<div dir="ltr"><br><br><div class="gmail_quote">From: <b class="gmail_sendername">Elizabeth Csordas</b><br>Subject: Halasi Csipke -<br><br>
<br><br>
<div link="blue" vlink="purple" lang="EN-US">
<div>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><a href="http://netfolk.blog.hu/2013/04/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_1_a_halasi_csipke" target="_blank">A
Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén 7.: a halasi csipkevarrás élő
hagyománya</a></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> 2013.04.08. 16:05</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta szerepel a Szellemi Kulturális
Örökség Nemzeti Jegyzékén.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">A kezdetek</span></font></b>:</p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">1902 decemberében a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán
mutatták be először az „eredeti magyaros mintákkal, eredeti új technikával”
készült halasi csipkét. A bemutatott alkotásokat kirobbanó érdeklődés fogadta,
azóta nevezik a csipkék királynőjének. </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image001.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="halasigall.jpg" border="0" height="211" width="218"></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Így tudósítottak az eseményről</span></font></b>:</p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">„A bemutatott csipkék tűvarrással készülnek selyemből, cérnából,
mintázatuk régi magyar szövöttesek és hímzések után készült, az alakok körvonalai
pedig fonott öltéssel élesen határoltak.”</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A 19. század végén vált uralkodóvá az az igény, hogy a kézműves technikákat
felelevenítsék Ekkor Magyarországon a nemzeti jelleg megőrzése és az európai
modern irányzatok megismerése volt az iparművészet fő célja.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Mivel ez az időszak a szecesszió virágkora is, a két irányzat hatott
is egymásra.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Milyen formában?</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Hazánkban a hagyományos háziipar (az ipari foglalkozás azon neme, melynél
a munkás saját lakásán, családja körében, esetleg családtagjai segítsége mellett
dolgozik) a népművészet megtartása mellett munkalehetőséget biztosított
a falusi lakosságnak.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image002.jpg@01CE383D.60486200" style="float:left;margin-bottom:4px;margin-left:0px;margin-right:5px;margin-top:4px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="halasidekani.jpg" border="0" height="218" width="174"> Dékáni Árpád</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A magyar háziipari mozgalom motorja Dékáni Árpád volt, aki a kiskunhalasi
református gimnáziumba rajztanárként, s tanári tevékenysége mellett nagy lendülettel
vett részt a város művelődési- és sportéletében.( neki volt először
kerékpárja Kiskunhalason.)</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Dékáni Árpád a tanítás mellett a népművészet megismerését célul kitűző
hazai mozgalmat is szívügyének tekintette: gyűjtötte a népművészet motívumait,
s gyűjtőútjaira tanítványait is magával vitte, s a gyűjtött motívumokat
pedig felhasználta az oktatásban.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Legnagyobb érdeme a magyar varrott csipke, a halasi csipkemegteremtése volt. Azóta
a halasi csipke kiskunhalas aranya.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Hogyan történt ez?</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A századforduló női viseletében a csipke fontos szerepet játszott,
s nálunk, magyaroknál a díszmagyarok tartozéka a csipkekötény! Ezek azonban barokk
és rokokó gépi csipkékből készültek. Közben Európa számos országában megjelent
a művészi csipke újrateremtésének igénye.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> <img src="cid:image003.jpg@01CE383D.60486200" style="float:left;margin-bottom:4px;margin-left:0px;margin-right:5px;margin-top:4px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="halasifig.jpg" border="0" height="214" width="199"> Dékáni Árpád elhatározta, hogy megteremti a magyar
varrott csipkét.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Ebben az elhatározásban szerepet játszott a családja csipkegyűjteménye,
valamint egy halasi földbirtokos, Zseny József aki hangsúlyozta: a hunok királynéja
„csipkevarrással” foglalkozott. Ő a kunokat a hunok leszármazottainak
tartotta,s Dékánit a „kun csipke” megvalósítására buzdította.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A halasi csipke megszületése tehát Dékáni Árpádnak köszönhető, az
„eredeti új technika” azonban Markovits Mária érdeme.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Ki volt Ő?</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image004.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="Markovits_Mária_Kucs.JPG" border="0" height="254" width="185"> Markovits
Mária</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A kiskunhalasi születésű Markovits Mária fehérneművarró majd iparművész
volt, szakmájának kiemelkedően tehetséges tagja: munkáit a Párizsi Világkiállításon
aranyéremmel díjazták. 1902-ben költözött vissza Kiskunhalasra. Közben Dékáni Árpád
csipketerveit senkinek sem sikerült a megvalósítani. Markovits Mária volt az az
első, akinek keze alatt megszülettek a halasi csipkék.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Miért egyedülálló a halasi csipke?</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Évszázadokon keresztül a varrott csipkék motívumait sűrűn egymásba
