<font face="Arial">
<div align="justify">
<div>
<p class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">RE: - Utolsó csatlós? <strong><i></i></strong></span></p></div>
<div>
<p class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt"><br></span></p><p class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">A korábbi levél beidézve, utána hosszú elemzés <br></span></p></div>
<div>
<p><span style="COLOR:rgb(31,73,125);FONT-SIZE:16pt">1./ Korábbi levél (Dobai Miklós)<br></span></p>
<p><b><span style="FONT-SIZE:16pt">„Miért nem ugrottunk ki a háborúból? Erre,
többek között, a brit külügyminisztérium egy nemrég felszabadított titkos
jelentése adhat némi következtetésre okot. Egy Mr. Randal nevű magasabb
beosztású úr jelentette, (értelemszerű fordításban):</span></b></p>
<p><i><span style="FONT-SIZE:16pt">„1943. október 14</span></i></p>
<p><i><span style="FONT-SIZE:16pt">A Zsidó Ügynökség (Jewish Agency)
megbízásából Namier professzor kérte, hogy ne kényszerítsük a magyar kormányt az
idő előtti kiugrásra mert ez német megszállást eredményezhetne. Ez pedig a
800,000 zsidó megsemmisítéséhez vezethetne, akik most relatív biztonságban élnek
Magyarországon.</span></i></p>
<p><i><span style="FONT-SIZE:16pt">Mr. Randal említette, hogy ez már oka lehet
annak, hogy a magyar kormány nem közeledett a
Szövetségesekhez...</span></i></p>
<p><i><span style="FONT-SIZE:16pt">Dr. Namier reménykedik, hogy a magyar
kormány nem mozdul, amíg a németek (egy kiugrási kísérletre) reagálni
tudnának.</span></i></p>
<p><i><span style="FONT-SIZE:16pt">Reg.: )
012035/385/21î”</span></i></p>
<p class="MsoNormal"><b><i><span style="FONT-SIZE:16pt">Nos, kik is voltak a
bűnösök?”</span></i></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="COLOR:rgb(31,73,125);FONT-SIZE:16pt">------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------<br></span></p>
<div>
<div style="BORDER-BOTTOM:medium none;BORDER-LEFT:medium none;PADDING-BOTTOM:0cm;PADDING-LEFT:0cm;PADDING-RIGHT:0cm;BORDER-TOP:rgb(181,196,223) 1pt solid;BORDER-RIGHT:medium none;PADDING-TOP:0cm">
<p class="MsoNormal"><b><span style="FONT-SIZE:16pt">2./ From:</span></b><span style="FONT-SIZE:16pt"> <a href="mailto:polgari_hirszemle@yahoogroups.com" target="_blank">polgari_hirszemle@yahoogroups.com</a> [<a href="mailto:polgari_hirszemle@yahoogroups.com" target="_blank">mailto:polgari_hirszemle@yahoogroups.com</a>] <b>On Behalf Of
</b>Hirszemle<br><b>Sent:</b> Friday, February 01, 2013 6:44 AM<br><b>To:</b>
polgári hirszemle<br><b>Subject:</b> [polgari_hirszemle] Fw: Hátha valaki nem
tudja - Utolsó csatlós?</span></p></div></div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Hátha valaki nem
tudja…</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Régi könyveim közt lapozgatva
leltem rá a Hadtörténelmi Közlemények, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum
hivatalos kiadványának, Kun József őrnagy által írt cikkére. A kiadvány, melynek
dátuma 1963. 1. szám a Kádár-kor „legszebb” éveiből való, mondhatni az
„aranykorból”, így a „Magyarország német megszállásának előkészítése és
végrehajtása (1943. szeptember – 1944. március)” című cikk tartalmát a kritikus
szemmel néző baloldaliak sem kifogásolhatják.</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Ebben olvasható az a rész, mely
némiképp ellentmond annak a kommunista évtizedekben hangoztatott állásponttal,
hogy a két világháború közötti Magyarország, Horthy Magyarországa volt a Hitleri
Németország mellett az „Utolsó csatlós”, s mindent vállalt az alkonyát élő
nemzetiszocialista Németország mellett.</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">A könyv vastagságú kiadvány 44.
