<div dir="ltr">2013. április 19. &ndash; Péntek<br><br> &nbsp;&nbsp;Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita támadt&nbsp;&nbsp; <br>&nbsp; a zsidók között: &bdquo;Hogyan &nbsp;adhatja ez testét &nbsp;eledelül nekünk?&rdquo; &ndash; &nbsp;kérdezték.<br> &nbsp;&nbsp;Jézus így felelt nekik: <u><b>&bdquo;Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek &nbsp;az Emberfia testét, és nem isszátok az &nbsp;ő vérét, nem lesz élet bennetek.</b></u> &nbsp;<u><b>Aki&nbsp; eszi az én testemet és &nbsp;issza az én véremet, annak &nbsp;örök élete van, és &nbsp;én feltámasztom őt az utolsó napon.</b></u> Az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak &nbsp;örök<br>
 &nbsp;&nbsp;élete van, és &nbsp;én feltámasztom őt &nbsp;az utolsó napon. &nbsp;Az én testem &nbsp;ugyanis<br> &nbsp;&nbsp;valóban étel és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet és issza<br> &nbsp;&nbsp;az én véremet, &nbsp;<u><b>az bennem &nbsp;marad és &nbsp;én őbenne.</b></u> &nbsp;Amint engem &nbsp;az élő &nbsp;Atya küldött, és <u><b>én az Atya által élek, &nbsp;úgy az is, aki engem eszik, &nbsp;énáltalam él. Ez a mennyből alászállott kenyér.</b></u> &nbsp;Nem az, amelyet atyáitok ettek, &nbsp;és meghaltak. <u><b>Aki ezt a &nbsp;kenyeret eszi, &nbsp;örökké él.&rdquo;</b></u> &nbsp;Így tanított &nbsp;Jézus &nbsp;a kafarnaumi zsinagógában.<br>
 &nbsp;&nbsp;Jn 6,52-59<br><br> &nbsp;&nbsp;Elmélkedés:<br><br> &nbsp;&nbsp;Jézus &nbsp;&nbsp;eucharisztikus &nbsp;&nbsp;beszédének &nbsp;&nbsp;&nbsp;legfontosabb, &nbsp;&nbsp;minden &nbsp;&nbsp;&nbsp;bizonnyal<br> &nbsp;&nbsp;<b>legtitokzatosabb kijelentése az, hogy a kenyér, amelyet ad, az ő valóságos Teste. A hallgatóság nem &nbsp;érti Jézus szavait, &nbsp;mert még sohasem &nbsp;hallottak olyanról, hogy &nbsp;egy ember &nbsp;teste &nbsp;a többi &nbsp;ember &nbsp;számára étel &nbsp;legyen.</b> &nbsp;A törvényt jól ismerő &nbsp;írástudók sem találkoztak &nbsp;hasonló tanítással, &nbsp;ezért kérdezik meg &nbsp;Jézustól, &nbsp;&bdquo;hogyan &nbsp;adhatja saját &nbsp;testét &nbsp;eledelül?&rdquo; &nbsp;Jézus megerősíti, hogy teste &nbsp;valóban étel &nbsp;és vére &nbsp;valóban ital. &nbsp;Kijelentését <b>azok értik meg &nbsp;könnyebben, <u>akik &nbsp;hisznek istenségében, s &nbsp;nem csupán &nbsp;egy embert </u>látnak benne.</b><br>
 &nbsp;&nbsp;Félreérthetetlen, amit Jézus mond, &nbsp;amit tőlünk kér: az &nbsp;Oltáriszentségben<br> &nbsp;&nbsp;jelen lévő &nbsp;testét ennünk &nbsp;kell és &nbsp;vérét innunk &nbsp;kell. Az &nbsp;Oltáriszentség<br> &nbsp;&nbsp;tiszteletével kapcsolatban sok szép &nbsp;vallási hagyományunk van. &nbsp;Gondoljunk<br>
 &nbsp;&nbsp;például a &nbsp;körmenetekre, amelyeket &nbsp;úrnapján &nbsp;vagy húsvétkor &nbsp;tartunk, &nbsp;de<br> &nbsp;&nbsp;gondolhatunk a &nbsp;kihelyezett &nbsp;Oltáriszentség előtti &nbsp;szentségimádásra. &nbsp;Bár<br> &nbsp;&nbsp;Jézus nem &nbsp;parancsolta &nbsp;meg, hogy &nbsp;ilyeneket &nbsp;tartsunk, mégis &nbsp;helyes, &nbsp;ha<br>
 &nbsp;&nbsp;ragaszkodunk ezekhez &nbsp;a &nbsp;hitünket &nbsp;erősítő &nbsp;szertartásokhoz. &nbsp;Azt &nbsp;viszont<br> &nbsp;&nbsp;<b>testére és vérére &nbsp;vonatkozóan</b><u><b> kifejezetten &nbsp;mondta, megparancsolta, &nbsp;hogy &bdquo;vegyétek &nbsp;és &nbsp;egyétek&rdquo; &nbsp;és &nbsp;&bdquo;vegyétek &nbsp;és &nbsp;igyátok.&rdquo; &nbsp;Nem &nbsp;elegendő,&nbsp; ha tiszteletünknek &nbsp;csupán &nbsp;külső &nbsp;jelei &nbsp;vannak. </b></u><b>&nbsp;Az &nbsp;Istennel &nbsp;való &nbsp;</b><u><b>teljes&nbsp; egyesülés &nbsp;az, &nbsp;amikor &nbsp;&nbsp;szent &nbsp;Testét &nbsp;esszük.</b></u> &nbsp;&nbsp;Éljünk &nbsp;a &nbsp;&nbsp;szentáldozás lehetőségével! &nbsp;Az &nbsp;Eucharisztia &nbsp;titok &nbsp;számunkra, &nbsp;amelyet &nbsp;talán &nbsp;<u><b>akkor érthetünk meg</b></u>, <u><b>ha </b></u>nem csupán hisszük Jézus jelenlétét, hanem <u><b>valóban &nbsp;vele táplálkozunk</b></u>.<br>
 &nbsp;&nbsp;&copy; Horváth István Sándor<br> &nbsp;&nbsp;&nbsp;<br> &nbsp;&nbsp;&nbsp;<br><br> &nbsp;&nbsp;Imádság:<br><br> &nbsp;&nbsp;Jóságos Istenem, &nbsp;hálás szível &nbsp;köszönöm Neked &nbsp;mindazt, amivel &nbsp;mindennap<br> &nbsp;&nbsp;elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok &nbsp;helyett és nevében is, &nbsp;akik<br>
 &nbsp;&nbsp;ezt nem teszik meg. &nbsp;Édes Jézusom, határtalan &nbsp;Jóság! Milyen sokat &nbsp;tettél<br> &nbsp;&nbsp;azért, hogy az emberek &nbsp;viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, &nbsp;hogy<br> &nbsp;&nbsp;sokan nem szeretnek &nbsp;Téged? Szent kegyelmeddel &nbsp;eltökélem, hogy &nbsp;amennyire csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!<br>
<br> &nbsp;&nbsp; <br></div>