<p><strong><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/fekete-andras-novelje-gyonas-nyitottsagomat-isten-kegyelmenek-befogadasara">http://www.magyarkurir.hu/hirek/fekete-andras-novelje-gyonas-nyitottsagomat-isten-kegyelmenek-befogadasara</a><br>
</strong></p><p><strong>Mit jelent az Ön számára a gyóntatás?</strong></p><p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/trauteva/fekete_vezer.jpg" style="float: left; margin: 7px;" height="180" width="140"><i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>Csodálkozással
 veszek részt a szentgyónásban, Isten eljuttatott ahhoz, hogy 
gyakorolhassam. 28 éve gyóntatok</b></i> a Margit körúton és hat éve minden 
pénteken a Ferenciek terén. Sok lelki élményt, felüdülést ad nekem. 
Törekszem arra, hogy gyónóim ráérezzenek, én is szoktam gyónni. Kell, 
hogy a pap is szembesüljön saját gyengeségeivel. Tapasztalt gyóntatóként
 csak olyat merek mondani, amit már én is megkíséreltem, és valamennyire
 sikerült. <br><br><strong>&nbsp;Mire törekszik a gyóntatásban?</strong></p><p><b style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(255,204,102)"><i>Igyekszem
 mosolyra deríteni a gyónót.</i></b><span style="background-color:rgb(255,204,102)"> </span>Nekem azt a hangulatot kell megteremtenem, 
<i style="background-color:rgb(255,204,102)"><b>hogy az illető bátran elmondja a dolgait, és ezt akkor is őriznem kell, 
ha rengeteg sok problémáról és nehézségről hallok.</b></i> Akkor csinálom jól, 
ha megteremtem azt a lelki feltételt, hogy a gyónó <b style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(255,204,102)"><i>többet mondjon el, 
mint amit bejövetelekor szándékozott. A cél az, hogy az illető 
felszabadultsággal, örömmel távozzon a dobozomból.</i></b><span style="background-color:rgb(255,204,102)"> </span>Talán ennek 
köszönhető, hogy állandó gyónóim vannak.&nbsp; Sajátos lelkitükröt ajánlok. 
Azt kérem, <i><b><span style="background-color:rgb(255,204,51)">csak azt mondja el, ami nyomja a lelkét, a többit tegye 
későbbre. A hívek erre örömmel vállalkoznak</span>.</b></i> Az imakönyvek lelkitükre 
kevéssé alkalmas ugyanis, hogy a ma élő, bűnbánatot tartani akaró ember 
helyre tudja állítani a lelkét. Bár az a kérdés nincs benne, hogy pápai 
vizeken kalózkodtál-e, de sok az olyan fogalom, ami már csak történeti 
távlatban érthető. Ezért szűkítem a kérdést: mi nyomja a lelkét, a többi
 úgyis ennek a csatolmánya. A válaszból kiderül, hogy az illető milyen 
szinten kívánja elvégezni a szentgyónását. <br><br><strong>A gyónás formája mennyire segíti elő ezt a célt? </strong></p><p>A
 hagyományos rácsos helyzetben a &bdquo;dobozban&rdquo; térdelve a gyónónak a papot 
mindig különbnek kell gondolnia magánál. Nem feltétlen jó ez, érdemes 
lenne gondolkodni a változtatáson. A budai ferenceseknél megszűnt a 
rácsos elválasztás, <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>két széken ül egymás mellett a két ember. Sokan 
tartanak igényt nagyobb személyességre, és az sem lényegtelen, milyen 
légkört tudunk megteremteni. Jobban bízom a két egyforma székes, 
&bdquo;beszélgessünk egy kicsit légkörben&rdquo;, </b></i>mint a hagyományosban.&nbsp; Nem 
csökkenti az őszinteséget, ha tudjuk, hogy bűnös ember előtt szólunk. 
