Mogyorósi Dóri, k.Lttagtól:<br>Kutatják a jó házasság titkát - rövid cikk<br><a href="http://hvg.hu/panorama/20130207_Egyetemen_kutattak_a_jo_hazassag_titkat" target="_blank">http://hvg.hu/panorama/20130207_Egyetemen_kutattak_a_jo_hazassag_titkat</a><br>
<br><br><br><div class="gmail_quote">2013/2/9 Emoke Greschik <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Bocsánat, helyesbítek. A házasság előtt az összeköltözést megengedhetőnek tartom, amennyiben elég erős a két fél ahhoz, hogy ne szegje meg a 'Ne paráználkodj!' parancsát. Tehát szexuális életet nem élnek. <br>Emőke<div class="HOEnZb">
<div class="h5"><br>
<br><div class="gmail_quote">2013/2/9 Emoke Greschik <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Kedves Flóra!<br>Szerintem, amiket Te írtál le az a lélektani oldala a kérdésnek. Azt gondolom, hogy legalább ennyire, sőt ennél sokkal fontosabb a házasulók, ill. házasok erkölcsi és hitbéli hozzáállása a kérdéshez: elfogadják-e, hogy a házassági eskü egész életre való elköteleződést fog jelenteni, ill. jelent, hogy a házasság Isten előtt felbonthatatlan. Ha így mennek a házasságba, és valaki csak olyanhoz hajlandó hozzámenni, (összeköltözés szóba sem jön), akiről majdnem bizonyosan feltételezhető előre a hasonló hozzzáállás a házassághoz, akkor a kiindulópont, és az elköteleződés-akarat, jellem, önismeret, kommunikáció, esetleg erkölcsös segítség kérése, na és a házasságban Krisztus szentségi jelenléte (l. ismét a mai 'házasság, aszkézis' levelemet), átsegítik őket a 'jón és rosszon'. <br>
Sajnos, ha ezek az oszlopai a házasságnak nem adottak, akkor valóban nem tekintik a felek a házasságot komolyabbnak, mint egy papíron is rögzített párkapcsolatnak. <br>Én komolyan hívő, és vallását gyakorló katolikusként hiszem Krisztus tanítását a házasságról - 'nincs azt megelőző szexuális élet, és felbonthatatlan, továbbá szentségi - tehát isteni kegyelmi jelenléttel áldott'. <br>
Még ezt is el lehet rontani szeretetlenséggel és jellemtelenséggel, amint azt sok keresztény sajnos megteszi, de ha valaki komolyan gondolta és komolyan dolgozik rajta, továbbá az egyenes úton marad, szentségi és imaélettel megerősítve, akkor jó esélye van a szeretetben növekedésre. <br>
Szerencsére a családomban sok generáción keresztül semmilyen válás nem fordult elő, és ezek voltak a házasságok oszlopai a krisztusi tanítás és szentségi élet talapzatán.<br>Egy a hűséget erősítő szentírási idézet jut még az eszembe: "Állhatatossággal mentitek meg lelketeket."<br>
Szeretettel,<br>Emőke<div><div><br><br><br><div class="gmail_quote">2013/2/9 Koós Flóra <span dir="ltr"><<a href="mailto:koosf@t-online.hu" target="_blank">koosf@t-online.hu</a>></span><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<u></u>
<div bgcolor="#ffffff">
<div><font face="Arial">Kedves Emőke, olyan sok érdekes, izgalmas témát
vetsz fel, szerintem csupa fontos dolog, amiről sokat kellene
beszélni!</font></div>
<div><font face="Arial">Ez például sztem egy nagyon-nagyon fontos kérdés,
ha nem minden jelenlegi kérdés legfontosabbika!</font></div>
<div> </div>
<div><font face="Arial">Rengeteget gondolkoztam, miért, miért ez a sok
válás, miért esnek szét a családok? Miért ez a sok szenvedés, amikor
mindenki boldog akar lenni?</font></div>
<div><font face="Arial">Miért él olyan sok ember pár nélkül, amikor
mindenki megbízható társat keres, és mindenkinek szüksége van rá?</font></div>
<div><font face="Arial">Mi az a hatalmas erő, amely a megszületett gyermek
kicsi korában képes szétlökni 2 embert, akikre a kicsinek oly nagy szüksége van?
