<div>
<div>
<div>
<div>
<p style="color:rgb(204,0,0)"><b>A Magyar Katolikus Jogászok Társulásának (</b><i><u><b>akik vallják az objektív igazság és az ezen alapuló értékrend
létét és megismerhetőségét</b></u>, <u><b>a jog és igazság kapcsolatának munkálását)</b></u><b> állásfoglalása a családok védelméről</b>:</i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i>A jogalkotónak feladata <b>- a valós értékek azonosítása és bemutatása, másrészt</b></i></p>
<p style="color:rgb(204,0,0)"><i><b> - számolnia kell azzal a társadalmi valósággal, amelyet szabályoz,</b></i></p><p style="color:rgb(204,0,0)">
<i><b> - védeni kell a közerkölcsöket és segíteni a családok boldogulását.<br>
</b></i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i>A jognak <b>értékkifejező és értékalakító szerepe van. </b>Bizonyos evidenciák
megkérdőjeleződése idején <b>az értékeket világosan indokolt megfogalmazni, hogy a társadalom élete irányvesztetté ne váljék. <br></b></i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i><b>A természetjogban gyökerező szilárd és állandó
értékeken a jogalkotónak nincs hatásköre változtatni</b>. Ezek az értékek <b>az
írott jogon túlmutató valóságra mutatnak, </b>az emberiség közös értékei<b>.
Az állam bátran kiállhat ezen értékek mellett,</b> <b>mert ezek adnak biztos
alapot a társadalom működésének. </b><b><br></b></i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i><b>A házassággal egyesült férfi és nő gyermekeikkel alkotják a
családot.</b> <b>A család intézménye</b> független <b>a közhatalom mindenfajta
elismerésétől</b>, sőt <b>az</b> <b>előtt létezik</b>.</i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i>(úgy egy hónappal ezelőtti AB döntés kapcsán:) Az <u><b>Alkotmánybíróság </b></u>az
Alaptörvény alapján <b>megerősítette azt az alkotmányértelmezést, hogy a
házasság a többi párkapcsolati formához képest kiemelt védelem alatt
áll.</b> Ám a jogalkotó nem mentesül azon
kötelezettsége alól, hogy <b>egyéb életközösségi formák, valamint kiemelten
is a gyermekek megkülönböztetés nélküli védelmét biztosítania kell</b>. <br></i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i>Az Alkotmánybíróság
határozata <b>mozgásteret hagyott a jogalkotónak, amelyben továbbra is
kialakítható a keresztény értékrend szerint vállalható szabályozás</b> úgy,
<b>hogy egyben a társadalmi igazságosság garanciális normái is egyértelműen
rögzítésre kerüljenek. </b>A szabályozásnak a szociológiai valóságot figyelembe kell vennie,
és a házasságon alapuló család <b>mellett egyéb életközösségeket is védenie
kell, mert a gyermekek között semmilyen különbség nem tehető</b> aszerint,
hogy a róluk gondoskodók milyen kapcsolatban élnek. Az Alkotmánybíróság által megerősített alkotmányértelmezés szerint is –
<b>az azonos neműek párkapcsolata, amivel az örökbefogadás lehetősége sem
jár együtt, nem tartozik a család védelmének körébe</b>.</i></p><p style="color:rgb(204,0,0)"><i>A <b>jognak</b>
mindazon családi együttélési formákat <b>védelmeznie és a maguk helyén
segítenie kell</b>, amelyek <u>a nemzet megmaradásához és gyarapodásához, a
felnövekvő nemzedékek egészséges testi és lelki fejlődéséhez, az idősebb
generációk ellátásához s a családi élet egyéb értékei</u> megvalósításához
úgy járulnak hozzá, hogy összhangban állnak az alkotmányos értékekkel.</i></p>
<p><i>xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx<br></i>
