<div dir="ltr"><p class="" style="background:none repeat scroll 0% 0% white"><b><font color="#660000" face="Arial" size="5"><span style="font-size:16pt;font-family:Arial;color:rgb(102,0,0);font-weight:bold">Kennedy és '56</span></font></b></p>
<p class="" style="background:none repeat scroll 0% 0% white"><b><i><font color="#999999" face="Arial" size="1"><span style="font-size:8.5pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153);font-weight:bold;font-style:italic">aktuális</span></font></i></b></p>
<p class="" style="background:none repeat scroll 0% 0% white"><b><i><font color="#999999" face="Arial" size="1"><span style="font-size:8.5pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153);font-weight:bold;font-style:italic">2013. 04. 05.</span></font></i></b></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"> </span></font></p>
<p class=""><i><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt;font-style:italic"><b>John F. Kennedy amerikai elnöknek fontos
szerepe volt abban, hogy 1963-ban négyezer embert kiengedtek a börtönből Magyarországon
az amnesztiarendelet értelmében</b> - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
A bosszútól az amnesztiáig - büntetőpolitika, jogsértések és megtorlás
1956 és 1963 között című konferencián pénteken Budapesten.</span></font></i></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"> </span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) rendezvényén a történész kiemelte:
az ENSZ-ben napirenden tartott "magyar kérdés" megszüntetését igyekeztek
Magyarország 1956 utáni vezetői elérni, de <b>az 1960 őszén tartott
ENSZ-közgyűlésen, amikor Kádár, az állampárt első titkára felszólalt,
a küldöttek sokasága hagyta el a termet.</b> Végül <b>az általános amnesztiáért cserébe
Kádáréknak felajánlották a "magyar kérdés" levételét az ENSZ napirendjéről,
ez meg is történt 1963-ban.</b></span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Schmidt Mária rámutatott: Hruscsov, a szovjet kommunista párt főtitkára
Kubában és Berlinben is politikai sikert aratott az Egyesült Államokkal szemben,
<b>Kennedy a berlini fal esetében is csak morális győzelmet tudott elérni, Hruscsov
pedig felismerte, hogy a berlini fal nélkül nem tudták volna stabilizálni a hatalmukat
a kommunisták a német fővárosban.</b></span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">A történész utalt arra is, hogy </span></font>Berlin a kelet-nyugati kémkedés
egyik központjává vált, a berlini fal megépítéséről mégsem a hivatásos kémektől
értesült Kennedy, hanem televíziós újságíróktól. <b>Nemcsak a várost, hanem Európát
és a világot is kettéosztotta a berlini fal </b>- tette hozzá.</p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Zinner Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet jogtörténésze előadásában
arról szólt, hogy az <b>1963-as amnesztiarendelet után, 1963 és 1966 között további
számos politikai jellegű ítéletet hoztak, mert a hatalom gyakorlói tartották
magukat "a kegyelem jó dolog, de egy kicsit előtte és utána is akasztunk"
elvhez.</b><br>
Az 1963-at követő büntetőeljárások fegyverrejtegetés, <b>a fennálló
rendszer elleni izgatás és Magyarország elhagyása miatt ítéltek el embereket,
<a href="tel:1964-1965" value="+3619641965" target="_blank">1964-1965</a>-ben pedig ennek megfelelően fokozatosan nőtt a letöltendő
szabadságvesztések aránya az ítéletek között.</b></span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Kitért arra, hogy az 1963-as amnesztiarendelet nem terjedt ki a visszaesőkre,
illetve azokra a felkelőkre sem, akiket köztörvényes bűnözőkké nyilvánítottak,
emiatt "nem igaz, hogy cezúra volt" 1963 az 1956-os elítélteket illetően.<br>
Felhívta a figyelmet arra, hogy <b>1970-ben is hirdettek közkegyelmet, sőt még
1973-ban és 1974-ben is engedtek ki 1956-os elítélteket a börtönből. </b>Annak
a véleményének is hangot adott, hogy összesíteni kell a köztörvényesnek minősített
elítélteket is.</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Zinner Tibor megjegyezte, hogy az<b> 1960-as és az 1963-as amnesztia nemzetközi
okokkal volt magyarázható, s 1959-ben 1609, 1960-ban pedig kevesebb mint 700
ember kapott kegyelmet, ugyanakkor velük együtt háborús és népellenes bűnöket
elkövetőket is kiengedtek, "tudatosan összekeverve" velük az
1956-os felkelőket.</b><br>
Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára előadásában szólt
