<div dir="ltr"><p class="">
Bármennyire szörnyűséges a hétfői terror, az nem
szolgáltathat jogalapot arra, hogy rendőrállam épüljön az Egyesült
Államokban.
</p>
<div class="" id="articleBillboard">
</div>
<div class="">
<p><em>„<b>Bármennyire szörnyűséges is azonban a hétfői terror, az
nem szolgáltathat jogalapot jó néhány dologra.</b> Nem lehet például
boszorkányüldözésbe kezdeni sem a csecsenek, sem az iszlám ellen csak
azért, mert a gyanúsítottak csecsen származásúak és feltételezések
szerint muzulmánok. Tettük ugyanis nem nemzetiségükből vagy vallásukból
következik, és minden bizonnyal minden normális csecsen, valamint
igazhitű muzulmán elítéli azt, bármekkora kritikusa is esetleg az
Egyesült Államoknak. Ártatlan emberek lemészárlása nem csak politikai,
hanem pszichológiai probléma is – aki ilyenre képes, annak lelkében
valami végletesen elcsúszott, tettével pedig mindent beszennyez maga
körül.</em></p><p><em>A bostoni rettenet nem adhat jogalapot arra sem,
hogy rendőrállam épüljön az Egyesült Államokban – vagy azon is túl. Az
amerikai politika mindig tudta, hogyan kell ellenségképet kreálni,
hogyan lehet vélt vagy valós veszélyre hivatkozva emberi jogokat
csorbítani, és olyan akciókba kezdeni, amelyek következménye végül még
több szenvedés lesz. Még emlékszünk G<u><b>eorge W. Bush egykori amerikai
elnök híres mondatára, aki a szeptember 11-i terrortámadások után, a
World Trade Center romjain állva ígérte meg bosszúra szomjazó népének,
hogy nem kegyelmeznek</b></u> azoknak, akik ezt tették. Az Egyesült Államok ezt
követően<u><b> szétbombázta Afganisztánt, és hamis vádak alapján lerohanta
Irakot – sok helyen káoszt és anarchiát, valamint becslések szerint több
mint százezer teljesen ártatlan civil áldozat</b></u>ot hagyva maga után.<b>
<u>Őértük nem celebrálnak misét, őértük nem csengenek hangzatos szózatok,
ők nem kapnak órákat a nyugati média főműsoridejében. Ők elfeledve
nyugszanak bászrai sikátorok mélyén, bagdadi házak romjai alatt,
afganisztáni falvak szétbombázott kunyhóiban.</u></b> Boston nem feledteti
azokat az amerikai rémtetteket sem, amelyekért az ország támadások sorát
kapta világszerte – és itt nem szélsőjobbos-szélsőbalos hülyegyerekek
öklendezéseire gondolunk, hanem elismert professzorok, független
jogvédők, az emberi sorsokra még érzékeny szakértők tényszerű
kritikáira. <u><b>Nem lehet megfeledkezni Abu Ghraib szégyenéről és Guantánamo
gyalázatáról – valamint arról, hogy Barack Obama amerikai elnök máig
nem tudta beváltani a fogolytábor bezárására 2009-ben tett ígéretét.</b></u></em></p><p><em>Az
őszinte szembenézésre mindenhol szükség lenne – függetlenül a mostani
robbantástól és annak esetleges politikai motivációjától. És fel kellene
ismerni, hogy a halál mindenkinek ugyanolyan fájdalmas, az emberi élet
pedig mindenhol ugyanannyit ér – legyen szó Kabulról, Bagdadról vagy
éppen Bostonról.”</em></p> </div>
<div class="">
<ul class=""><li class=""><a href="http://mandiner.hu/count.php?sn=52661" target="_blank"><span class="">Magyar Hírlap</span> <span class=""><span class="">Wéber Balázs: </span>Bagdadtól Bostonig</span></a></li></ul>
</div></div>