És miközben a felnőtteknek is mérhetetelen szükségük van a gyermekükre és
egymásra?</font></div>
<div><font face="Arial">Magam is hozzájárultam a statisztikához. Azt
hittem, belehalok, amikor rámzuhant, h nincs más út, nem tudom felnevelni a
gyerekemet az édesapjával való szoros közösségben. Százszor azt kívántam, bár
sose születtem volna meg. És mégsem tehettem máshogy. Ha nincs mellettünk akkor
drága Édesanyám és valóban nagyon jó barátnőim, nem tudom, hol lennék most, és
hol a legdrágább, a gyerek.</font></div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<div><font face="Arial">A nemrég idézett Révész Sándor cikk a Népsz.-ban
azt a választ adja: a gazdasági kényszer kisebb.</font></div>
<div><font face="Arial">Próbáltam értelmezni ezt, és nem megy.
Nagyon nehéz anyagi körülmények között élek, de ez hajszálnyit sem
befolyásol a párválasztásomban. Mint ahogy nem befolyásolt soha, akkor sem,
amikor sokkal jobbak voltak a körülményeim.</font></div>
<div><font face="Arial">Tudom, létezik érdekházasság. Tudom, van, aki
ezért. De egyrészt ez nagyon kis százalék, másrészt állítom, h bármi az oka a
párkapcsolat létr</font><font face="Arial">ejöttének, hosszú távon működni
csak akkor tud, ha a felek között valódi érzelmi kötés is
van. </font></div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<div><font face="Arial">Ha nem csal a figyelmem, két fő vonulata van a
válásoknak. Az egyik, amelyikben a nő lázad föl az őt és a gyereket ért
erőszakosságok ellen, ez volt az én esetem is. Ennek egyértelműen az az oka,
hogy ezt ma lehet. Nem köveznek meg érte, nem zárnak be sehova, lényegében
legálisan dönthetünk úgy, hogy önálló életet élünk inkább, cserébe a békéért,
nyugalomért. A szétszakadt család azért persze nagyon fáj, rettenetes
kudarcélmény, és visszaveti a feleket minden értelemben. Összességében azonban a
gyereknek is jobb, fogalmazzunk úgy, a kisebb rossz. Végső soron azt kell
gondoljam, jó a férfiaknak is. Bele kell nézni a tükörbe, és nézni, látni kell
magunkat. Mert ettől jobb lesz. Próbálni kell alakítani, faragcsálni magunkat,
mert igenis szükségünk van egymásra. Ezért egymáshoz kell igazítani magunkat.
Elviselhetővé kell válnunk.</font></div>
<div> </div>
<div><font face="Arial">A másik fő vonulat szerintem, amikor középkorú ffi,
sok esetben több gyerek megszületése után egy fiatalabb nő miatt költözik, válik
el. Gondolom, erről is vannak ismereteink mindnyájunknak. Szörnyűséges
dráma.</font></div>
<div><font face="Arial">Különös módon azonban azt gondolom, ennek is oka
többek közt a női egyenjogúság kivívott állapota. A fiatal nők nem lennének ott
a munkahelyeken, ahova a ffiak dolgozni járnak, míg a feleségük babázik, ha nem
dolgozhatnának. </font></div>
<div> </div>
<div><font face="Arial">Innen, belőlem úgy látszik a világ: a nők
egyenjogának nagyon is helye van. Sokszor elcsodálkozom, miért, hogy a nők
igenis nagyon okosak. Sokkal több bölcs barátnőm volt életemben, mint
férfiismerősöm, igaz, pedagógusként eleve sok nő között élek. Ha belegondolok,
az ősi időkben, amikor a ffiak vadászni jártak, sokkal több tapasztalatot
szerezhettek a világról, sokkal inkább szükségük volt a logikájukra, a
helyzetek értelmezésére. Mégis semmi lényeges különbség nem mutatkozik
ezekben, bizonyára valamiféle genetikai kiegyenlítő mechanizmus miatt. Érdekes
módon a kisgyerek nevelésével járó monotóniát mi is nehezen
viseljük, és ugyanúgy vágyunk a közösség tagjai lenni (dolgozni, munkahelyre
járni) mint a ffiak. Ez is kiegyenlített, pedig lehetne sokkal
szélsőségesebb.</font></div>
<div><font face="Arial">Mindezért hát meg is kapjuk. Köszönet a ffiak
nagyvonalú belátásának.</font></div>
<div><font face="Arial">Csak itt nincs vége sajnos.</font></div>
<div> </div>
<div><font face="Arial">Mert az új valóság az, h a nők nagy része még
többet dolgozik, még többmindenért felelős, mint azelőtt. Nem teheti le a
terhesség, a szoptatás, a kisgyerekkori 24 órás közellevési-szükséglet
nehézségeit.</font> <font face="Arial">De a diplomáért való
szakdolgozásét, szigorlatozásét, nyelvvizsgázásét sem. Nem a háztartásvezetést,
nem a munkahelyi megfelelést, a továbbképzési elvárásokat. És ez egyszerűen sok.