kapcsolt huroköltéssel (gomblyuköltés) töltötték ki, a motívumok összekötői
kezdetben pálcikák, később különféle csipkeöltések, hálók voltak. A halasi
csipke is varrott csipke, demotívumait erőteljes körvonal veszi körül. A kontúrozott
motívumok belsejét szövőöltéssel, köznapi nevén stoppolással töltik ki. Ezzel
a százszázalékos kézimunkával vált a halasi csipke értéke az aranyéval vetekedővé,
és az egyes munkadarabok elkészítése az 5 munkaórától a 6000-ig terjedhet.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image005.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="Halasi3.jpg" border="0" height="219" width="293"></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A halasi csipkék motívumai igen sokfélék. Készültek szecessziós, magyaros
és modern stílusú csipkék is. Léteznek növényi díszes (virág-, levélmintás),
állatos (hattyú, páva, galamb, szarvas, oroszlán) emberalakos és nonfiguratív csipkék
is.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image006.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="Halasii.jpg" border="0" height="373" width="364"></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Dékáni már 1903-ban műhelyt rendezett be Halason, s két évre rá már
szerepeltek a velencei kiállításon, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon nagydíjat
nyertek. E kiállítás magyar pavilonja tűzvész martaléka lett, iparművészetünk
számos remeke pusztult el ekkor. A hazai iparművészet termékenységére jellemző,
hogy a pavilont rövid időn belül újra feltöltötték.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Az első világháború alatt IV Károly császár és király, valamint felesébe
Zita királyné magyar koronázására Dékáni Árpád egy korábban tervezett csipketerítőt
ajándékozott a királyi párnak. A halasi csipkeműhely Zita királynénak egy tarsolyt
készített.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Hivatalos védjegye 1935 óta a három egymáson keresztbe fektetett hal, amely
még a legapróbb csipkében is megtalálható.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">1935-ben felépült a ma is műhelyként működő halasi
Csipke Ház.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A második világháború a halasi Csipkeházat sem kímélte ( a tervek, csipkék
szétszóródtak vagy elpusztultak, továbbá elpusztult az a nyilvántartás is, amely
a csipkéket sorszám szerint nyilvántartotta).</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">1946-ban a műhely beszüntette működését és Markovits Mária otthon
dolgozott tovább.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">1952-ben megalakult a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet. A Csipke Ház teljes
felújítása 1957-re fejeződött be. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat
nyertek. 1960-ban a Magyar Posta 400 ezres példányszámban „Halasi Csipke”
címmel Zombori Éva grafikusművész tervezte bélyegsorozatot adott ki.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">1977. január 26-ától a halasi csipke készítése önálló népművészeti
ággá vált.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image007.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="halasi_csipke2.jpg" border="0" height="239" width="276"></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Hogyan dolgoznak ma?</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A halasi csipkék manapság is az eredeti motívumok és öltésminták felhasználásával
készülnek.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A halasi csipke varrásának két egymást követő munkafázisa a kontúrozás
és a tűvel szövés. Ezért </span></font>minden csipkén ketten dolgoznak: az
egyik kontúrozza (ez külön szakma), a csipkevarró meg csipkeöltésekkel betölti
a kontúrok közötti üres területet.</p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A csipkevarróképzés is úgy történik, ahogy Markovics Mária idejében. A tanulók
először a kontúrozóktól tanulják el a titkaikat ( ez maga két hónap),
aztán egy teljes éven át a csipkevarrást, az öltésminták kialakítását
sajátítják el.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010-ben felkerült a Szellemi
Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, és így a magyar szellemi kulturális örökségünk
védett elemévé vált.</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image008.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="halas.jpg" border="0" height="291" width="280"></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="1"><span style="font-size:8.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">A Magyar Posta bélyegen is megjelentette a halasi csipkéket: </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"><img src="cid:image009.jpg@01CE383D.60486200" style="display:block;float:none;margin-bottom:5px;margin-left:auto;margin-right:auto;margin-top:5px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;padding-right:0px;padding-top:0px;text-align:left;vertical-align:top" alt="halasbelyíeg.jpg" border="0" height="284" width="433"></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt">Tánczos Erzsébet írása</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Times New Roman"><span style="font-size:10.0pt"><a href="http://netfolk.blog.hu/2013/04/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_1_a_halasi_csipke" target="_blank">http://netfolk.blog.hu/2013/04/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_1_a_halasi_csipke</a></span></font></p>
</div>
</div>
</div><br></div>