<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns:v = "urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w =
"urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:ns0 =
"http://schemas.microsoft.com/office/2004/12/omml"><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190"><!--[if !mso]>
<STYLE>v\:* {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
o\:* {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
w\:* {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
.shape {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
</STYLE>
<![endif]-->
<STYLE>
<!--a:link
{mso-style-priority:99;}
span.MSOHYPERLINK
{mso-style-priority:99;}
a:visited
{mso-style-priority:99;}
span.MSOHYPERLINKFOLLOWED
{mso-style-priority:99;}
p
{mso-style-priority:99;}
/* Font Definitions */
@font-face
{font-family:Calibri;
panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
a:link, span.MsoHyperlink
{color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{color:purple;
text-decoration:underline;}
p
{mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
p.avgcert, li.avgcert, div.avgcert
{mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
span.E-mailStlus19
{mso-style-type:personal;
font-family:Calibri;
color:#1F497D;}
span.E-mailStlus20
{mso-style-type:personal-reply;
font-family:Arial;
color:navy;}
@page Section1
{size:612.0pt 792.0pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
</STYLE>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></HEAD>
<BODY lang=HU link=blue bgColor=white vLink=purple>
<DIV align=justify><FONT size=2 face=Arial>Kedves Lista, szerintem igen jól
összefoglalt, figyelemreméltó írás a lopakodó keresztény-ellenesség, és a
hagyományos európai normák globális "átértelmezése" ellen. Amúgy BÚÉK,
üdvözlettel: Weinzierl Tamás</FONT></DIV>
<P class=MsoNormal align=justify><FONT color=navy size=2 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 10pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal align=justify><FONT color=navy size=2 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 10pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal align=justify><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal align=justify><B><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">Identitásunk és megmaradásunk
tartópillérei: a Golgota, a Parnasszus és a
Capitolium</SPAN></FONT></B><o:p></o:p></P>
<DIV class=Section1 align=justify>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><I><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-STYLE: italic; FONT-SIZE: 14pt">Mohi
Csaba</SPAN></FONT></I><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">A keresztény Európában évszázadok óta az idén fordult
elő első ízben, hogy Advent első vasárnapján az unió kilenc tagállamának
fővárosában nem gyulladtak fel a karácsonyfák reményt sugárzó gyertyái! Azt,
hogy a veszély milyen nagy, jól mutatja, hogy Európa fővárosában, Brüsszelben a
Grande Place főtéren, amelyet Bonaparte Napoleon „Európa legszebb báltermének”
nevezett, ebben az évben már nem is állítottak karácsonyfát. A békés helybéliek
és a karácsonyi turisták ezrei döbbenten találták magukat szemben azzal a
kereszténységre és Európára egyaránt veszélyt jelentő újabb kihívással, amelyet
az integrációért aggódó szakemberek már évek óta tapasztalnak. Ugyanakkor
pozitívum ebben az, hogy végre széles körben kinyitotta a szemeket és
ráirányította a figyelmet azokra a szégyenteljes tényekre, amit az unió
Lisszaboni Alapszerződéséért felelős politikusok az eddigiekben oly sunyi módon
elhallgattak. Nevezetesen, Lisszabonban megtagadták a kereszténységre, mint
Európát összetartó szellemiségre és kultúrára való hivatkozást, valamint
egyiejűleg megtagadták az eddigi integrációs fejlődés neghatározó súlyú
szimbólikus értékeit is, az unió himnuszát, zászlaját és
jelszavát!
</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"> Az európai egység elkötelezettjei jelentős
előrelépésnek tartották, hogy Európának van saját, önálló Himnusza (Ludwig van
Beethoven IX. Szimfóniájának „Öröm-ódája”), van saját zászlaja (sötétkék alapon,
körebe futó 12 ötágú arany csillag), valamint, van az európai sokféleséget
kifejező jelszavunk.”e pluribus unum”, azaz „a sokféleségben egyesűlve”. Mindezt
Lisszabon már után tehetjük múlt időbe, mert <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">csak</SPAN></I> <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">volt himnuszunk, zászlónk, jelszavunk.
</SPAN></I>Mégis reménytadó, hogy bár egyre erőteljesebb és egyre átfogóbb
támadások célpontjává vált, mindazonáltal <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Európa továbbra is keresztény alapokra épül.
