Ahogy én vélem, nem a karácsonyfanélküliség a baj, hanem az, hogy évszázadokra visszanyúló hagyomány eltörlődik egy nem feltétlen "szent cél" érdekében. És ezek között a hagyományok, kultúrális értékek között található a kereszténység is.<br>
<br><div class="gmail_quote">2013. január 3. 10:44 Koós Flóra írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:koosf@t-online.hu" target="_blank">koosf@t-online.hu</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<u></u>
<div link="blue" bgcolor="white" vlink="purple" lang="HU">
<div><font face="Arial">A karácsonyfanélküliség veszélyeztetné a
kereszténységet?</font></div>
<div><font face="Arial">A karácsony a születés ünnepe. A jászol a születés
helye.</font></div>
<div><font face="Arial">De mit csinált volna Jézus vagy az Édesanyja
csillogó üveggömbökkel díszített fenyőfával az Istállóban?</font></div>
<div><font face="Arial">Én is nagyon szeretem a fenyő illatát, és számomra
is a melegség, meghittség illúzióját adja a gyertyafény, a színes ragyogás. Nagy
vigasz a téli sötétben, hidegben.</font></div>
<div><font face="Arial">De a kereszténységhez nem sok köze
van.</font></div>
<div><font face="Arial">Mondjátok őszintén: hiányzik, ha nincs, olyan jó
együtt lenni körülötte, megpihenni, összehúzódni, ajándékozni, beszívni az
illatát!</font></div>
<div><font face="Arial">Mert ez igaz.</font></div>
<div><font face="Arial"></font> </div>
<blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px"><div><div class="h5">
<div style="FONT:10pt arial">----- Original Message ----- </div>
<div style="FONT:10pt arial;BACKGROUND:#e4e4e4"><b>From:</b>
<a title="dr.weinzierl@t-online.hu" href="mailto:dr.weinzierl@t-online.hu" target="_blank">Dr.
Weinzierl Tamás</a> </div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>To:</b> <a title="grem@turul.banki.hu" href="mailto:grem@turul.banki.hu" target="_blank">grem@turul.banki.hu</a> </div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>Sent:</b> Thursday, January 03, 2013 9:37
AM</div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>Subject:</b> [Grem] Önmagát megsemmisítő
kultúra</div>
<div><br></div>
<div align="justify"><font face="Arial">Kedves Lista, szerintem igen jól
összefoglalt, figyelemreméltó írás a lopakodó keresztény-ellenesség, és a
hagyományos európai normák globális "átértelmezése" ellen. Amúgy BÚÉK,
üdvözlettel: Weinzierl Tamás</font></div>
<p class="MsoNormal" align="justify"><font color="navy" face="Arial"><span style="FONT-FAMILY:Arial;COLOR:navy;FONT-SIZE:10pt"><u></u> <u></u></span></font></p>
<p class="MsoNormal" align="justify"><font color="navy" face="Arial"><span style="FONT-FAMILY:Arial;COLOR:navy;FONT-SIZE:10pt"><u></u> <u></u></span></font></p>
<p class="MsoNormal" align="justify"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"><u></u> <u></u></span></font></p>
<p class="MsoNormal" align="justify"><b><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt;FONT-WEIGHT:bold">Identitásunk és megmaradásunk
tartópillérei: a Golgota, a Parnasszus és a
Capitolium</span></font></b><u></u><u></u></p>
<div align="justify">
<div>
<div>
<div>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><i><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-STYLE:italic;FONT-SIZE:14pt">Mohi
Csaba</span></font></i><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">A keresztény Európában évszázadok óta az idén fordult
elő első ízben, hogy Advent első vasárnapján az unió kilenc tagállamának
fővárosában nem gyulladtak fel a karácsonyfák reményt sugárzó gyertyái! Azt,
hogy a veszély milyen nagy, jól mutatja, hogy Európa fővárosában, Brüsszelben
a Grande Place főtéren, amelyet Bonaparte Napoleon „Európa legszebb
báltermének” nevezett, ebben az évben már nem is állítottak karácsonyfát. A
békés helybéliek és a karácsonyi turisták ezrei döbbenten találták magukat
szemben azzal a kereszténységre és Európára egyaránt veszélyt jelentő újabb
kihívással, amelyet az integrációért aggódó szakemberek már évek óta
tapasztalnak. Ugyanakkor pozitívum ebben az, hogy végre széles körben
kinyitotta a szemeket és ráirányította a figyelmet azokra a szégyenteljes
tényekre, amit az unió Lisszaboni Alapszerződéséért felelős politikusok az
eddigiekben oly sunyi módon elhallgattak. Nevezetesen, Lisszabonban
megtagadták a kereszténységre, mint Európát összetartó szellemiségre és
kultúrára való hivatkozást, valamint egyiejűleg megtagadták az eddigi
integrációs fejlődés neghatározó súlyú szimbólikus értékeit is, az unió
himnuszát, zászlaját és
jelszavát!
