<div><font face="Arial">
<h2><font face="Arial">Weinzierl Tamás, k.Lttagtól:<br> </font></h2><h2>Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok 
kialakulásában – interjú Gulyás Lászlóval</h2>
<div>
<div><a href="http://tortenelemportal.hu/2012/04/karolyi-mihaly-hazaarulo/">http://tortenelemportal.hu/2012/04/karolyi-mihaly-hazaarulo/</a> <br>2012. április 5. 12:51</div>
<div></div></div>
<div>
<p><span>K</span>árolyi Mihálynak felelőssége van a trianoni 
határok kialakulásában, egyebek mellett azért, mert az általa a győztes francia 
tábornokkal, Franchet d’Espèrey-vel megkötött belgrádi katonai konvenció 
rosszabb területi kondíciókat biztosított Magyarország számára, mint a néhány 
nappal korábban még az Osztrák–Magyar Monarchia vezetői által 1918 novemberében 
aláírt padovai fegyverszünet – fejtette ki Gulyás László történész, a Szegedi 
Tudományegyetem habilitált docense az MTI-Pressnek.</p>
<p>Felidézte, hogy a belgrádi konvenció értelmében Magyarországnak délvidéki 
területeket kellett átadnia a szerbeknek, és ugyanezen megállapodás 
következtében a románok is kaptak területeket Erdélyből. Véleménye szerint azért 
is felelősség terheli Károlyi Mihályt, hogy 1918 októberének végétől mint 
miniszterelnök nem szervezte meg a katonai ellenállást az ország határain, pedig 
a frontról hazatérő katonák egyben tartásával megszervezhető lett volna a 
csehszlovákiai, romániai és szerbiai irányból induló támadások kivédése. A 
kormányfőnek a Székely Hadosztály előtt 1919. március 2-án Szatmárnémetiben 
mondott beszédéről megemlítette, hogy ott nem léphetett fel pacifista módon, 
hiszen tudta, hogy ez a hadosztály harcolni akart.</p>
<p>– Ahol a katonai ellenállást helyi szinten a magyarok megszervezték, ott 
lehetőség nyílt a területek megtartására – mutatott rá a történész.</p>
<p>Példaként hozta fel erre Balassagyarmatot, ahol a csehszlovákiai támadást 
sikeresen kivédték, és ezáltal elnyerték a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb 
város címet. Ugyancsak az ellenállás sikerességének bizonyítékaként értékelte a 
Sopronban és a környező településeken 1921 decemberében végrehajtott 
népszavazást, amelynek eredményeként a város és környéke Magyarország része 
maradhatott, ellentétben a győztesek elképzeléseivel.</p>
<div style="WIDTH:600px"><a href="http://varmegyehaz.hu/folyoiratok/nagy-magyarorszag/a-szlovakok-tortenete" target="_blank"></a>
<p></p></div>
<p>Szóba hozta, hogy a szerbek Pécsre is bevonultak, majd egy helyi választás 
eredményeként Linder Béla, Károlyi korábbi hadügyminisztere lett a polgármester, 
aki Károlyival egyet értve arra kérte a szerbeket, hogy Pécset és környékét ne 
adják vissza az akkor már regnáló Horthyéknak, hanem szakítsák el ezt a 
területet Magyarországtól, és „egy szerb fennhatóság alatti mini 
Károlyi-köztársaságot” hozzanak létre, amelynek élére államfőként magát Károlyi 
Mihályt szerették volna állítani. A szerbek végül saját belpolitikai harcaik 
miatt, illetve az antant nyomására visszautasították az ajánlatot.</p>
<p>A történész megjegyezte, hogy Károlyi <a href="tel:1920-1921" value="+3619201921" target="_blank">1920-1921</a>-ben Prágában élt, és Edvard 
Benešt, Csehszlovákia külügyminiszterét lényegében arra akarta rávenni volt 
miniszterével, Jászi Oszkárral karöltve, hogy Csehszlovákia hadserege vonuljon 
be Magyarországra, és döntse meg Horthy Miklós kormányzó hatalmát. — Károlyi 
tehát egy idegen államban a saját hazája ellen lobbizott, ami kimeríti a 
hazaárulás fogalmát — fogalmazta meg véleményét.</p>
<p>Gulyás László emlékeztetett arra is, hogy „Károlyi nem választás, hanem az 
utolsó király, IV. Károly kinevezése folytán került a miniszterelnöki 
bársonyszékbe, majd a pártok közötti megállapodás értelmében köztársasági elnök 
lett 1919 januárjában, tehát az utóbbi posztra sem választással került.</p>
<p>– Károlyi Mihálynak háromféle megítélése van a történész szakmában. Az egyik 
szerint nem volt mozgástere, és csak azt tette, ami módjában állt. A második 
felfogás szerint nem akart rosszat, csak hiányoztak belőle azok a politikusi 
erények, amelyek ebben a szituációban kellettek volna. A harmadik megközelítés 
szerint Károlyi a fent felsorolt okok miatt hazaárulónak minősül — 
magyarázta.</p>
<p>Álláspontja szerint a Károlyi-kérdés mind a mai napig kibeszéletlen, emiatt 
„addig nem szerencsés szobrot állítani neki, amíg megítélésében nincs szakmai és 
társadalmi konszenzus.”</p></div></font></div><div class="yj6qo ajU"><div id=":fw" class="ajR" tabindex="0"><img class="ajT" src="https://mail.google.com/mail/images/cleardot.gif"></div></div>