</SPAN></I>Lisszabon egyúttal midezek örökérvényű társadalomrendező értékeit is
letagadta, ami egyúttal jól mutatja azt a mély válságot, amibe napjaink
Európáját annak felelős vezetői belevitték. Ez a válság elsősorban nem gazdasági
válság és nem pénzügyi válság, hanem azoknál sokkal-sokkal veszélyesebb. Ez
alapvetően<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic"> erkölcsi
válság</SPAN></I></SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Az Európai Unió a hazánk ellen indított globális támadás
sorozat keretében kifogás tárgyává tette az új magyar Alaptörvényünkben
megfogalmazott keresztény istenhitet, kérdőre vontak bennünket azért, mert
merészeltük beemelni Kölcsey Ferenc által írott nemzeti imádságunk, a Himnusz
első sorát: <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Isten áldd meg a Magyart!
</SPAN></I>Jóllehet az egyenjogúságot és a tisztességet nem súlyra és nem
nagyság szerint mérik, úgy látszik ez Brüsszel mai urainak tudatába nem hatolt
el. Az európai nagyhatalom briteket senki sem meri kérdőre vonni, hogy az
Egyesült Királyság Himnusza így kezdődik: Isten áldd meg a királynőt (vagy a
királyt, éppen aki hatalmon van). „God save the Queen”, „God save the King”.
Ugyanakkor – érdekes módon – még senki sem „vetemedett” arra, hogy számonkérje a
tengerentúli szuperhatalom politikusain, miért szerepel a nemzetközi
fizetőeszközzé vált dolláron az egyértelmű hitvallás: „In God we trust”, vagyis
„Istenben bízunk”. Azzal láthatóan még a vallásossággal kevésbé vádolható
pénzvilág moguljai is egészen jól megvannak.</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"> A következőkben példákkal mutatjuk be, hogy Európa
államainak Alkotmányában visszatérően szerepel a kereszténységre, mint
szellemiségre, kultúrára, megtartó erőre és Istenre való hivatkozás. Bár nem
tagja az uniónak, mégis a legjobb meghivatkozás ilyenkor mindig Svájc, mely
állam nem nagyhatalom, de amely föderáció, többnemzetiségű, semleges és működő
demokrácia. Mindezzel együttesen gyakorlati példáúl szolgál az Európai Egyesült
Államok felépítésének minden egyes lépcsőfokához. A svájci Alkotmány valamennyi
hivatalos nyelven egyaránt így kezdődik: <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">„A
mindenható Isten nevében”!</SPAN></I> ( Németül: <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Im Namen Gottes des Allmächtigen!,</SPAN></I>
franciául: <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Au nom de Dieu</SPAN></I>
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Tout-Puissant</SPAN></I>!, angolul: <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">In the Name of Allmighty God</SPAN></I>!) Ezután így
folytatódik: „A svájci Nép és a Kantonok, a Teremtő iránti felelősség tudatában,
elhatározták, hogy megújítják Szövetségüket, ….tudatában a jövő generációi
iránti felelősségüknek, abban a meggyőződésükben, hogy csakis az maradhat meg
szabadnak, aki él is saját szabadságával és gyakorolja azt, továbbá, hogy a nép
ereje a szerint méretik, amiként alakul leggyengébb tagjainak jóléte, a
következő Alkotmányt adományozzák saját maguknak!” </SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Svájc Alkotmányában mindazok az értékek megfogalmazást
nyertek, amelyek egyrészt méltóak lennének az egyesült Európa Alkotmányába való
beépítésre, másrészt azok uniós szintű gyakorlati végrehajtása jelentősen
megerősítené az európai kohéziót és nagyban hozzájárulna a jelenlegi válságból
való kilábaláshoz. Külön figyelmet érdemel az utolsó bölcsesség, melynek „uniós
változata” így üzen Brüsszel gyengébb tagállamok elnyomására hajlamos
eurokratáinak: „<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Az Európai Unió ereje a
szerint méretik, hogy miként alakul</SPAN></I> <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">leggyengébb tagjainak jóléte!”</SPAN></I> Jelenkori
