<b><span style="COLOR:#b00012;FONT-SIZE:16pt">A kormányzó menekültügyi
biztosa</span></b> <br><br>Elborzasztó tényt emel a napvilágra a Horthy - a
kormányzó című film... <br><br>Kiderült, hogy a negyvenes évek első felében
azért nem tudtunk szakítani a német birodalommal, mert külföldi szervezetek azt
akarták, hogy a hozzánk menekültek biztonságban legyenek. Ha Horthy
szembefordult volna Hitlerrel - ahogy tervezte - akkor a nácik megszálltak volna
bennünket, és nagy tömeget deportáltak volna Németországba. <br><br>A magyarság
tehát feláldozta önmagát. A negyvenes évek második felében mégis gyakran épp
azok bélyegeztek "utolsó csatlósnak" minket, akikért vérünket ontottuk a Donnál,
majd a keleti fronton. <br><br>Ma pedig a filmet azok hallgatják agyon - sőt
néha címkézik is - akik továbbra is tudatlanságban akarják tartani a
társadalmat. Más, eddig elhallgatott történelmi tényeket is felszínre hoz a film
neves és elismert történészek megszólaltatásával. <br><br>Minél több magyarnak
látnia kell a Horthy-filmet, hogy megértse múltunkat - és JELENÜNKET...
<br><br><b>A kormányzó menekültügyi biztosa</b> <br><br><a href="http://www.svabkitelepites.hu/svab011164.html?honnan=Nemzeti_Hirhalo" target="_blank"><img src="cid:2E915A39EB364FEF8701BA6A7D7FCAA2@iroda" align="right" border="0" height="200" hspace="4" vspace="4" width="150"></a>Száztíz esztendeje, 1896-ban született id.
Antall József, aki a második világháború éveiben a magyar földre menekült
üldözöttek legendás védelmezőjévé lett, aki a sok tízezer menekült ellátását,
jogvédelmét megszervezte. 1945 után kisgazdapárti politikusként újjáépítési
miniszteri posztot töltött be Tildy Zoltán, később pedig Nagy Ferenc
kormányában. Az 1940.-es évek végétől kezdődően - kényszerűen - több, mint két
évtizeden át visszavonultan élt. Azonban politikai ellenfelei is elismerték
mindazt, amit annak idején az erdélyi magyar, zsidó, lengyel, francia, olasz és
még sok - közöttük több száz orosz - menekültért tett. Amiért aztán 1944
tavaszától megjárta a Gestapó börtöneit, amiért 1945 után magas kitüntetéseket
kapott, és amiért százezrek gondoltak rá később mint megmentőjükre. <br><br>Id.
Antall József a Belügyminisztérium munkatársa lett 1932-től, ahol elsősorban
szociális ügyekkel foglalkozott. A legnagyobb feladata a menekültügy
megszervezése és irányítása volt. A trianoni békeszerződés alapján elszakított
terültekről érkezett magyarokkal, majd a zsidó menekültekkel, a francia
szökevény foglyokkal, az olasz katonákkal, a délszláv és az orosz katonai és
polgári személyek ügyével foglalkozott. <br>Az erdélyieken kívül az első
külföldi menekültek Ausztriából és Csehszlovákiából érkeztek 1938-39-ben. Ők,
részben politikai menekültek, részben zsidónak minősülő személyek voltak. Ők
több tízezres tömeget jelentettek. A velük való bánásmód különös figyelmet
igényelt, hiszen Budapestnek számolnia kellett a náci külügyminisztérium
erőteljes tiltakozásával, amely a magyar kormányzatot már úgyis túlzott
liberalizmussal vádolta a zsidókkal való bánásmód miatt. <br>Azonban
Magyarország már a második világháború kitörése előtt is az üldözöttek
menekítésének szervezett központja volt, ami ebben az esetben nemcsak a
befogadást, hanem a továbbmenekítést is jelentette. <br>Mint jellemzőt említendő
itt, hogy 1939 júliusában a magyar külügyminiszter tudtával, Antall József
szervezésében az Erzsébet királyné és a Carl Dusan tehergőzhajók közel 900 -
zömmel cseh, szlovák, felvidéki, kárpátaljai, német és osztrák - zsidót
szállítottak a Duna torkolatában fekvő Sulinára, ahol a vesztegzárat kijátszva a
nyílt tengeren átszállították őket a Palesztinába induló Noemia Julia nevű
panamai teherhajóra. Az utat a magyar külügyminisztérium biztosította. 1940
májusában egy bolgár lobogó alatt hajózó gőzösön Pozsonyból vittek száz zsidót a
Duna-torkolathoz, s az utat a magyar hatóságok biztosították. <br>Május 24-én,
Mohácsnál váratlan műszaki problémák léptek fel, amelyeket órákon belül meg
kellett oldani, hiszen a késedelem az utasok életét és továbbjutását
veszélyeztette. Ekkor Antall József saját hatáskörében úgy rendezkedett, hogy a
helybeli kikötőhatóságok megfelelő képzettségű hajótisztet bízzanak meg a
hajónak jugoszláv vizekre történő átvezetésére. <br>Néhány óra múlva már
jugoszláv vizeken voltak az üldözöttek, és végül elérték céljukat. <br><br>Id.