oldalán az alábbi olvasható:</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">„Katonai vonatkozásban még két
eset érdemel említést, melyek 1943-ban a német-magyar katonai kapcsolatok
alakulására jellemzőek voltak. 1943. februárjában a német légügyi attasé kérte,
hogy engedélyezze a magyar kormány 30 német bombázó és az ahhoz tartozó 600
főnyi kiszolgáló személyzet elhelyezését az ország területén. <b>A magyar
kormány a kérés teljesítése elől kitért. Úgyszintén megtagadta a kormány az
angol és amerikai légierők kötelékébe tartozó személyek kiszolgáltatását
Németország részére 1943. októberében</b>.” (kiemelés tőlem –
DM)</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Majd a 45.
oldalon:</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">„… A magyar kormány, csak
vonakodva – Németország külön felszólítására – ismerte el Mussolini új fasiszta
kormányát, melyet kiszabadulása után alakított. <b>Viszont a budapesti olasz
követség Badoglio párti (tehát a nem fasiszta olasz kormány) része a későbbiek
folyamán is a magyar kormány védelmét élvezte.</b>” (kiemelés tőlem –
DM)</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">…</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">„Németország és Magyarország
katonai, politikai kapcsolatai 1943-ban jelentős mértékben
megromlottak.”</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Eddig az idézet. Mi pedig
eltöprenghetünk azon, hogy egy „utolsó csatlós” magatartásával mennyire
egyeztethető össze a fent leírt eseménysorok, mert az utolsó egy év eseményeit –
1944. március 19-e és 1945 valahányadika közötti időt nem lehet egyértelműen a
magyarok számlájára írni, hiszen azok az események már nem egy független ország
cselekedetei voltak. Hiszen egy független ország miniszterelnökének (gróf Kállay
Miklós), vezető politikusainak és közéleti személyiségeinek illegalitásra,
bujkálásra kényszerítése nem tartozik a független államok
hétköznapjaihoz.</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Na ennyire voltunk a baloldal
által hangoztatott „utolsó csatlós”.</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify;TEXT-INDENT:35.4pt" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE:16pt">Dobai Miklós</span></p>
<p style="TEXT-ALIGN:justify" class="MsoNormal"><span style="COLOR:rgb(31,73,125);FONT-SIZE:16pt">……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Bűnös nemzet?!</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk
fölött a bűnös nemzet alaptalan vádja... Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi
tanárok jó része a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár Erik
garázdálkodása idején szívták magukba a burkolt, vagy nyílt magyargyűlöletet.
Sokuknak még ma sem jutott eszébe, hogy tüzetesebben kutasson a hiteles magyar
történelmi múlt – lett légyen szó akár a közelmúltról – felderítése érdekében.
Ha beütjük az Internet keresőbe ezt a két szót, számos pro és contra cikk ugrik
elő. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Az akkori történészek legnagyobb része
elhallgatta a témát, vagy vonalasan tört pálcát az egész nemzet fölött. Minden
rossz és bűnös volt, amit csináltunk. A magyar történelmet egyszerűen kivették
az európai környezetből. Történelem könyveinket olvasgatván az a
kényszerképzetünk támad, hogy Magyarország a Mars bolygó egyik kiszáradt
tengerének a szigetén található. Ha mégis kapcsolódunk Európához, az csak
kárunkra van, mert mindenki jobb, szebb és tisztességesebb volt nálunk.
Szerintük! </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Nos, mi is az igazság:</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A németek által megszállt Európában, – kivétel
nélkül minden állam együttműködött velük. A németek szol­gálatába lépett
norvég miniszterelnökről (Vidkun Quisling) nevezték el a kollaboráló
államférfiakat quislingnek A Gestapo besúgó rendszere nagyszerűen működött
Athentól Narvikig. A zsidókat minden állam nagy lelkesedéssel szolgáltatta ki a
németeknek. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Az antiszemitizmus nem volt magyar találmány.
Nehéz elhinni, de Roosevelt amerikai elnök sem lelkesedett értük. Joseph E.