magyaroknak is üzen a svájci nép: „Csakis az maradhat meg szabadnak, aki él is
szabadságával és gyakorolja azt”!</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><I><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-STYLE: italic; FONT-SIZE: 14pt">Németország Alkotmánya
</SPAN></FONT></I><FONT size=4><SPAN style="FONT-SIZE: 14pt">így kezdődik:
„Isten és ember előtti felelőssége tudatában,…a Német Nép alkotmányozó
hatalmánál fogva meghozta Alaptörvényét.” Az <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Ír Köztársaság</SPAN></I><B><SPAN
style="FONT-WEIGHT: bold"> </SPAN></B>Alkotmányának kezdő sora: „A Legszentebb
Szentháromság Isten nevében, akié minden hatalom és akitől mint végzetünktől
mind az emberek, mind az államok tevékenysége
ered…”</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">A mélyen istenhívő és katolikus <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Málta</SPAN></I> Alkotmányának meghatározó súlyú
bevezető szavai:</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">„Málta vallása a római katolikus apostoli vallás. A
Római Katolikus Apostoli Egyház hatóságainak joga és kötelessége tanítani, hogy
mely alapelvek helyesek és melyek nem. A római katolikus apostoli hit vallásos
tanítását minden állami iskolában kötelező tantárgyként kell oktatni.” <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Lengyelország</SPAN></I> Alkotmánya
leszögezi:…”Mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság és az igazságosság,
a jóság és szépség forrásában, és Mindazok, akik nem osztoznak ebben a hitben,
de tiszteletben tartanak más forrásból származó egyetemes
értékeket…”</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Az előzőekben bemutatott példák meggyőzően bizonyítják,
hogy bennünket a kereszténység és az Istenben való hit kérdésében is egyoldalúan
támadó, tisztességtelen és durva diszkrimináció ért az unió bizottsága és az
Európai Parlament részéről egyaránt!</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Napjainkban Joseph Weiler professzor ennek a
kérdéskörnek (Európa, kereszténység, európai alkotmányozás stb.) általánosan
elfogadott szakértője. Rendkívül gazdag tudását, valamint humanizmusát és a
kereszténység iránti tiszteletét ékesen bizonyítja a hazánkban is megjelent
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">„Un’Europa Cristiana, un saggio
esploratívo</SPAN></I>” című műve. Elfogulatlanságának legfőbb bizonyitéka, hogy
ő maga nem keresztény, hanem hithű zsidó. New Yorkban él, édesapja tudós
professzor és bölcs rabbi, saját gyermekeit az ősi vallás ortodox elvei szerint
neveli. Weiler professzor 2006 decemberében az ugyancsak nagyrabecsült <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Európa-szakértő jogtudós, Mádl Ferenc</SPAN></I>
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">professzor, a Köztársaság elnökének
fővédnöksége</SPAN></I> mellett tartott a magyar tudományos elit körében igen
nagy elismerést kíváltó előadást. A hasonlóan makacsul hithű, mélyen vallásos,
katolikus-keresztény Mádl professzor a könyvhöz írott előszavában, a
kereszténység, mint az európai kultúra alapjának a Lisszaboni Szerződésből való
kihagyását így értékeli: „<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Keresztény
gyökerek a</SPAN></I> <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Reformszerződésben
miért nincsenek, ha mégis vannak?” </SPAN></I>Majd így folytatja: „Európa saját
Alkotmányában szégyellte bevallani szellemi-kulturális örökségét és nem vallotta
meg Európa keresztény múltját és gyökereit. Sokan mondják, hogy nehéz lesz így
megteremteni és szeretni az új európai építményt. Meg történelemhamisítás is
kiretusálni az elődöket és alkotásukat a családi fényképről. Európa keresztény
kulturális-szellemi világának elutasítása Európa múltjának tagadását
jelenti”.
