Nem foglalkoztam a témával, de a köv. emailt már válaszként kaptam:<br><p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial;color:navy">Szégyen? Vagy csak köznevetség?</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial;color:navy">A M. V. Sz. vezetője, a patru
bani (Patrubány) régi elvtárs óriási kampány folytat egy több éve lezárt álvitában. ..... Jelenleg az ENSZ (és az ideggyógyászat) vizsgálja a körülményeket…</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial;color:navy">Üdvözlettel:</span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial;color:navy">Arany János, Nagyszalonta</span></font></p>
<div>
<div class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><font face="Times New Roman" size="4"><span style="font-size:14.0pt">
<hr align="center" size="2" width="100%">
</span></font></div>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Tahoma"><span style="font-size:10.0pt;font-family:Tahoma;font-weight:bold">From:</span></font></b><font face="Tahoma"><span style="font-size:10.0pt;font-family:Tahoma"> MVSZ Székház
[mailto:<a href="mailto:mvsz.szekhaz@gmail.com" target="_blank">mvsz.szekhaz@gmail.com</a>] <br>
<b><span style="font-weight:bold">Sent:</span></b> Tuesday, February 19, 2013 8:32
AM<br>
<b><span style="font-weight:bold">To:</span></b> MVSZ Székház<br>
<b><span style="font-weight:bold">Subject:</span></b> Petőfiért! - Megvannak
Petőfi hamvai</span></font></p>
</div>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><b><font face="Times New Roman" size="6"><span style="font-size:24.0pt;font-weight:bold">Megvannak Petőfi hamvai</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold"> <font color="navy"><span style="color:navy"><img src="cid:image001.gif@01CE0E81.4F86AFC0" align="absMiddle" border="0" height="49" width="80"></span></font></span></font></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">Ha még mindig kételkedne benne, </span></font></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">a Magyar Tudományos Akadémiának kell
bebizonyítania, </span></font></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold">hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor
hamvait találták meg!</span></font></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><font face="Times New Roman" size="3"><span style="font-size:12.0pt;font-weight:bold"> </span></font></b></p><br><div class="gmail_quote">2013/2/19 KEA <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Megvannak Petőfi hamvai<br>
<br>
Független Újságírók Szövetsége -- 2013.02.18.<br>
<a href="http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/megvannak-pet%C5%91fi-hamvai" target="_blank">http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/megvannak-pet%C5%91fi-hamvai</a><br>
<br>
<br>
A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos<br>
értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől<br>
sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül<br>
egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz ugyanis, hogy<br>
1989-ben a burjátföldi BARGUZINBAN Petőfi Sándor hamvait találta meg a<br>
Morvai Ferenc vezette expedíció, semmilyen kétség nem fér. Ennek<br>
ellenkezőjét immár a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania.<br>
<br>
<br>
<br>
Megvannak Petőfi Sándor hamvai<br>
<br>
Bizonyítás tizenkét pontban<br>
<br>
<br>
1.Petőfi Sándort, a legnagyobb magyar költőt 1849. július 31-én<br>
látták utoljára a Segesvár közelében fekvő Fehéregyháza határában zajló<br>