Persico, ismert amerikai történész-író a „Roosevelt titkos háborúja”
(Roosevelt‘s Secret War, Random House Trade Paperbacks/New York 2002, ISBN
0-375-76126-8) című könyvben eddig jórészt ismeretlen tényeket közöl.
Szemelvények:</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">1. 218. oldal A St. Louis. Hamburg. Amerika
hajón 1939 májusában menekülő 930 zsidót nem engedték partra szállni az USA
kikötőiben, de Kubában, Kanadában sem. A Rooseveltnek írott távirat válasz
nélkül maradt. Vissza kellett térniük Európába, ahol sokan a holocaust áldozatai
lettek.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">2. 218 oldal FDR ajánlotta Morgenthaunak: talán
Kamerunban kellene letelepíteni a zsidókat. Ott csodálatos sík felvidék és fű
(!) van. Az egész országot felfedezték, felkutatták készen (van a telepítésre)
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">3. 219-220 oldal. Észak Afrika megszállása után
Rabatban a francia pk. tábornoknak az alanti kijelentést tette: A hivatásokban
(orvosi, ügyvédi) pályán működő zsidók számát vissza kellene szorítani a
lakossághoz viszonyított százalékukra. Ez a terv megelőzné a német problémát,
ahol a zsidóság a népességnek csak néhány százalékát teszi ki, de az orvosok,
ügyvédek, tanárok és professzoroknak közel fele volt zsidó… Mondotta Roosevelt.
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ezek elképesztő tények, nem illik bele a
nyugati világról alkotott álomképünkbe. Ehhez képest a mi „numerus claususunk”
és a II. zsidótörvényünk gyerekjátéknak tűnik.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ebben a könyvben a hírhedt Morgenthau tervet is
ledorongolják FDR mellett mások is. „Ennek a tervek a publikálása tíz új német
hadosztály erejével egyenlő” mondotta az elnök.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Azt viszont már nem ismerte el, hogy a
Casablancában meghirdetett „feltételnélküli megadás” elve oktalanul
meghosszabbította a háborút, sok millió ember halálát és mérhetetlen anyagi
pusztulást okozta, köztük angol és amerikai katona halálát is.
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Eisenhower mondta ezzel kapcsolatban: (Persico,
235. oldal): „Ha választani kell a bitófa és húsz bajonett megrohanása között,
inkább a húsz bajonettet kell választani.“</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ezt csak azért kell említeni, hogy a magyar
vezetés dilemmáját érzékelhessük valamelyest. Akkoriban – amerikai közmondást
idézve, választhattunk két rossz között. Ami természetesen nem mentheti a nyilas
borzalmakat. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ami a szomszéd „győztes” államok „dicső”
tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Szlovákia: Tiso páter vezetésével lelkes
szervilitással vették át a német ideológiát. Minden elszállított zsidó után 500
DM-et fizettek a németeknek. A németeknek engedélyt adtak utjaik és
vasútvonalaik használatára a lengyel háború idején. (Ezt mi megtagadtuk, Hitler
legnagyobb dühére.) A németekkel együtt, – pár nappal később – támadták meg a
Szovjetuniót.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Románia: A zsidóirtást a Vasgárda kezdte, majd
a román hadsereg folytatta. Bizonyítottan, 250-400 000 zsidót öltek meg,
borzalmas körülmények között. Mindezt a legcsekélyebb német ösztönzés és
segítség nélkül. (A németek csak később kapcsolódtak be a romániai
zsidóirtásba.) Ezt következetesen tagadták 2004-ig, amikor a zsidó szervezetek
nyomására bevallották rémtetteiket és a kormányfő bocsánatot kért a zsidóságtól.