</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Hallgassuk azt is, miként vélekedik könyvében Weiler
professzor erről a kérdésről: „A rendszeresen templomba járó, misét hallgató
kereszténység olyan emberekből is áll, akik ugyan kereszténynek tekintik
magukat, identitásukban azonban nem ez a szempont áll első helyen. Az ő
„keresztény gyakorlatuk” elsősorban az élet döntő pillanataiban, a születés, a
házasság és a halál pillanataiban nyilvánul meg. Néha elmennek a szentmisére, de
a gyónást és áldozást már többnyire túl erős megterhelésnek érzik. Egyházuk
életében nem vesznek aktívan részt, ennek ellenére egyházi házasságot kötnek,
gyermekeiket megkeresztelik és vigasztalást merítenek abból, ha egyházi személy
áll mellettük haláltusájukban. A kereszténység egyúttal kultusz is, amelyet az
határoz meg, hogy mit tisztelünk és mit tiszteltünk a múltban, hordozója,
megnyilvánulása és ugyanakkor őre azon sokösszetevős rendszer egy fontos
elemének, amelyet saját kultúránknak tekintünk.”</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><I><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-STYLE: italic; FONT-SIZE: 14pt"> </SPAN></FONT></I><FONT
size=4><SPAN style="FONT-SIZE: 14pt">Weiler profsszor felteszi a kérdést, mit
fognak találni és miről fognak beszámolni azok az emberek akiket azért küldtek
el, hogy Európát, mint az ígéret földjét felfedezzék? „El fogják mondani, hogy
minden európai lakott központban, még a legkisebbekben is a temetők sírjain a
legkülönbözőbb európai nyelveken írott feliratok olvashatók, de szinte
mindegyiken ugyanaz a keresztény kereszt látható. Még az időben is változatlanul
ugyanaz a kereszt van az 1003-ból való síron, mint egy 1503-ból valón vagy egy
2003-ból származón. El fogják mondani, hogy nem létezik egy bizonyos lélekszám
fölött olyan város, falu, amelyben nem lenne legalább egy keresztény templom,
esetleg akár több is. Ezek a templomok lehet, hogy az év nagy részében üresen
állnak, mégis megvannak, gyakran fenséges szépségükben. Embereink néhány
zsinagógára is akadhatnak<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic"> </SPAN></I>(1938
előtt sokkal többet láthattak volna), rátalálhatnak néhány mecsetre, s ugyanígy
zsidó és moszlim temetőkre. Ezek is szerves részei ugyan<I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic"> </SPAN></I>az európai tájnak, ám jóval kisebb
számban vannak jelen és ezzel éppen Európa keresztény körvonalait erősítik meg.
Sok olyan templomot is találhatnak, amelyeket megfosztottak felszentelt
mivoltuktól, esetleg már eladtak, vagy piaci területként használnak: ezek már a
Mammon, vagyis a mindenható pénz új templomai.”</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Weiler professzor záró szavai különösen
megszívlelendőek: „Miben is áll Európa történetének lényege? Természetesen,
akárcsak a szépség, ez is nézőpont kérdése, ami ebben a vonatkozásban hangsúlyt
kap, attól a személytől függ, aki előadja. <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Vannak dicsőséges európai keresztény pillanatok és
vannak szégyenteljesek is</SPAN></I>. <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">A
keresztények maguk eledelül vettettek oroszlánok elé és eledelül vetettek
másokat is az oroszlánok elé! </SPAN></I>Mindazonáltal és mindent mérlegre téve
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">a kereszténységet nem lehet Európa egykori
és mai történelméből kitörölni, miként nem lehet eltávolítani az összes
keresztet sem Európa
temetőiből!
</SPAN></I></SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">.
</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Európa jelentősége messze túlnő az általa elfoglalt
földrajzi terület és a lélekszám nagyságán. Európa történelmi súlyát és szerepét
csakis az általa mintegy hat évezred során létrehozott kultúra, az európai
civilizáció értékrendje és annak a Világ valamennyi többi részére kisugárzott és
jelenleg is kisugárzó hatásai alapján mérhetjük fel. Európa több mint hatezer
éve alakuló civilizációs értékrend, különböző, egymással kölcsönhatásban működő
vallási, kulturális, politikai és gazdasági egységeket egybefogó erőtér, sikeres
és a gyakorlatban működőképes koherens pluralitás. Európa fejlődésében mindenkor
meghatározó szereppel bírt az értelem racionalitása és a keresztény vallásos hit
kölcsönhatása. Az európai egység megvalósításáért tevékenykedőknek,
valamennyiünknek tudatosítanunk és folyamatosan erősítenünk kell magunkban azt a
hitet, hogy igenis létre tudjuk hozni azt az Európai Egyesült Államokat amelynek
értékes nemzetei olyan sok tragédiát éltek át az évszázadok során és amelyeket
napjaink globalizált világának, globális szuperhatalmai oly méltatlanul
igyekeznek kihasználni, sőt kisemmizni.</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"> A gazdag sokféleség mellett Európa az alapokat
tekintve igenis egységes. Ez a homogén európai identitás három olyan
rendíthetetlen integráló értékrendre és biztos tartóoszlopokra támaszkodik, mint