csatában, amelyben a Bem tábornok vezette magyar seregeket az<br>
intervenciós cári orosz csapatok legyőzték. A csata másnapján a<br>
győztesek osztrák segédlettel végigkutatták a több száz holttesttel<br>
borított csatateret, halálra keresvén a bécsi udvar egyik az /Akasszátok<br>
föl a királyokat! /című vers szerzőjét, de nem találták. A csatatéren<br>
elesetteket tömegsírba temették. Évszázaddal később, 1956-ban<br>
magyar-román történészi-régészi vegyesbizottság feltárta a fehéregyházi<br>
tömegsírt, végigvizsgálva a holttesteket. De Petőfi Sándor földi<br>
maradványit nem találták. Megállapítható, hogy Petőfi Sándort<br>
Fehéregyházán elesni nem látták, holttestét sem akkor, sem később ott<br>
meg nem találták. Nem lehet tehát kizárni azt, hogy Petőfi a csatában<br>
fogságba esett és elhurcolták.<br>
<br>
2.Mára, 2013-ra hitelt érdemlően bizonyítottnak kell tekinteni azt,<br>
hogy 1849-ben az orosz cári csapatok igenis vittek magukkal magyar<br>
honvédeket hadifogságba. Ezt a tényt nem csak a bécsi császári kormány<br>
1849-es, Ferencz József császár által is sajátkezűleg ellenjegyzett<br>
jegyzőkönyve helyezi kilátásba, de bizonyítják Oroszországból hazakerült<br>
első világháborús hadifoglyok vallomásai, akik Szibériában agg magyar<br>
honvédekkel, illetve leszármazottaikkal találkoztak. Ugyanezt állítják<br>
magyar hadtörténészek is, mint a már elhunyt Józsa Antal, akinek e<br>
tárgyban Glatz Ferenchez, az MTA egykori elnökéhez, 2001. január 21-én<br>
írt levelét a mostani értekezleten hozták nyilvánosságra.<br>
<br>
3.1866-ban, Felix Wiszniewski, Szibériából hazatérő lengyel száműzött<br>
hírt hoz Petőfi Sándorról: közli, hogy ott szerzett információi szerint<br>
Szibériában él, hadifogolyként. Levele nyomán Jókai Mór a Vasárnapi<br>
Újságban teszi szóvá Petőfi Sándor felkutatásának erkölcsi imperatívuszát.<br>
<br>
4.A tévedés kockázata nélkül lehet állítani, hogy Szibériában, a<br>
Bajkál-tó partján fekvő, többségében mongol burjátok lakta Barguzinba,<br>
a cári Oroszország veszélyesnek ítélt politikai foglyokat internált.<br>
Közöttük volt a dekabrista forradalmár, M.K. Küchelbecker és egy távoli,<br>
európai országból érkező, Alexander Sztyepanovics Petrovics nevű őrnagy,<br>
aki költő is volt.<br>
<br>
5.Fontos tudnunk, hogy az 1823. január 1-én született Petőfi Sándort<br>
Kiskőrösön Alexander Stephanus Petrovics néven anyakönyvezték. Ez ma is<br>
bárki által ellenőrizhető tény.<br>
<br>
6.Az első világháború során számos magyar hadifogoly került<br>
Szibériába. Köztük Svigel Ferenc, aki egy fényképet hozott magával,<br>
amely a barguzini temetőben készült. A kereszten Alexander Sztyepanovics<br>
Petrovics neve szerepel, őrnagy és költő megjelöléssel. A halál dátuma<br>
1856. Svigel joggal remélhette, hogy megdicsőül hazájában, ennek<br>
ellenére megszégyenült. A boszorkányperrel is felérő lejáratás ma is<br>
folytatódik– majdnem száz év után. Ez a kitüntető figyelem annak<br>
köszönhető, hogy ő nem elégedett meg azzal, hogy hírét hozza a barguzini<br>
Petrovics-Petőfi sírnak, hanem fényképet készíttetett róla és a bakancs<br>
talpában hazahozta. Nem kegyelmeztek, és ma sem kegyelmeznek neki azok,<br>
akik abban érdekeltek, hogy az egyik legnagyobb magyar az örök ködben<br>
maradjon. De nincs szerencséjük, mert két egymástól független orosz,<br>
Eliaszov majd Vinokur igazolta őt.<br>
<br>
7.Jozef Hallon a Pozsony melletti Malackáról rukkolt be a k.u.k.<br>
