<div dir="ltr"><h1>XVI. Benedek, a teremtett világ védelmezője</h1>
<div><a href="http://www.addtoany.com/share_save#url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkurir.hu%2Fhirek%2Fxvi-benedek-teremtett-vilag-vedelmezoje&title=XVI.%20Benedek%2C%20a%20teremtett%20vil%C3%A1g%20v%C3%A9delmez%C5%91je&description=" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/all/modules/addtoany/images/share_16_16.png" alt="Megosztás" title="Megosztás" height="16" width="16"></a>
</div>
<div>
<div>
<div>
<p><u><b>XVI. Benedek</b></u> pápasága egész ideje alatt nagy
hangsúlyt helyezett az<b> Egyház társadalmi tanítására, ezen belül is <u>a
teremtett világ védelmére</u>,</b> amelybe nem csupán a környezettel szembeni
felelősségteljes viselkedést, hanem az etikus társadalmi és politikai
berendezkedést is beleértette.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Benedek_papa/benedetto_vezer.jpg" style="float:left;margin:7px" height="180" width="140"><u><b>A
„zöld pápa”,</b></u> ahogy esetenként az olasz lapok XVI. Benedeket nevezték,
trónra lépésétől kezdve különös elkötelezettséget mutatott az ökológia
iránt. Még II. János Pálnál is gyakrabban foglalkozott ezzel a
kérdéssel, aki pedig Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológia
védőszentjének rangjára emelte.</p><p>Harmadik enciklikájában, a 2009-es
Caritas in veritatéban XVI. Benedek hangsúlyozza: „<u><b>Az Egyház
felelősséget visel a teremtésért, és ezt a felelősséget nyilvánosan is
érvényre kell juttatnia. Ha pedig ezt teszi, nem csak a földet, a vizet,
a levegőt kell védelmeznie, amelyek mind hozzátartoznak a teremtés
adományához. Az embert kell védelmeznie mindenekelőtt, saját
önpusztítása ellenében.”</b></u></p><p>Ebben az írásában a pápa egybegyűjtötte
észrevételeit és javaslatait az Egyház társadalmi tanításának minden
területén: globalizáció, demográfiai változások, gazdasági fejlődés, az
állam szerepe, nemzetközi szervezetek, kultúra, elvándorlás, környezet,
technikai fejlődés. Ezek a témák azonban már négy évvel korábbi,<u><b> <i>Deus caritas est</i> című, első enciklikájában</b></u> is megjelentek: itt a<u><b> pápa az igazságosság és a szeretet közötti kapcsolatot </b></u>hangsúlyozta.</p>
<p>XVI. Benedek ugyanis sohasem szűnt meg felhívni <u><b>a figyelmet a szeretet központi szerepére</b></u>. 2012. november 11-i <i>De caritate ministranda</i>
(A szeretet szolgálatáról) című motu propriójában is erről írt: a
katolikus karitatív szervezetek, a püspökök és a „Cor Unum” Pápai Tanács
közötti kapcsolatról szólva emlékeztetett, hogy Isten igéjének
hirdetése és a szentségek ünneplése mellett a szeretet szolgálata
alkotja az Egyház legfontosabb feladatát.</p><p>Mathias Nebel, a genfi
székhelyű Caritas in veritate Alapítvány elnöke szerint a pápa <u><b>„a
szeretetet a társadalmi kapcsolatok alapjaként határozta meg.</b></u> (...)
Korábban a szeretet a társadalmi tanítás célját jelentette, XVI. Benedek
azonban e tanítás alapelvévé tette azt.” Ezen kívül <u><b>a szeretet fogalmát
összekapcsolta az igazságéval</b></u>, és ezáltal Mathias Nebel szerint azt
mondta ki, hogy <u><b>a szeretet első számú feltétele, hogy elismerjük a
valóságot olyannak, amilyen.</b></u></p><p>Mindebből XVI. Benedek számára az
következik, hogy <u><b>nem csupán az számít, hogyan bánik az ember a
környezetével, hanem az is, hogyan tekint benne saját magára.</b></u> VI. Pál
szellemi örököseként XVI. Benedek a Caritas in veritatéban több mint
ötven helyen idéz elődje <i>Populorum progressio</i> című
enciklikájából. De a VI. Pál által használt „népek fejlődésével” szemben
XVI. Benedek inkább a „teljes emberi fejlődés”, illetve a „humán
ökológia” fogalmát használja. Ezek a kifejezések nem csak az
enciklikában jelennek meg több helyen, hanem XVI. Benedeknek a
diplomáciai testület tagjaihoz intézett, 2010. januári beszédében,
illetve a 2011-es németországi látogatása során elmondott szavaiban is:<u><b>
„Az embernek is van ugyanis természete, amit tiszteletben kell tartania,
és amit nem manipulálhat tetszése szerint. Az ember nem egy saját maga
alkotta szabadság...”</b></u></p><p><u><b>XVI. Benedek törődött a világ sorsával,
ennek megfelelően figyelmet fordított a gazdaságra is.</b></u> A globalizációval
együtt járó egyensúlyvesztés különösen nyugtalanította. Többször is
ostorozta a zabolátlanná vált kapitalizmust, melyet csak az egyre
nagyobb profit hajhászása érdekel. Alig három évvel a gazdasági válság
2008-as megjelenése után a pápa <u><b>elítélte a pénzügyi világ praktikáit,
nevezetesen azoknak a hitelkonstrukcióknak a széleskörű terjesztését,
melyek „határtalan spekulációkra adnak lehetőséget”.</b></u> A pápa szemében
ezek az ügyletek „világméretű társadalmi igazságossági problémát”
vetettek fel, mellyel szemben XVI. Benedek <u><b>az érdeknélküliség, a
nagylelkűség, és a bizalom fontosságát hangsúlyozta</b></u>, melyeket
elengedhetetlennek tartott a gazdaság egészséges működéséhez.</p><p>A
pápa<u><b> rendszeresen intézett szolidaritási felhívást a bevándorlók
érdekében is, és azt kérte, hogy az emberek ne csak imádkozzanak, hanem
tegyenek is értük. </b></u>„Emberek millióit érinti az elvándorlás jelensége, de
itt nem a számokról van szó. Hanem férfiakról, nőkről és gyerekekről,
idősekről és fiatalokról, akik olyan helyet keresnek, ahol békében
élhetnek” – mondta XVI. Benedek 2012. január 15-én a Szent Péter téren.</p><p>Két
évvel korábban, 2012. augusztus 22-én pedig, vasárnapi Úrangyala
imádságában, a pápa burkoltan bírálta a romák Franciaországból való
kiutasítását. XVI. Benedek arra szólította fel a misén összegyűlt
franciákat, hogy <u><b>„fogadják el az emberek természetes különbözőségét,
ahogy Jézus is egybehívott mindenféle nemzetiségű és nyelvű embereket”.</b></u></p><p>La Croix/Magyar Kurír</p></div>