a <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Golgota</SPAN></I>, a <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Parnasszus</SPAN></I> és a <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">Capitolium</SPAN></I>. A Golgota által megtestesített
keresztény erkölcs és szellemiség, a Parnasszus által szimbolizált görög
kultúra, valamint a Capitolium, mint az európai jogállamok egységét biztosító,
napjainban is működő, kőbe vésett parancsoló rend.</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">A Golgota által szimbolizált kereszténység a történelem
során mindenkor determináns szereppel bírt a nemzetté válásban, a nemzetállamok
megteremtésében és azok megmentésében egyaránt. Már a népvándorlások idején
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Európa egészében egy olyan eszmeiség
győzedelmes</SPAN></I> <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">uralkodását
láthatjuk, amely mindenkor sokkal több volt mint vallás. Ez pedig maga a
kereszténység!</SPAN></I> A történelem ékesen bizonyítja, a kerszténység
mindazon népeket megmentette a pusztulástól, amelyek felvették és állami életük
sziklaszilárd alapjává tették azt, ide értve a korábban pogány vallású nomád
őseinket, a Kárpát-medencében letelepedett magyarokat is. Ugyanakkor azok a már
létező és eredményesen működő hatalmak is széhullottak és eltűntek, amelyek
egykor közel egész Európát uralták, de a keresztény hit megtagadása és a
keresztény erkölcs felszámolása következtében elzüllöttek. Nagy magyar költőnk,
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Berzsenyi Dániel</SPAN></I> „<I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">A magyarokhoz” </SPAN></I>című versében irja:
„min<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">den nemzetnek támasza, talpköve a tiszta
erkölcs, mely ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed”.</SPAN></I> Igen,
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">a Golgota által szimbolizált kereszténység
az</SPAN></I> <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">európai nemzetek mindennél
erősebb államalkotó eszmeisége és immár több mint két évezred óta</SPAN></I>
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Európa legszilárdabb talpköve.</SPAN></I>
Egyúttal a megvalósítandó európai egység legfőbb biztositéka. Jól vigyázzunk rá,
napjainkban nagyobb szükség van rá, mint korábban
valaha!</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=4 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Befejezésként hallgassuk meg az Európa jövőjéért aggódó
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">Werner Karl Heisenberg</SPAN></I>
Nobel-dijas fizikust, aki az 1975-ben Budapesten megjelent „A rész és az egész”
című munkájában, azt hangsúlyozza, hogy a keresztény Európa megmaradását csakis
a <I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">politikai</SPAN></I> <I><SPAN
style="FONT-STYLE: italic">kereszténység</SPAN></I> biztosíthatja. „Jóllehet az
emberek nagy része és a politikum nem kötődik a vallásos hit teológiai és
hitéleti rítusaihoz, valamint előírásaihoz, ugyanakkor az európai örökség
erkölcsi értékeit (a jóságot, becsületet, igazságosságot, az emberi méltóság
tiszteletét, a békét és így tovább) a társadalom élete és működése javára
zsinórmértéknek tartja, ami olyan mágneses erőtér, amely ha egyszer kimerűl, nem
lesz merre mutasson az európai emberek iránytűje és akkor iszonyatos dolgok
történnek majd az emberiséggel, rosszabb az atombombánál és a koncentrációs
táboroknál”.</SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" align=center><FONT size=3
face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" align=center><FONT size=4
face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">
<I><SPAN style="FONT-STYLE: italic">A szerző nemzetközi jogász, Európa-jogi
szakértő</SPAN></I></SPAN></FONT><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN-BOTTOM: 0pt; MARGIN-LEFT: 18pt; MARGIN-RIGHT: 0cm; mso-margin-top-alt: 5.0pt"
align=center><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"> <o:p></o:p></SPAN></FONT></P></DIV></DIV></DIV></DIV>
<P class=MsoNormal align=justify><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></FONT></P><FONT size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="FONT-SIZE: 12pt">
<DIV style="TEXT-ALIGN: center" class=MsoNormal align=justify>
<HR align=center color=#a0a0a0 SIZE=1 width="100%" noShade>
</DIV></SPAN></FONT>
<P class=avgcert align=justify><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">A(z) üzenetben nem található vírus.<BR>Ellenőrizte: AVG
- <A href="http://www.avg.com">www.avg.com</A><BR>Verzió: 10.0.1430 / Vírus
adatbázis: 2637/5503 - Kiadás dátuma: 2013.01.02.<o:p></o:p></SPAN></FONT></P>
<P align=justify>
<DIV align=justify>
<HR>
</DIV>
<P align=justify></P>
<DIV align=justify><BR>No virus found in this incoming message.<BR>Checked by
AVG - www.avg.com <BR>Version: 8.5.455 / Virus Database: 271.1.1/5496 - Release
Date: 12/29/12 18:42:00<BR></DIV></BODY></HTML>