Ennek az önkéntes akciónak a leírását olvashatjuk Matatias Carp: „A Román
Holocauszt” című könyvében, ami magyarul és angolul is megjelent. Ugyancsak
megírta ennek történetét Randolph Braham amerikai professzor is és még sokan
mások.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">1941-ben, a németekkel együtt támadták meg a
Szovjetuniót. Azonban amikor a Nyugattal folytatott titkos béketárgyalások
alkalmával a románoknak egyértelműen tudomásukra hozták, hogy a Szovjetunióhoz
forduljanak, 1944 júliusában átálltak a szovjetek oldalára. Jutalmul megkapták
Erdély északi részét is. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Az orosz csapatok nyomán beözönlő Maniu
gárdisták borzalmas vérfürdőt rendeztek a magyarok között. Ezt még a Vörös
hadsereg parancsnokai is megsokallták, és kitiltották néhány hónapra a román
közigazgatást Erdélyből, ahol szovjet katonai fennhatóság alatt román-magyar
kormány alakult. (1942-44 között az Amerikai Egyesült Államok és Anglia is
támogatta egy önálló Erdély megteremtését.)</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Tito szerb partizánjai: Itt álljunk meg egy
pillanatra és nézzük meg, hogyan és miért nyúltak a kommunisták a partizán
hadviselés minden emberiességet kizáró eszközéhez:</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">1941-ben, Bácska visszaszerzése után, a helyi
szerbek és a (Trianoni békediktátum tiltó rendelkezései ellenére behozott)
telepesek (dobrovoljácok), a titoista partizánok és a királyi csetnikek kezdték
a gyilkolást. Régi, nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően, az vállalja a teljes
felelőséget, aki az ilyen hadviselést elkezdi. De! A győztest senki sem fogja
felelőségre vonni, csak a vesztest. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ukrajna és a vietnami háború óta, első kézből
tudjuk, hogyan szervezik a partizánokat, ahol a jó búvóhelyeket kínáló terep ezt
lehetővé teszi.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A partizánok szervezését néhány kemény,
gyilkolásra és kegyetlenségre hajlamos helyi származású, jól képzett katona
kezdi. Éjjel besurrannak a faluba, felkeltenek néhány kiszemelt férfit és közlik
velük, hogy attól kezdve a partizán hadsereg tagjai. A feladatokat pedig jobb,
ha gondolkozás nélkül teljesítik, különben parancs megtagadásért kivégzik őket.
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Kevesen tagadják meg ezt a „behívót”, de akik
mégis megteszik, ott helyben a családjuk előtt ölik meg. Ennek persze híre megy
és mások már nem merik megtagadni a parancsok teljesítését. Az ilyetén
beszervezett „patrióták” nappal végzik munkájukat a földeken, éjjel pedig
felássák a géppisztolyt és teszik dolgukat, ha nem is nagy
lelkesedéssel.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Elsőnek azokkal végeznek, akik hivatalos
kapcsolatban vannak azaz „együttműködnek a megszállókkal“, bírók, jegyzők,
postások, tanítók, stb.. Aztán a csendőrök, rendőrök, katonák következnek.
Először megölnek egy őrt, az éj leple alatt. Parancs szerint, meg is csonkítják,
gyalázzák a holttestet, hogy az áldozat bajtársait lehető legnagyobb mértékben
feldühítsék.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ekkor a rend fenntartásáért felelős parancsnok
nyomozást rendel el. A feldühített emberei kemény nyomozásba kezdenek, bajtársuk
borzalmas halálát megbosszulandó. Valaki persze a valószínű kínzások
következtében vagy bevallja bűnét, vagy másokat vádol az elkövetéssel. Ezeket
jobbik esetben átadják a nyomozóknak, rosszabbik esetben pedig „szökés közben”
agyonlövik, vagy pedig „felakasztotta magát a zárkában” alapon intézik
el.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A partizánok most felemelik a tétet.
„Megtorlásul” egész csendőr őrsöt gyilkolnak meg a helyi „önkéntesek”
segítségével.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ettől kezdve elszabadul a pokol. Azokban a
vegyes lakosságú helységekben, ahol évszázadokon keresztül aránylag békében
éltek az emberek, az ellenséges érzület és gyűlölet lesz úrrá. Már senki sem
bízik szomszédjában. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt"> A veszteségek halmozódásával félelem, a
düh a megtorlás vágya feszíti a fegyveres erők minden tagját. Az elrendelt
rendteremtő akció során minden szenvedély, bosszúvágy felszínre tör s válogatás
nélküli öldöklés elkezdődik. Ez történt Újvidéken is.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Ezzel a partizán akció elérte politikai célját.