hadseregbe és került orosz fogságba. Hazatérte után elmesélte, hogy<br>
Vengerskaja nevű faluból, ahol a fogolytársaival tartózkodott, gyakran<br>
átmentek egy közeli faluba, ahol Petőfi sírja volt. A helyiek elmondták,<br>
hogy a költő ott élt, és annyi év elmúltával is tisztelettel beszéltek<br>
róla. Malacka – Malacky ma Szlovákiához tartozik.<br>
<br>
8.L. Eliaszov, szovjet néprajzkutató, egyetemi tanár 1937-ben<br>
Barguzinban folytatott gyűjtőmunkája során találkozott a Barguzinban<br>
eltemetett idegen őrnagy és költő, Alexander Sztyepanovics Petrovics<br>
emlékével. Adatközlői, akik még életében találkoztak a titokzatos<br>
idegennel, beszámoltak arról a vallomásáról, amit a hozzá közel állók<br>
hétpecsétes titokként kezelték, és csak halála után közöltek: Petrovics<br>
egy távoli európai országból érkezett, ahol egy Franc nevű királlyal<br>
háborúzott. Eliaszov 1970-ben tájékoztatta Lőrincz L. László<br>
magyarországi Kelet-kutatót és átadott neki egy dossziét a barguzini<br>
Petrovics-legendákról.<br>
<br>
9.Burjátországban, (Barguzinban) elevenen él az idegenből érkezett,<br>
titokzatos hadifogoly őrnagy és költő emléke. Féltve őrzik orosz nyelvű<br>
verseit. E verseket két évtizeddel ezelőtt eljuttatták a verstan egyik<br>
legnagyobb magyar tudósához, a debreceni egyetem professzorához, az MTA<br>
doktorához, Szuromi Lajoshoz, aki tudott oroszul, és akinek a felesége<br>
orosz nyelv és irodalom tanár volt. A Petőfi teljes költészetét átfogóan<br>
ismerő verstan-professzor elmélyült az anyagban és a neki átadott –<br>
/Álmok /– című orosz versnek megtalálta a párját Petőfi magyar<br>
költészetében. Címe: /Véres napokról álmodom./ A két vers üzenete<br>
azonos, azonos ritmusuk, és Petőfi teljes költészetében egyedülálló,<br>
azonos stílusjegyekkel bírnak. Szuromi Lajos szerint nincs az a<br>
hamisító, aki ezt a nagyfokú azonosságot produkálni tudta volna. Tehát<br>
az orosz nyelvű vers szerzője nem lehet más, mint maga Petőfi Sándor,<br>
aki örök hallgatásra ítélten kilétét nem fedhette fel, de aki ezzel a<br>
verssel üzenhetett a távolba, az otthon maradt, értő barátoknak,<br>
Jókainak, Aranynak, akik azonnal fel kellett e versben ismerjék őt.<br>
Szuromi Lajos ma már nem él. Petőfi-tanulmánya lett a veszte. Sorsa<br>
igazi magyar sorstragédia. Mindazonáltal tanulmánya két évtizede<br>
nyilvános, és mindmáig nem akadt egyetlen magyar irodalmár, aki annak<br>
állításait, következtetését cáfolta volna. Olyanok viszont, akik<br>
megerősítették Szuromi Lajos következtetését, vannak, mint például dr.<br>
Kún Ferenc.<br>
<br>
10.1989-ben, egy Moszkvában élő, de gyermekkorát Barguzinban töltő<br>
idős férfi, J.D. Vinokur, a Morvai Ferenc vezette expedíció tagjainak<br>
megjelöli a barguzini temetőben azt a helyet, ahol ő még gyermekkorában<br>
látta Alexander Sztyepanovics Petrovics sírját. Az expedíció vezetői<br>
máshol kezdik az ásatásokat. 192 négyzetmétert feltárnak, benne 28<br>
sírt. A kiásott tetemek döntő többségükben mongoloid embereké. De<br>
előkerül a dekabrista forradalmár, M.K. Küchelbecker és kislányának<br>
koporsója is. Végül – másfél méterre a Vinokur bácsi által megjelölt<br>
helytől –, 170 cm-rel a föld alatt, koporsó nélkül eltemetve, egy 30-35<br>
éves korában, vélhetően 1850-1870 között elhunyt európai, kétségtelenül<br>
férfi tetemére bukkannak. Mindenki tudja: Alexander Sztyepanovics<br>
Petrovics hamvai kerültek elő.<br>
<br>
11.A feltárást végző négy antropológus – Dr. Kiszely István, az<br>
