<div class="lead"><a href="http://mno.hu/vezercikk/ujra-magyar-a-nemzeti-bank-1142267?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201303">http://mno.hu/vezercikk/ujra-magyar-a-nemzeti-bank-1142267?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201303</a><br>
<br>Érdeklődés hiányában <b>tegnap elmaradt a piaci 
összeomlás, mellyel a balliberális elemzők hetek óta hisztérikusan 
riogatják a közvéleményt.</b> A kormányfő ugyan Matolcsy Györgyöt javasolta a
 Magyar Nemzeti Bank élére &ndash; de lám, nem történt semmi rendkívüli. Nem 
függesztették fel a tőzsdei kereskedést, nem zártak be a bankok, és nem 
került az ország pénzügyi karanténba. </div><div class="cikk_share_box clr"><div class="shares share_link email_share">
                        </div>
                        <div class="shares share_gplus">
                
            </div>                                
            
                </div>
                                                
                                                

                <p><b>A nemzetgazdasági     minisztert démonizálók utolsó reménysége, a 
forint árfolyamzuhanása     is elmaradt.</b> Fricska, hogy<b> még erősödött is,</b>
 pedig milyen     vészforgatókönyvekkel ijesztgettek! Kiderült tehát, 
hogy a     tárcavezető teljesítményét ma már egészen másképp ítélik meg a
     mértékadó közgazdasági körök. Nem, az MSZP ördögplakátjai helyett  
   sokkal fontosabbnak bizonyult az a tény, hogy <b>az államháztartás     
hiánya évek óta három százalék alatt van, így az ország végre     
kikerülhet az ellene folyó túlzottdeficit-eljárás alól.</b><br> <br>Akik 
tehát eddig minden követ megmozgattak, hogy apokaliptikus képet     
fessenek az új jegybankelnök eljöveteléről, most hadd búsongjanak,     
itt a hétvége, kipihenik majd ezt a megrázkódtatást is. Sőt, Simor     
András, a jegybank most távozó &bdquo;független&rdquo; elnöke is     
megkönnyebbülhet: végre nyugodtan részt vehet az SZDSZ közeli     
balliberális rendezvényeken (már hétfőn tiszteletét is teszi egy     
ilyenen), és mostantól nem kell kínosan feszengenie, ha a     
szocialista Braun Róbertről, Gyurcsány Ferenc volt stratégiai     
főtanácsadójáról faggatják. Szép lassan minden a helyére kerül.</p>
<p><b>Eddig </b>a Nemzetközi Valutaalapnak nyújtott széles körű szolgáltatást <b> 
   a magyar központi bank</b> (túl széleset is), és <b>akár a magyar     
törvényeket is felülírva fejezte ki lojalitását a nemzetközi     
szervezetek felé.</b> Mostantól más lesz a helyzet.</p>
<p>A jegybank a magyar lakossághoz és a nemzetgazdasághoz lesz lojális, 
    nem tőlük lesz független. <b>Hosszú évek óta először nyílik lehetőség  
   arra, hogy az MNB a kereskedelmi bankok érdekei elé sorolja a magyar 
    gazdaság szempontjait.</b></p>
<p>Míg Simor András az elmúlt hatéves munkálkodásának egyik legnagyobb  
   eredményeként az IMF&ndash;EU óriáshitel-szerződés megkötését említette,   
  csak remélhetjük, hogy a jövőben ennél fényesebb sikerek is ránk     
köszönthetnek. <b>Az új jegybanki vezetésnek csak egy szempontból lesz     
könnyű dolga: az eddigi vezetés nívóját nem lesz nehéz felülmúlnia.</b></p>
<p><b>Ugyanakkor az MNB tavaly 40 milliárd forintos veszteséget, idén és   
  jövőre előreláthatólag 380 milliárd forintos (!) veszteséget termel   
  az eddig megkötött tranzakciók nyomán.</b> A bank <b>aranykészleteinek     
zömét pedig már Surányi György elnöksége alatt eladták</b>. Innen kell     
tehát most indulni, <b>ez a startvonal.</b></p>
<p>A feladat, hogy a monetáris politika összes lehetséges eszközével    
 ezeket az óriási veszteségeket valamiképp minimalizálják. Mert az     
nem járja, hogy az egyik oldalon minden forint állami kiadást     
megnézünk, a másik oldalon pedig számolatlanul ömlik ki a pénz az     
állami tulajdonú jegybankból. Nem lehet tovább önteni a pénzt a     
lyukas hordóba. <b>Európa fejlettebb országaiban a központi bankok már     
évek óta új kottából játszanak, nálunk pedig minden megrekedt az     
&bdquo;inflációs célkövetés&rdquo; szintjén.</b> Be kell látni, nem sikerült, és nem    
 is szabad tovább erőltetni.</p>
<p><b>A magas alapkamatokkal csak a gazdaságnak ártottak &ndash; az infláció     
szinte meg sem rezzent, a bankok pedig nagyon jól jártak.</b> Milyen     
érdekes, hogy <b>amikor a polgári kabinet delegáltjainak szavazataival     
elkezdődött a kamatcsökkentés, az infláció is mérséklődött! </b>Meg kell    
 érteni: a válság előtti időknek vége, ezek az évek már soha nem     
térnek vissza. Ezért a gazdaságélénkítést szem előtt tartó, a magyar    
 viszonylatokhoz alkalmazkodó, az eddiginél jóval rugalmasabb, és a     
más országokban jól működő, új jegybanki politikával lehet csak     
előrelépni.</p>
<p><em>Szabó Anna</em></p>