Nagyon sok sajnos. Nem így állnánk különben.</font></div>
<div> </div>
<div><font face="Arial">Két megoldás kívánkozik. Egy: vissza a
munkamegosztáshoz. Nők: otthon, annál a bizonyos fakanálnál, ffiak a
munkahelyen. Ebből máris erősen előtűnik a konfliktusforrás: a fiatalabb
nők jelenléte a munkahelyeken, míg a feleség bezártnak, monotonnak érzi az
életét. Ráadásul nem találkozik férfiakkal, hisz a gyerekek körül nők dolgoznak
az oviban, isiben, orvosi rendelőben. Ez az egyensúlytalanság akkor sem jó, ha a
felek elkötelezettek, és minden törekvésük a hűség, a helyzetnek való
megfelelés.</font></div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<div><font face="Arial">A másik: ha a ffiak is felvállalják valamilyen
részben bezártságot, a monotóniát. Ennek az a haszna is megvan, h a felek
megismerik és ezért jobban megértik egymás nehézségeit. </font></div>
<div><font face="Arial">Mi is áll útjában ennek?</font></div>
<div><font face="Arial">Persze elsősorban az, h jobb, könnyebb érdekes,
nyitott, változatos életet élni. Pláne ha fiatal nők is jelen
vannak.</font></div>
<div><font face="Arial">De szerintem igazából a rosszul felismert
boldogságkép.</font></div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<div><font face="Arial">Rengeteg dolog van, amiről azt hisszük, ha azt
elérjük, minden rendben lesz. Sok pénz, vezető beosztás, karrier, ranglétra.
Világhír, Nobel-díj, díj-díj-díj, népszerűség, hatalom. Néhányan
közülük.</font></div>
<div><font face="Arial">Nagyon sok energiát adunk értük, életünk
erejét, képességeinket, sokszor szinte mindent.</font></div>
<div><font face="Arial">Pedig szeretteink is érnek ennyit, szeretteink
sokkal többet érnek. Boldogságunk valójában az ő kezükben van.
</font> </div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px">
<div style="FONT:10pt arial">----- Original Message ----- </div>
<div style="FONT:10pt arial;BACKGROUND:#e4e4e4"><b>From:</b>
<a title="greschem@gmail.com" href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">Emoke
Greschik</a> </div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>To:</b> <a title="grem@turul.banki.hu" href="mailto:grem@turul.banki.hu" target="_blank">grem@turul.banki.hu</a> </div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>Sent:</b> Friday, February 08, 2013 9:17
AM</div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>Subject:</b> [Grem] Apátlan gyerekek</div>
<div><font face="Arial"></font><br> </div><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1318:apatlan-gyerekek-1&catid=48:gyerek&Itemid=71" target="_blank">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1318:apatlan-gyerekek-1&catid=48:gyerek&Itemid=71</a><br>
<p>
</p><hr>
<p></p>_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<p></p></blockquote></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br>
</div></div></blockquote></div><br>
</div></div></blockquote></div><br>