<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=ISO-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19393">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff text=#000000>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Nekem tetszik de...</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Hogyne tetszene, nem is tudom, mi az az
"androidos", és nem emiatt vannak gondjaim.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Utálom a reklámokat, évek óta nem nézek miattuk
tévét sem.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>A baj csak az, hogy rengetegen élnek jelenleg
reklámkészítésből, azok kivitelezéséből, forgalmazásából, stb.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Velük mit csinálunk? Nekik milyen alternatívát
tudunk mutatni?</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Nem lehetetlen különben még ez se szerintem, de
gondolkozni kell.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Azt manapság nemigen engedhetjük meg magunknak,
hogy alapos meggondolás nélkül tervezzünk. Könnyebb volna. De nagy károkat
okozna.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #000000 2px solid; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 0px; MARGIN-LEFT: 5px; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="FONT: 10pt arial; BACKGROUND: #e4e4e4; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=szodt@t-online.hu href="mailto:szodt@t-online.hu">Szodfridt Gábor</A>
</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A>
</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Saturday, January 12, 2013 12:19
PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Re: [Grem] Az okos telefonok
halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok
ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!</DIV>
<DIV><BR></DIV>2013.01.11. 22:01 keltezéssel, Orsi Török írta:<BR><BR>Orsi
érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a kisördög.
<BR>Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat
őrületet, <BR>magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem
egy egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....<BR><BR>1.<BR>Ezeknek az
embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú lehet az életük, nem
cserélnék velük, de valószínűleg ez az egyetlen megélhetési forrásuk!
Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami esélyt is mutatna az
alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a környezetvédők szerint,
a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak megélni stb. Ha így van, akkor
költözzenek el az emberek? Az ónbánya még évtizedekig megélhetést ad
nekik!<BR><BR>2<BR>Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd
építése emberéletet, emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi
kivétel, isteni gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián, hogy nem
volt emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a dunaújvárosi híd
számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így élte meg minden percét
a tervezésnek és a kivitelezésnek) <BR>Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert
mindig meghal az építésnél valaki, ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket
követel? <BR><BR><BR>3.<BR>A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld
szervezetekben, hogy szinte sohasem a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a
reklámokkal, médiákkal (médiumokkal) akik folyamatosan azt sulykolják az
emberekbe, hogy cseréld le, cseréld újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény,
biológiai törvényeknek is engedelmeskedik, pszichológiai kutatások
bizonyították be, ha megfelelő számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik,
tudat alatt is hat a fejében!<BR><BR>Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák
az óriási plakátok, tönkreteszik az épített környezetet, az építészeti
értékeket, hihetetlen vizuális káoszt, rendetlenséget okoznak az utak mentén.
A hirdetésekből élő kereskedelmi TV-k pedig még nagyobb pusztítást
okoznak!<BR><BR>Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák,
mert felesleges fogyasztásra ösztönöznek!<BR>Indítsunk mozgalmat a "tiszta"
sajtóért, hogy csak azon médiumokra vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó
kedvezmények, akik nagyrészt az olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert
ezek szolgálják csak a nézők érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és
politikai nézeteinek a sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek
jár a sajtószabadság!<BR><BR>Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van
velem? <BR><BR>Szodfridt
Gábor<BR><BR><BR><BR><BR><BR>2.<BR><BR><BR> <BR><BR><BR>
<BLOCKQUOTE
cite=mid:CALgDXQA2TrM-9FDfY7zc93N19yAG5KFDODVRm7JYeeLX55g_4g@mail.gmail.com
type="cite">
<DIV class=gmail_quote>
<DIV><SPAN></SPAN>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<DIV><A style="FONT-FAMILY: Arial,Helvetica,sans-serif; FONT-SIZE: 24px"
href="http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20"
target=_blank moz-do-not-send="true"><FONT color=#000000>Az okos telefonok
halálos ára</FONT></A></DIV>
<DIV>
<DIV