Néhány nap múlva az egész világ értesült a magyar fegyveres erők vérengzéséről,
amely során kb. 1300 (a szerbek szerint- 3200) szerbet, zsidót, magyart,
kommunistát öltek meg. A borzalmat kiváltó provokációkról – természetesen –
mélyen hallgatnak.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Katonailag csak kényelmetlenséget okoz a
partizán a sűrűn lakott, sík terepen. Egy jól megszervezett, szabotázsakció a
gyárak, áramfejlesztők, hidak, közlekedési csomópontok ellen, sokkal hatásosabb
és kevesebb áldozatba kerül. De a cél elsősorban nem katonai. Tito partizánjai
remekeltek a német és a velük szövetséges szerb erők elől való visszavonulásban
és kitérésben, de nyílt terepen, ahol a klasszikus gyalogság szerepében kellett
volna harcolniuk, nem sokat értek.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A háború végén azonban jöttek a partizánok a
szovjet hadsereg nyomában. Rávetették magukat a védtelen és ártatlanságuk
tudatában otthon maradt magyarokra, horvátokra, nemrég betelepített csángókra,
ruszinokra, németekre és Mihajlovics csetnikjeire. Válogatás nélküli öldöklés
vette kezdetét, hűen nemzeti ösztönükhöz és kommunista elveikhez. Több
egybehangzó vélemény szerint (Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában, Matuska
Szilveszter: Megtorlás, stb) kb.. 40 000 magyart öltek meg, borzalmas
körülmények között. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Vietnámban a helyzet sokban különbözött ugyan,
de lényegében ott is ugyanígy működött a partizánok szervezése. A terep kitűnő
volt az orvtámadások megrendezésére, búvóhelyek, a lakosság homogenitása és
idegen gyűlölete nagyobb hatásfokot biztosított.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A Viet Kong vezetősége tudta, hogy klasszikus
háborút nem tud viselni, tehát a partizán akciókkal harcolt az amerikaiak ellen.
Alkalmazták Mao elveit és tapasztalatait a kegyetlenségig. A szegény parasztnak,
akinek a legfőbb vágya a béke és földje művelése volt, nem volt választása. Vagy
a partizánok ölték meg, ha nem akart harcolni, vagy az amerikaiak, ha tette. Az
58 000 amerikai áldozatnak legnagyobb részét a paraszt partizánok ölték
meg, akik nem akartak sem ölni, sem halni.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A valódi háborús bűnösök nem a magyar Kovács
őrmester volt Újvidéken vagy Zsablyán, nem az amerikai Calley hadnagy Mi Lay
faluban. Borzalmas tettükre magyarázat van, de nincs mentség. Nem szabad azonban
elfelejtenünk, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül. Az azonnali szörnyű
és értelmetlen halál minden ház, bokor mögött ott leselkedett, ami talán
megváltás is lett volna. De roncsolás, csonkítás is napirenden volt, talán egy
vietnami lány által, akit a partizánok kényszerítettek ebbe a szörnyű
helyzetbe.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">A nemzetközi jog szerinti háború is maga a
borzalom és az értelmetlenség. A partizán háború a poklok pokla. Azért pedig
azok felelősek, akik kultuszt csináltak belőle: Stalin, Mao, Ho Si Minh, Tito és
bűntársaik, akik előre megfontoltan rákényszerítették az emberiségre ezt a
borzalmat.</span></p>
<p><b><span style="FONT-SIZE:16pt">**</span></b></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Hosszas partizán provokációk és gyilkosságok
miatt, a magyar fegyveres erők razziát rendeztek Újvidéken, ami sajnálatosan
vérengzéssé fajult, minek során 1300 (a szerbek szerint 3500) szerb, zsidó és
kommunista lelte halálát. Ez méreteiben nagyobb volt, mint az Amerikai Hadsereg
Mi Lay-i (VietNam) hasonló módszerekkel kiváltott vérengzése volt, de ugyanolyan
okai voltak.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Amint említettük, 1943-44 telén, a Szovjet
hadsereg nyomában beszivárgó partizánok megtorlásként kb. 40 000
(negyvenezer) magyart öltek meg, balkáni módszerekkel. Ezen áldozatokat 2006
áprilisában rehabilitálta a szerb kormány és kártérítést helyezett kilátásba az
áldozatok hozzátartozóinak. Nota bene: Az áldozatok emlékének állított
emlékműveket, kereszteket, a szerbek rendszeresen meggyalázzák, ledöntik és