</p>
<i>Az egész szöveg a Magyar Kurírból alább:<br></i><p><i></i></p> </div>
</div>
</div>
<p><i><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit5/jog.jpg" style="float:left;margin:3px 7px" height="120" width="120">A
Magyar Katolikus Jogászok Társulása vallja: a család a társadalom
alapintézménye. A rá vonatkozó jogi szabályozás kérdése a családok
védelméről szóló törvényt érintő alkotmánybírósági döntéssel a figyelem
középpontjába került. Az állam számára a házasság és a család kiemelt
védelmének meghatározása elsődleges jogalkotási feladat.</i></p><p><i>A
jogalkotónak egyrészt <b>feladata a valós értékek azonosítása és
bemutatása</b>, másrészt <b>számolnia kell azzal a társadalmi valósággal,
amelyet szabályoz</b>. „A közhatalom tekintse komoly feladatának, hogy
elismerje, óvja és erősítse a házasság és a család igazi természetét,
<b>védje a közerkölcsöket és segítse a családok boldogulását</b>.” A jogi
szabályozásnak az értékek helyes hierarchiáját is nyilvánvalóvá kell
tennie. Az igazságosság, a szolidaritás és a közjóra törekvés
megköveteli a társadalom javaiból mindenki részesítését.</i></p><p><i><b>A jognak
értékkifejező és értékalakító szerepe van</b>. Bizonyos evidenciák
megkérdőjeleződése idején azokat jogszabályban világosan indokolt
megfogalmazni, <b>hogy a társadalmak élete irányvesztetté ne váljék</b>. A
jogalkotónak lehetősége van arra, hogy egyértelművé tegye, mit ért az
alaptörvény család alatt. A meghatározásnak ki kell fejeznie a –
történeti alkotmányunk vívmányaként – mindig és töretlenül vallott
értéktartalmat.</i></p><p><i><b>A természetjogban gyökerező szilárd és állandó
értékeken a jogalkotónak nincs hatásköre változtatni</b>. Ezek az értékek <b>az
írott jogon túlmutató valóságra mutatnak, az emberiség közös értékei.
Az állam bátran kiállhat ezen értékek mellett,</b> <b>mert ezek adnak biztos
alapot a társadalom működésének</b>, s biztosítják mindazon célok elérését,
amelyeket az alaptörvény kitűz.</i></p><p><i>A Magyar Katolikus Jogászok
Társulása azonosul a Katolikus Egyház családról szóló tanításával, amely
szerint <b>„a házassággal egyesült férfi és nő gyermekeikkel alkotják a
családot.</b> <b>A család intézménye</b> független <b>a közhatalom mindenfajta
elismerésé</b>től, sőt az <b>előtt létezik</b>.” „Ez tekintendő normális,
alapértelmezett hivatkozási alapnak, amelynek függvényében a rokonság
különböző formáit viszonyítani kell.” </i></p><p><i>Az <u><b>Alkotmánybíróság </b></u>az
Alaptörvény alapján megerősítette azt az alkotmányértelmezést, hogy <b>a
házasság a többi párkapcsolati formához képest kiemelt védelem alatt
áll.</b> Az Alkotmánybíróság azt is egyértelművé tette, hogy <b>a jogalkotó</b> a
családra vonatkozó szabályozás körében is <b>kiemelhet és követendő például
állíthat meghatározott életközösségi formát</b>. Ez a kiemelten kezelés a
jogalkotó alkotmányos kötelezettsége. Ám a jogalkotó nem mentesül azon
kötelezettsége alól, hogy <b>egyéb életközösségi formák, valamint kiemelten
is a gyermekek megkülönböztetés nélküli védelmét biztosítania kell</b>. Az
Alkotmánybíróság a család korábbi meghatározását arra tekintettel
találta túlságosan szűknek, hogy a törvény más formában sem tett
említést azokról az együttélési formákról, amelyek – különös tekintettel
a gyermekekről való gondoskodásra – szintén védelemre tarthatnak