arról, hogy a katonai bíróság "szilárdan állt a forradalmi munkás-paraszt kormány
mellett", de <b>akadtak a bírók között, akik nem voltak hajlandók a megtorlásban
részt venni. </b>Megemlítette, hogy húsz hadbíró kapott Munkás-paraszt hatalomért emlékérmet,
de előfordult később, hogy a kitüntetettek közül is ítéltek el embereket.</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Hozzátette: <b>összességében 1506 embert ítéltek el a katonai bíróságok
"ellenforradalmi tevékenységért",</b> 1962-ig pedig a Magyar Néphadsereg állományából<b>
519 katonát ítéltek el, közülük jelentős volt azoknak a száma, akik nem voltak
idősebbek 30 évesnél. A szabadon bocsátottaknak megmaradt a priuszuk, eltiltották
őket állampolgári jogaik gyakorlásától.</b></span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Elmondta, <b>az 1963-as amnesztiarendeletet nem lehet teljeskörűen értelmezni,
mert nem terjedt ki azokra a fegyveresekre, akik a szabadságharc során szovjet katonákat
öltek meg.</b> Hozzátette, hogy az 1960-as részleges amnesztia kihirdetésekor a váci
börtönben kétnapos lázadás tört ki a bent maradottak elégedetlensége miatt.</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Szakolczai Attila, Budapest Főváros Levéltára munkatársa azt mondta,
"megközelítően sem lehet tudni", hány magyar embert öltek meg
1956-ban a szovjet katonák. Az 1956-os forradalmi eseményekben való részvétel miatt
indított perek zöme <a href="tel:1957-1959" value="+3619571959" target="_blank">1957-1959</a>-ben zajlott, de még 1966-ban is indult 1956 miatti
megtorló eljárás, ez utóbbi során 10 évre ítélték el a vádlottat - fűzte hozzá.</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"> A konferencián előadást tartottak még Kőrösi Zsuzsanna,
Tabajdi Gábor, Takács Tibor és Tulipán Éva történészek, köszöntőt pedig Kovács
Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka mondott.</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">Kapcsolódó anyagok:</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><a href="http://www.magyarhirlap.hu/elhunyt-dosztal-bela-forradalmar" target="_blank">Elhunyt
Dosztál Béla forradalmár</a> - Életének kilencvenedik évében elhunyt </span></font>Dosztál
Béla, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik karizmatikus, székesfehérvári
alakja - írja a Fehérvár24.hu.</p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><a href="http://www.magyarhirlap.hu/tisztelet-jar-az-aldozatnak-es-a-hosnek" target="_blank">Tisztelet
jár az áldozatnak és a hősnek</a> - Megemeli a kormány a holokauszt-túlélők,
a második világháború után politikai okokból börtönre ítélt emberek és az
’56-os hősök juttatásait – erről is beszélt tegnap Lázár...</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><a href="http://www.magyarhirlap.hu/az-elore-megtervezett-verfurdo" target="_blank">Az előre
megtervezett vérfürdő</a> - 2012-ben jelent meg a Kairosz Kiadónál Provokáció?
– Az 1956-os forradalom kezdetéről és a Kossuth téri tömeggyilkosságról
című könyvem. Itt olyan adatokat, véleményeket...</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><a href="http://www.magyarhirlap.hu/igaz-martir-a-szabadsag-elo-faklyaja" target="_blank">Igaz mártír,
a szabadság élő fáklyája </a>- Az 1969-ben önkéntes tűzhalált
halt Bauer Sándorra emlékeztek mintegy félszázan a mártír budapesti sírhelyénél,
a rákospalotai köztemetőben csütörtökön. Bauer Sándor 1969....</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><a href="http://www.magyarhirlap.hu/tobb-mint-hetezer-elitelt-szabadul" target="_blank">Több
mint hétezer elítélt szabadul</a> - Több mint hétezer elítélt, a csehországi
bebörtönzöttek majdnem egyharmada kerül szabadlábra Václav Klaus cseh államfő
közkegyelme révén - jelentette be szerdán a cseh igazságügyi...</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"><a href="http://www.magyarhirlap.hu/belfold/faklyas-felvonulas-es-megemlekezes-a-bem-teren" target="_blank">Fáklyás
felvonulás és megemlékezés a Bem téren </a>- Mintegy ezer ember részvételével
elindult az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett fáklyás menet
hétfő délután Budapesten a Műegyetemtől.</span></font></p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt">MHO</span></font> - MTI</p>
<p class=""><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12pt"> </span></font></p></div>