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(88,89,64); FONT-FAMILY: Arial,Helvetica,sans-serif; COLOR: rgb(233,234,225); FONT-SIZE: 13px">2013
január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu
| | </DIV>
<DIV
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(88,89,64); FONT-FAMILY: Arial,Helvetica,sans-serif; COLOR: rgb(201,201,181); FONT-SIZE: 13px">
<DIV>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px"><IMG style="MIN-HEIGHT: 138px" alt=""
src="http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_14.jpg"
moz-do-not-send="true">Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a
síkképernyős tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi
élet és a környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a
megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Az elektronikai ipar a forrasztáshoz
használt ón majdnem a felét a Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az
Indonéz szigetvilágból. A két sziget legnagyobb bevételi forrása mára az
ónbányászatból származik.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Nem csak környezetvédelmi problémákat vet
fel az ónérc bányászata, hanem morális, társadalmi problémákat is, hisz
emberek halnak meg a kitermelés során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek
gépesítve, vödrökkel, csákányokkal és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán
volt olyan hét, amikor 6 ember halt meg ezekben a bányákban, köztük egy 15
és egy 16 éves gyerek is.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az
Apple, de innen szerzi be az ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG
Electronics is. Kína pedig az ón igényének a 49%-át szállítja be a két
szigetről.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt
be az elektronikai iparban, hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két
szigeten a legális bányászat mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek
felett a hivatalok rendre szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960
ezer fő, ott szinte mindenki az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban
tilos a bányászat, de ennek ellenére még a repülőtér kifutópályájától pár
méterre is található illegális bányakráter, ahol puszta kézzel nyerik ki az
ércet. A kormányzó irodájától 800 méterre is találni illegális bányagödröt,
de a sziget legnagyobb kórháza mellett is van bánya. Akik kiszorultak a
szárazföldi bányászatból, azok a part menti tengerfenékből próbálják az
ércet kinyerni kezdetleges eszközökkel, vákuumos kotróhálókkal (lsd.
képgaléria)</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px"><B><IMG style="MIN-HEIGHT: 128px" alt=""
src="http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_21.jpg"
moz-do-not-send="true">Miért pont indonéz ón?</B></SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény
alapján csak olyan országból lehet az alapanyagokat beszállítani, ahol nem
dúl véres polgárháború, nem gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban,
vagyis „konfliktus-mentes” területekről származik az alapanyag. Ezért az
afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságból már hivatalosan nem lehet
nyersanyagokat beszállítani, ahonnan előtte például az ónt is beszerezték.
Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban megvásárolt
mobil-telefonjaink, laptopjaink, játékkonzoljainkon keresztül legalább 5
millió ember halálért volt felelős a fogyasztói társadalom. A Dodd-Frank
törvény bevezetésével épp azt akarták megelőzni, ha már ezek a cégek
semmilyen etikai kódexet nem akarnak betartani, akkor kényszerítve legyenek
az etikus alapanyag beszerzésre. Az indonéz szigetek pedig garancia a
"konfliktus-mentes" beszerzésre.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A Dodd-Frank törvény nem az eredeti
törvényjavaslat, mert azt 2009-ben a lobbisták megakadályozták, hogy önálló
törvény legyen, így a 2300 oldalas „Wall street”-i reformcsomagban sikerült
átnyomni a kezdeményezést 2010-ben. 2012. augusztus 22-én kihirdetett
törvény értelmében az amerikai tőzsdéken jegyzett cégeknek 2014-től
jelentést kell tenniük arról, tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a
szomszédos országokból származó válságövezeti ásványokat. „A
nagyvállalatoknak két, a kisebb cégeknek négy évük van rá, hogy
meghatározzák ásványaik jellegét”.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A világ globális ónérc ellátásának nagy
része illegális, kisüzemi bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az
Apple is gyártatja az okos telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az
ónt. Az Apple szóvivője Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási
láncában olyan ón lenne, mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz
szigeteket vagy emberek haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, hogy
oktatási programokat finanszíroznak ezeken a szigeteken és állítása szerint,
ellenőrzött bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz használt ón.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték
elhagyni fokozatosan az afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben,
amikor kiderült, hogy törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag
beszerzést.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px"><B><IMG style="MIN-HEIGHT: 147px" alt=""
src="http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_13.jpg"
moz-do-not-send="true">Halál és környezeti katasztrófa</B></SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al,
2010-ben pedig 100%-kal nőttek meg a legális bányák száma. Arról nincs adat
mennyi lehet az illegális bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az
úszóbányák miatt. A legnagyobb bányák a kormány kezében vannak, de sok
alvállalkozó üzemelteti ezeket ellenőrizetlenül. A legális bányák
üzemeltetése drága a gépek és a teraszosan kiépített fejtés miatt. Az
ellenőrizetlen alvállalkozók és az illegális bányák javarészt egy
„gödörásásból” áll és emberi erővel fejtik ki az ónércet. Minden fajta
műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a legtöbb halál a bányafal
beomlása miatt történik. A fekete bányászatból származó ónércet független
finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül, akik „legalizálják” az
ónt.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Ha környezeti kár történik vagy haláleset,
ezek javarésze feltáratlan marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság
az, aki nem indít vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a
környező szigetekről. 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül
44-n haltak meg. Pontos adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg
több százra tehető évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik a
legális vagy az illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká
vállnak.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A szaporodó úszó és szárazföldi bányák
miatt veszélybe került Bangka és Belitung szigetek élővilága és természetes
környezete. Gyors ütemben csökken a mezőgazdasági területek száma,
felgyorsult a fakitermelés és veszélybe került a tengeri halászat és a part
menti és szigeti élővilág. A tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a
korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők pedig védtelenné teszik a
szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer kráter látványa pedig olyan
benyomást tesz, mintha meteortámadás érte volna a szigeteket. Azok az
emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból vagy a tengerparton
mossák ki az ónércet tálkákkal.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Pár éve még paradicsomi állapotok
uralkodtak a két szigeten, de mára a fehér tengerpart és a pálmafás
szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz szigetvilág biológiai sokfélesége
veszélyben van, a fejlett világ igénye miatt. Az okos telefonok és a mindig
megújuló síktévék, tabletek legyártásához szükséges ón miatt Bangka és
Belitung mindig elveszít egy darabot magából. A Föld Barátai szervezet
(<U><A style="COLOR: rgb(181,188,169)" title="" href="http://www.foe.co.uk/"
target=_blank moz-do-not-send="true">Friends of the Earth</A></U>) kampányt
indított a gyártói felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak
felelősséget a teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és környezeti
károkért. A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez,
hogy nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az okos
telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most <U><A
style="COLOR: rgb(181,188,169)" title=""
href="http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html"
target=_blank moz-do-not-send="true">Te is csatlakozhatsz
itt!</A></U></SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne
etikus, ha közösséget vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak
környezeti pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de
emberhalált is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat kötelezzük
arra, hogy a legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a gyártáshoz
szükséges alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">A képgaléria alatt található a <A
href="http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk"
target=_blank moz-do-not-send="true">Föld Barátainak kisfilmje</A>, mely
bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.</SPAN></P>
<P><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Mónus Agnéla -
GreenProfit</SPAN></P></DIV></DIV>
<DIV><BR></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV><IMG
src="mailbox:///C:/Users/IRODA/AppData/Roaming/Thunderbird/Profiles/1t8gfhke.default/Mail/mail.t-online.hu/Drafts?number=4411703&s=97359714/grpId=20887322/grpspId=1706116221/msgId=3311/stime=1357916708/nc1=4025321/nc2=4836039/nc3=5898817"
width=1 height=1 moz-do-not-send="true"> <BR>
<DIV
style="MIN-HEIGHT: 0px; COLOR: #fff">__,_._,___</DIV></DIV></DIV><BR><BR>
<FIELDSET class=mimeAttachmentHeader></FIELDSET> <BR><PRE wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<A class=moz-txt-link-abbreviated href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A>
<A class=moz-txt-link-freetext href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A>
</PRE></BLOCKQUOTE><BR>
<P>
<HR>
<P></P>_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>