igényt.</i></p><p><i>Mindezek alapján hangsúlyozzuk, hogy az Alkotmánybíróság
határozata <b>mozgásteret hagyott a jogalkotónak, amelyben továbbra is
kialakítható a keresztény értékrend szerint vállalható szabályozás</b> úgy,
hogy egyben a társadalmi igazságosság garanciális normái is egyértelműen
rögzítésre kerüljenek.</i></p><p><i>„A családokat megfelelő társadalmi
intézkedésekkel segíteni és védelmezni kell.” Az államnak a tágabb,
szociológiai családfogalomba beletartozó életközösségekre vonatkozó
jogvédelmi kötelezettségét a vonatkozó jogági normákban biztosítania
kell. A szabályozásnak a szociológiai valóságot figyelembe kell vennie,
és a házasságon alapuló család mellett egyéb életközösségeket is védenie
kell, mert a gyermekek között semmilyen különbség nem tehető aszerint,
hogy a róluk gondoskodók milyen kapcsolatban élnek. Ennek tiszteletben
tartása mellett ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozata szerint is <b>
lehetősége van a jogalkotónak arra, hogy a házasságon alapuló családot
továbbra is mintául állítsa</b>. Így a különböző együttélési formákhoz
kapcsolódó jogvédelem az ember méltóságának és az egyenlő bánásmód
követelményének sérelme nélkül biztosítható.</i></p><p><i>Hangsúlyozzuk, hogy –
az Alkotmánybíróság által megerősített alkotmányértelmezés szerint is –
<b>az azonos neműek párkapcsolata, amivel az örökbefogadás lehetősége sem
jár együtt, nem tartozik a család védelmének körébe</b>.</i></p><p><i>A jognak
mindazon családi együttélési formákat védelmeznie és a maguk helyén
segítenie kell, amelyek a nemzet megmaradásához és gyarapodásához, a
felnövekvő nemzedékek egészséges testi és lelki fejlődéséhez, az idősebb
generációk ellátásához s a családi élet egyéb értékei megvalósításához
úgy járulnak hozzá, hogy összhangban állnak az alkotmányos értékekkel.
Mindeközben az alkotmányosan kiemelt értékek és intézmények szerepe
változatlan marad.</i></p><p><i>A jogi szabályozáson túl fontosnak tartjuk <b>a
házasságon alapuló családi élet értékeinek bemutatását és vonzóvá
tételét</b>, az <b>értékelvű társadalmi párbeszédet, amely hozzásegít a
házasság és a család korunkban tapasztalt válságából való kiút
megtalálásához</b>, az egészséges, boldog családok és az erre alapozott
társadalom megteremtéséhez.</i></p><p><i>Budapest, 2013. január 18.</i></p><p><i>A
<b>Magyar Katolikus Jogászok Társulás</b>a a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia jóváhagyásával működő, világi krisztushívők országos
társulása, <b>egyházi jogi személy, tagja a Katolikus Jogászok Nemzetközi
Szövetségéne</b>k. A Magyar Katolikus Jogászok Társulásának alapvető
feladata, hogy <b>tagjai </b>a katolikus meggyőződésük szerint gyakorolt
jogászi hivatásuk alapján <b>képviseljék hitüket a világi élet különböző
területein</b>, javaslatokat fogalmazzanak meg, állásfoglalásokat tegyenek
közzé. Tagjai <u><b>vallják az objektív igazság és az ezen alapuló értékrend
létét és megismerhetőségét</b></u>, <u><b>a jog és igazság kapcsolatának munkálásá</b></u>ban a
katolikus jogászok sajátos felelősségét. A Társulás saját
kezdeményezésekkel, jellegének megfelelően önállóan végzi tevékenységét,
szabályzatának betartása mellett, <b>kiemelt figyelmet fordítva a
Katolikus Egyház tanítóhivatalán</b>ak a jogászokhoz szóló útmutatásai
közvetítésére és képviseletére.</i></p><p><i>Magyar Katolikus Jogászok Társulása/Magyar Kurír</i></p>
</div>