Antall József, a magyar törvények közé 1936-ban becikkelyezett - a háborúk
esetén a katonai foglyokkal és menekültekkel foglalkozó- második genfi
egyezményt nemhogy maradéktalanul betartotta, hanem az egész menekültügyet
szociális kérdéssé nyilvánította. Ebben a vonatkozásban a magyar felfogás
túllépte a nemzetközi jogban rögzítetteket, humanizmusával egyedülálló példát
szolgáltatott Európában. <br>Például, már 1939. szeptember végén Antall József
utasította a menekülteket fogadó határkörzetek közigazgatási vezetőit, hogy
zsidóként egyetlen személyt se vegyenek nyilvántartásba, mindenkit keresztény
papírokkal lássanak el. Ez alól csak azok képeztek kivételt, akik minden
körülmények között ragaszkodtak hitük valós bejegyzéséhez. Megkülönböztetés
nélkül mindenkit elhelyeztek ideiglenes, később végleges táborokba, a
zsidóságukhoz ragaszkodókat pedig a budapesti és vidéki zsidóközösségek
gondjaira bízták, természetesen nekik is folyósították a segélyeket, a
szeretetadományokat. <br>A zsidókkal való megkülönböztetett bánásmód
természetesen a németek állandó tiltakozását váltotta ki, amely változatlanul
újra és újra hangot kapott, egészen Magyarország német megszállásáig. A már
Magyarországon tartózkodók csoportjait 1941-ben újabb tömegek követték,
elsősorban a németek által elfoglalt Lvów, Stanislawów és Kolomija környékéről.
<br>A magyar belügyminisztérium IX. osztálya a Duna kanyarban - Esztergom
környékén - helyezett el jelentős számú lengyel zsidót. Számukra óvodákat
(Szentendre, Leányfalu, Csobánka), Budapest környékén (Rákosfalva és
Csillaghegy) pedig kollégiumi rendszerű iskolákat szervezett. Balatonbogláron is
sok zsidó fiatalnak nyújtott tanulási lehetőséget a Lengyel Ifjúsági Táborban,
valójában az akkori Európa egyetlen lengyel gimnáziumában. A német tiltakozások
miatt 1943-ban változtatni kellett az iskolarendszeren, hivatalosan
megszüntették a lengyel zsidó iskolákat, viszont titokban Vácon megszervezték a
150 férőhelyes Lengyel Tiszti Árvák Otthonát, ahol valójában zsidó gyerekek
éltek és tanultak. <br><br>A folytatás olvasható a MENEKÜLTEK MENEDÉKE című
könyvben. Megjelent a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó kiadásában, Budapesten,
1997-ben, Kapronczay Károly szerkesztésében, Id. Antall József emlékirataiból.
<br><br>Ui.: Nem szeretném Wallenberg menekítő érdemeit kisebbíteni, de az
mindenképpen elgondolkodtató, hogy Id. Antall Józsefről semmit nem tudunk, míg
Wallenbergnek már szobrot is állítottak Budapesten ugyanazért a ténykedéséért...
<br>Ideje lenne átértékelni az ISMERETEK alapján az egész Horthy-korszakot!
<br>Ideje lenne erről a történelmi korszakról is végre a tényeket tanítani és
tanulni a bolsevista értelmezések helyett! <br><br>Bp.2007.02.23. <br>(Bóna
Mária Ilona)