Úton lévők vagyunk mindnyájan. Hiába van rajtam habitus, a gyengeségeim 
nekem is megvannak. Ezt tudnia kell a velem szemben ülőnek. <br><br><strong>Valóban kezd a gyónás eltűnni a hívő gyakorlatból?</strong></p><p><i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>A
 Ferenciek terén inkább többen sorakoznak a gyóntató székek előtt, mint 
korábban.</b></i> Az átalakítások ellenére sem fogy a sor. Nagyhéten az egyetemi
 könyvtárnál végződik. Ez azonban nem jelenti, hogy Budapest megtért, 
inkább azt, hogy <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>a világi paptestvérek nem gyóntatnak megfelelően és 
eleget. </b></i><br><br><strong>Milyen hangsúlyt kapjon a gyakorló keresztény életben a gyónás? </strong></p><p>Vasárnap
 mindenki tesz általános gyónást a mise elején, igeliturgiával 
megtámogatva, de sokan ezt kevésnek tartják, ugyanakkor mégsem szánják 
rá magukat arra, hogy belátogassanak a &bdquo;dobozba&rdquo;. Nem mindenki vállalja,
 hogy olyan hangulatot teremtsen, melyben a gyónó hite és őszintesége 
erősödik. Ez kell, <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>az embernek éreznie kell, hogy a szabadsága 
növekszik. Fontos, hogy a gyónás a további előrehaladásban segítse.</b></i> 
Akkor tölti be feladatát, ha a gyónó életén akar javítani. Nemegyszer 
hallom azt a mondatot, ennyi és ennyi éve nem gyóntam, mondják misére 
járó emberek. Keresik Istennel a kapcsolatot, de a gyónás kimarad. Nem 
mindig a hit erejéből cselekszik az ember, de mégis gyakorolja a jót. Ez
 pedig kedves Isten előtt. Ugyanakkor <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>időnként a Jóisten előtt szóvá 
kell tennem, amit elkövettem, azt ki kell mondanom. Ez az első lépés, 
hogy őszinte és teljes bűnbánatot tudjak tartani. </b></i><br><br><strong>Milyen gyónási gyakorlatot ajánl? </strong></p><p>Kiegyensúlyozott
 gyónási gyakorlatot ajánlok. Engem például tanári létállapotomnál fogva
 köt a tanév ritmusa. Érdemes úgy kezdeni, hogy rendbe teszem a lelkem. 
Aztán jön az advent, a következő gyónás ideje, és majd a nagyböjt. <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>Nem 
ajánlom a hetenkénti gyónást, nem ad elég időt, hogy az ember megutálja 
bűnét, </b></i>és megfogalmazza, hogyan tovább, hogyan menjen az élete másképp. A
 hetenként gyónókat gyakran figyelmeztetni kell, az ő problémájukon a 
gyakori gyónás nem segít. <br><br><strong>Hogyan erősíthető a gyónásban tett fogadalom?</strong></p><p>A
 javulás szándéka gyakran csak az otthoni kilincsig tart, majd ott 
minden újra kezdődik. Kegyelmi szinten marad mindaz, ami történt, mert 
nem tud gyökeret verni a lélekben. <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>Nem &bdquo;Miatyánkokat és Üdvözlégyeket&rdquo; 
osztok,</b></i> hanem <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>azt kérem, fontolja meg, hogy mire szorul rá a Jóisten 
kegyelmi gazdagságából, mit kér a maga számára ahhoz, hogy az 
életmenetén kicsit javítani tudjon.</b></i> Ezek a megváltó gondolatok. Gyakran 
kérem a gyónótól, hogy a templom csendjében, az Oltáriszentség előtt 
három dolgot kérjen Istentől. Többet ne, mert kimegy a templomból, és 
már kicsúszik a kezéből a jobbító szándék. Ez szükségképpen módosítja az
 ember további napjait. <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>Szentségi szinten gyógyító kegyelemben részesül a
 hívő ember, és képet kap arról, hova tud fejlődni az élete.</b></i><br><br><strong>Mi a tapasztalata, az ember képes változni?</strong></p><p>Kis
 mértékben. Vannak, akik csak &bdquo;lábat akarnak mosni&rdquo;, tovább nem akarják 
engedni a kegyelmet. Kétségtelen, hogy a bűnöknek örömeik is vannak, 
csak a pillanat örömével felcserélték a bölcsesség állapotát. Engedni 
kell a kegyelmet, hogy eltávolodjak a bűntől. <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>Hosszú távon kell 
gondolkodni, hogy megítéljük, mi okoz igazi boldogságot, és ezt 
megerősítsük magunkban.</b></i> Ezt kell tisztázni magunkban minden alkalommal. A
 komoly lelkiéletre törekvő bűnbánó testvérek rendszeresen beszámolnak 
arról, sikerrel járt-e az elégtétel, megkönnyítette-e a következő napok 
terheit. <br><br><strong>Nagyon emberi és megerősítő az Ön által képviselt szemlélet. Ez a rosszon való felülemelkedés útja?</strong></p><p>Valóban
 &bdquo;kis májhizlalás&rdquo; történik. Szeretném azt biztosítani, hogy <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>a gyónásban
 minden őszintén elmondható. Itt lehet sírni és lehet nevetni. A 
keresztény embernek tiszta lélekkel kell élni.</b></i> Ha apró, bocsánatos 
dolgokkal vagyok tele, nem távolodtam el Istentől akkor nagy baj nincs. 
Ebben meg kell erősíteni a gyónót. <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>Vigyáznom kell, hogy elkerülje őt az 
aggályoskodás, mert az aggályos ember nem tud szabadon cselekedni.</b></i> 
Gyónóim arról is beszámolnak, hogy a bocsánatos bűnök annyira ránk 
ülnek, hogy szinte elszakítanak a Jóistentől. Ilyenkor szoktam 
vigyorogni, mert ez az ember megértette, mi a lényeg. <i style="background-color:rgb(255,204,51)"><b>A legfontosabb, 
hogy növekedjen bennünk a nyitottság a Jóisten kegyelmének befogadására.</b></i></p><p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p>