összetörik. Viszont az újvidéki híd közelében emlékműveket állítottak a magyar
vérengzés áldozatainak, s azt minden odatévedő külföldinek megmutatják. A maguk
több mint tízszeres népirtásáról pedig szemérmesen
hallgatnak.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Csehek: Annak ellenére, hogy a cseh hadsereg
több és modernebb fegyverrel volt felszerelve, mint a német, egy puskalövés
nélkül adták meg magukat a németeknek.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Az egész háborút megúszták említésre méltó
veszteség nélkül (Lidice). A német hadigépezetet mukkanás nélkül, megbízható
módon ellátták fegyverekkel és lőszerrel. Több tízezer teherautó, harckocsi,
rohamlöveg, löveg, lőszerek milliói özönlöttek ki a cseh gyárakból a Wermacht
részére.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Amikor a Szovjet hadsereg megérkezett – egyedül
Európában – testvérként fogadták és védelmében nekiláttak a németek
lemészárlásának és kiüldözésének. A<span style="FONT-VARIANT:small-caps">lapos
munkát végeztek</span>. Ha valaki kíváncsi a számokra és a borzalmakra, amiket a
„kulturált” csehek elkövettek, könnyen megtalálhatja az adatokat a Szudétanémet
szervezetek honlapjain, vagy üsse be a Google keresőbe az „Usti nad Labem” vagy
a „Brno death marsh” szavakat mintának.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Nem csak németeket öltek és telepítettek ki, de
magyarokat is. Sajnálatos, hogy napjainkig csak a Pozsonyligetfalu árkaiban
lemészárolt és kirabolt 90 erdélyi magyar levente és Dobsina magyar valamint
német férfi lakosainak a lemészárlása van dokumentálva. Több ezer magyar férfi
gyanított kivégzése még nyomozásra vár. Ugyancsak érdemes elolvasni Konstantin
Sakharow cári tábornok könyvét az első világháborús Cseh Légió szibériai viselt
dolgairól. Az orosz államkincstár aranya jórészének és minden mozdítható tárgy,
gépezet, érték elrablása mellett a magyarok gyilkolásával is lelkesedéssel
foglalkoztak.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Itt kell emlékeztetnünk az olvasót arra az
évszázados íratlan törvényre, hogy a „szemet-szemért” alapon elkövetett kínzások
és gyilkosságok, a megtorlót az eredeti bűntett elkövetőinek az erkölcsi szintje
alá süllyeszti. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Mit is csináltunk mi magyarok,
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">akiket előszeretettel neveznek hazai
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">és külföldi politikusok és történészek
</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">Bűnös nemzetnek?</span></p>
<p><span style="COLOR:red;FONT-SIZE:16pt">A Szovjet elleni háborúba
lépésünknek több oka volt. Íme néhány:</span></p>
<p><span style="COLOR:red;FONT-SIZE:16pt">1. 1941-ben még nem lehetett
biztosan tudni, ki nyeri meg a háborút. Anglia egyedül állt a németekkel
szemben. Az USA közvéleménye a legkisebb hajlandóságot sem mutatta a
beavatkozásra a Pearl Harbor elleni japán támadásig (1941. december
7.).</span></p>
<p><span style="COLOR:red;FONT-SIZE:16pt">2. A románok és a szlovákok már a
háború első napjaiban csatlakoztak a németekhez. Erre való tekintettel
vezetőségünk nem akarta megkockáztatni az esetleges győzelemből való
kimaradást.</span></p>
<p><span style="COLOR:red;FONT-SIZE:16pt">3. Hitler tudomására hozta
Antonescu román diktátornak, hogy az kapja meg Erdély másik felét, aki a
legnagyobb áldozatot hozza az orosz háborúban.</span></p>
<p><span style="COLOR:red;FONT-SIZE:16pt">4. Hitlernek tervei voltak
Magyarország megszállására (eleinte szlovák és román csapatok bevonásával), ha
az nem vesz részt a hadjáratban. Ez meg is valósult volna, amikor 41 őszén
látták, hogy nem sikerült megsemmisíteni a vörös
hadsereget.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">5. Horthy tanácsadóit arra késztette a német
megszállás réme, hogy rábeszéljék a minimális erővel való részvételre, amely
megmentheti a magyar zsidók életét is. Gondoljunk arra, hogy Horthyt nem
állították a Nürnbergi Bíróság elé, és élete végéig Chorin Ferenc, Kornfeld Mór
és társaik egy alapítványon keresztül tartották el a portugáliai Estorilban.