amerikai Bruce Latimer és Clyde Simpson, valamint a szovjet Alekszij<br>
Burajev – a legaprólékosabb embertani vizsgálatnak vetik alá a leletet.<br>
Megállapítják, hogy annak valamennyi testmérete megegyezik Petőfi Sándor<br>
azon méreteivel, amelyeket a Budapesten végzett előtanulmányaik során<br>
gyűjtöttek be. Ezek után 1989. július 23-án jegyzőkönyvbe foglalják:<br>
szakemberekként teljes meggyőződéssel állítják, hogy a barguzini 7-es<br>
sírból 1989. július 17-én Petőfi Sándor hamvai kerültek elő!<br>
<br>
12.A feltárt csontvázon fellelhetők voltak mindazon sajátosságok,<br>
amelyek Petőfi Sándor közismert embertani jegyei voltak – baloldali<br>
kiugró szemfog, enyhén bicegő járást okozó sérülés, stb. A<br>
kriminalisztikában, öt jellegzetes embertani jegy egyezése alapján<br>
kétséget kizáróan bizonyítottnak tekintik az azonosságot. Petőfi<br>
Sándornak és a Barguzinban megtalált Alexander Sztyepanovics<br>
Petrovicsnak huszonegy jellegzetes embertani jegye egyezik. Annak a<br>
valószínűsége, hogy ne a Petőfi Sándor hamvait találták volna meg,<br>
gyakorlatilag nulla.<br>
<br>
<br>
Mindent összevetve:<br>
<br>
Ha Barguzinban, a 7-es sírból nem Petőfi Sándor hamvai kerültek volna<br>
elő, hanem _egy zsidó nő csontváza_, a Magyar Tudományos Akadémia akkor<br>
is köszönetet kellett volna mondjon a Morvai Ferenc vezette expedíció<br>
minden tagjának, és kötelessége lett volna nagy erőkkel folytatni a<br>
kutatást. Hiszen az ismert előzmények után ahhoz nem férhetett kétség,<br>
hogy a Barguzinban élt titokzatos idegen őrnagy és költő, Alexander<br>
Sztyepanovics Petrovics nem más, mint a fehéregyházi csatában eltűnt és<br>
azóta sehonnan elő nem került Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar költő.<br>
<br>
Nehéz Mihály irodalomkutató özvegye az értekezleten bejelentette, hogy<br>
élő kapcsolatban van a Barguzinban hadifogolyként 1856-ban elhunyt<br>
Alexander Sztyepanovics Petrovics, azaz Petőfi Sándor ma is élő<br>
leszármazottaival.<br>
<br>
A Magyar Tudományos Akadémia elnökét mai értekezletünkre meghívtuk, és<br>
megkértük, hogy továbbítsa meghívásunkat az MTA érintett szaktudósainak<br>
is. Az Akadémiát ma sem képviselte senki. Ez óhatatlanul lépéshátrányt<br>
jelent az MTA számára, hiszen a fenti, tizenkét pontban sorolt érvek<br>
ismeretében bizonyítottnak kell tekinteni, hogy a Barguzinban 1856-ban<br>
eltemetett, majd 1989-ben megtalált Alexander Sztyepanovics Petrovics<br>
azonos Petőfi Sándorral. Tehát megvannak Petőfi hamvai. Ha ebben<br>
kételkedik, ma már az MTA-nak kell bizonyítania, hogy Barguzinban NEM<br>
Petőfi Sándor hamvai kerültek elő.<br>
<br>
A huszonkét éves tétlenségnek Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar költő<br>
földi maradványainak felkutatása ügyében véget kell vetni. A<br>
rendelkezésre álló bizonyítás és az a sokmilliárd forint, amelyet évente<br>
a magyar adófizetők pénzéből tudományos kutatásra költenek, kiemelik<br>
Petőfi Sándor hamvai felkutatásának ügyét az irodalmi, a történeti, a<br>
politikai kérdések sorából, és számon kérhető közjogi üggyé teszik azt.<br>
Hacsak Petőfi nem került tiltólistára. De az idő fogy. Vészesen fogy.<br>
<br>
Budapest, 2013. február 16-17.<br>
<br>
A Magyarok Világszövetségének<br>
Petőfi Sándor Bizottsága<br>
MVSZ Sajtószolgálat<br>
<br>
--<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
----<br>
Keszthelyi András<br>
f. adj.<br>
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div><br>