is, és <u><b>a feudalizmus sem olyasmi, ami 
végig és mindenhol létezett a középkor folyamán.</b></u> A sötét középkor 
fényének egyébként <a href="http://sotetkozepkor.blog.hu/" target="_blank">külön blogot</a> is szenteltek hozzáértő emberek.<br><br>Egyébként
 csak pár gondolatot emelnénk ki, amit a kereszténység ismertetett meg 
az emberiséggel: minden ember egyenlő, azonos méltósággal; az állam és 
egyház szétválasztása (erről már <a href="http://konzervatorium.blog.hu/2010/05/20/a_szekularizacio_mitosza_ma_is_dul_az_invesztitura_haboru_keszul" target="_blank">írtunk régen</a>,
 de szükséges emlékeztetni:<u><b> az állam és egyház szétválasztása keresztény
 találmány); a tudományok fejlődéséhez is jelentősen hozzájárul az 
&bdquo;elnyomó&rdquo; kereszténység egyrészt a természet deszakralizálása által, 
másrészt az ókori örökség átmentése által, de emélkezhetünk csak a 
ciszterciek által elterjesztett agrártechnológiákra is; a munka 
megbecsülése is keresztény ötlet, azelőtt a munkát teherként élték meg a
 népek, a kereszténység kezdte azt mondani, hogy a munka segíthet 
kiteljesíteni az embert.</b></u> És még sorolhatnánk. <br><br>Mindezzel szemben <u><b>a
 progresszió tényleg elnyomta az embereket</b></u>. <u><b>A francia forradalomról nem 
kérdezték meg a népet, egy szűk párizsi értelmiségi elit és az általuk 
felhergelt csőcselék puccsáról volt szó</b></u>, ezt bizonyítja a vendée-i 
parasztlázadás is. A progresszió jellemzően az emberek megkérdezése 
nélkül, forradalmi élcsapatként erőltette rá a népekre az evilági 
üdvösség receptjét. Hát, ez aztán a megosztó tett! <u><b>A progresszív 
többségről való értekezés egyenesen nevetséges a 2010-es választások 
eredményének tükrében.</b></u> Jellemző, hogy <u><b>a legfontosabb progresszív célokat
 olyan, demokratikus deficittel küzdő szervezeteken keresztül próbálják 
meg nem választott, &bdquo;humanista&rdquo; és &bdquo;szekularista&rdquo; lobbicsoportok elérni,
 mint az Európa Tanács meg az EU.</b></u></p>
<p style="text-align:justify">Egyébként Orbán Viktorról 2010-ben is 
köztudott volt, hogy református. Nos, nyilván sok mindent fel lehet neki
 róni, de az biztos: egy választót sem csapott be ezügyben. <b>Ha a 
baloldali politikusok nyilvánosan lehetnek ateisták, és bármelyik 
politikus elmehet pártja kongresszusára miniszterelnökként, sőt lehet 
pártelnök, akkor joga van nyilvánosan tanúbizonyságot tenni vallásos 
elköteleződéséről is. Semmivel sem pártosabb dolog megvallani ezt, mint 
az egész ország miniszterelnökeként pártot vezetni.</b> És <u><b>ha Gyurcsány 
közölheti, hogy szerinte a progresszió vezet ki a válságból, akkor más 
meg közölheti, hogy szerinte újra az égre kéne nézni</b>.</u> Ráadásul egy 
vélemény megfogalmazása nem jelenti az emberekre való rákényszerítését.</p>
<p style="text-align:justify">Elég volt a hitet karanténba zárni 
akaró, a keresztény identitást a közéletből kizárni akaró 
marxista-progresszív ámokfutásból. A keresztény érvrendszernek, 
látásmódnak ugyanúgy helye van a közéletben és a politikában, mint 
bármely más világnézetnek.</p></div>