</span></p>
<p><span style="COLOR:red;FONT-SIZE:16pt">Amit soha nem vettek
figyelembe</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">1. Közel 200,000 lengyel menekültet fogadtunk
be és tettük lehetővé továbbutazásukat, hogy az angolok által felállított Anders
hadseregben harcoljanak tovább a németek ellen., Akik nem mentek tovább,
nyugodtan élhettek Magyarországon. Az egyetlen lengyel középiskola is
Magyarországon működött akkoriban Balatonbogláron. </span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">2. Francia, olasz (!), és zsidó menekülteket is
ezerszámra fogadtuk be és védtük egészen a német megszállásig (1944. március
19), de még azon túl is, legtöbbször a helyi hatóságok hallgatólagos
beleegyezésével.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">3. A magyar légelhárítás nem lépett akcióba az
átrepülő angolszász bombázók ellen, Magyarország bombázásának a napjáig (1944.
április).</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">4. A foglyul ejtett angolszász repülő
személyzetet nem adtuk át a németeknek, hanem dunántúli kastélyokban helyeztük
el őket, és lehetővé tettük menekülésüket.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">5. A német megszállás, 1944. március 19. után
kezdődött a magyar zsidóság kálváriája. De amikor a német hadsereg java
kivonult, Horthy leállítatta a deportálásokat.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">6. Eichman, az „Endlösung” végrehajtója mondta
Izraelben, hogy az egész megszállt Európában, csak Horthyék merték őt
kiutasítani az országból.</span></p>
<p><span style="FONT-SIZE:16pt">7. Miért nem ugrottunk ki a háborúból? Erre,
többek között, a brit külügyminisztérium egy nemrég felszabadított titkos
jelentése adhat némi következtetésre okot. Egy Mr. Randal nevű magasabb
beosztású úr jelentette, (értelemszerű fordításban):</span></p>
<p><i><span style="COLOR:rgb(192,0,0);FONT-SIZE:16pt">„1943. október
14</span></i></p>
<p><i><span style="COLOR:rgb(192,0,0);FONT-SIZE:16pt">A Zsidó Ügynökség
(Jewish Agency) megbízásából Namier professzor kérte, hogy ne kényszerítsük a
magyar kormányt az idő előtti kiugrásra mert ez német megszállást
eredményezhetne. Ez pedig a 800,000 zsidó megsemmisítéséhez vezethetne, akik
most relatív biztonságban élnek Magyarországon.</span></i></p>
<p><i><span style="COLOR:rgb(192,0,0);FONT-SIZE:16pt">Mr. Randal említette,
hogy ez már oka lehet annak, hogy a magyar kormány nem közeledett a
Szövetségesekhez...</span></i></p>
<p><i><span style="COLOR:rgb(192,0,0);FONT-SIZE:16pt">Dr. Namier reménykedik,
hogy a magyar kormány nem mozdul, amíg a németek (egy kiugrási kísérletre)
reagálni tudnának.</span></i></p>
<p><i><span style="COLOR:rgb(192,0,0);FONT-SIZE:16pt">Reg.: )
012035/385/21î”</span></i></p>
<p><b><i><span style="FONT-SIZE:16pt">Nos, kik is voltak a
bűnösök?</span></i></b></p></div></div></div></div></div></div>
<p class="MsoNormal" align="justify"><span style="COLOR:white;FONT-SIZE:16pt">__._,_.___</span></p>
<p class="MsoNormal" align="justify"><span style="FONT-FAMILY:'Verdana','sans-serif';FONT-SIZE:16pt">Polgári
Hírszemle</span></p></font>