</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt"> Az európai egység elkötelezettjei jelentős
előrelépésnek tartották, hogy Európának van saját, önálló Himnusza (Ludwig van
Beethoven IX. Szimfóniájának „Öröm-ódája”), van saját zászlaja (sötétkék
alapon, körebe futó 12 ötágú arany csillag), valamint, van az európai
sokféleséget kifejező jelszavunk.”e pluribus unum”, azaz „a sokféleségben
egyesűlve”. Mindezt Lisszabon már után tehetjük múlt időbe, mert <i><span style="FONT-STYLE:italic">csak</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">volt himnuszunk, zászlónk, jelszavunk.
</span></i>Mégis reménytadó, hogy bár egyre erőteljesebb és egyre átfogóbb
támadások célpontjává vált, mindazonáltal <i><span style="FONT-STYLE:italic">Európa továbbra is keresztény alapokra épül.
</span></i>Lisszabon egyúttal midezek örökérvényű társadalomrendező értékeit
is letagadta, ami egyúttal jól mutatja azt a mély válságot, amibe napjaink
Európáját annak felelős vezetői belevitték. Ez a válság elsősorban nem
gazdasági válság és nem pénzügyi válság, hanem azoknál sokkal-sokkal
veszélyesebb. Ez alapvetően<i><span style="FONT-STYLE:italic"> erkölcsi
válság</span></i></span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Az Európai Unió a hazánk ellen indított globális
támadás sorozat keretében kifogás tárgyává tette az új magyar
Alaptörvényünkben megfogalmazott keresztény istenhitet, kérdőre vontak
bennünket azért, mert merészeltük beemelni Kölcsey Ferenc által írott nemzeti
imádságunk, a Himnusz első sorát: <i><span style="FONT-STYLE:italic">Isten
áldd meg a Magyart! </span></i>Jóllehet az egyenjogúságot és a tisztességet
nem súlyra és nem nagyság szerint mérik, úgy látszik ez Brüsszel mai urainak
tudatába nem hatolt el. Az európai nagyhatalom briteket senki sem meri kérdőre
vonni, hogy az Egyesült Királyság Himnusza így kezdődik: Isten áldd meg a
királynőt (vagy a királyt, éppen aki hatalmon van). „God save the Queen”, „God
save the King”. Ugyanakkor – érdekes módon – még senki sem „vetemedett” arra,
hogy számonkérje a tengerentúli szuperhatalom politikusain, miért szerepel a
nemzetközi fizetőeszközzé vált dolláron az egyértelmű hitvallás: „In God we
trust”, vagyis „Istenben bízunk”. Azzal láthatóan még a vallásossággal kevésbé
vádolható pénzvilág moguljai is egészen jól
megvannak.</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt"> A következőkben példákkal mutatjuk be, hogy
Európa államainak Alkotmányában visszatérően szerepel a kereszténységre, mint
szellemiségre, kultúrára, megtartó erőre és Istenre való hivatkozás. Bár nem
tagja az uniónak, mégis a legjobb meghivatkozás ilyenkor mindig Svájc, mely
állam nem nagyhatalom, de amely föderáció, többnemzetiségű, semleges és működő
demokrácia. Mindezzel együttesen gyakorlati példáúl szolgál az Európai
Egyesült Államok felépítésének minden egyes lépcsőfokához. A svájci Alkotmány
valamennyi hivatalos nyelven egyaránt így kezdődik: <i><span style="FONT-STYLE:italic">„A mindenható Isten nevében”!</span></i> (
Németül: <i><span style="FONT-STYLE:italic">Im Namen Gottes des
Allmächtigen!,</span></i> franciául: <i><span style="FONT-STYLE:italic">Au
nom de Dieu</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">Tout-Puissant</span></i>!, angolul: <i><span style="FONT-STYLE:italic">In the Name of Allmighty God</span></i>!) Ezután
így folytatódik: „A svájci Nép és a Kantonok, a Teremtő iránti felelősség
tudatában, elhatározták, hogy megújítják Szövetségüket, ….tudatában a
jövő generációi iránti felelősségüknek, abban a meggyőződésükben, hogy csakis
az maradhat meg szabadnak, aki él is saját szabadságával és gyakorolja azt,
továbbá, hogy a nép ereje a szerint méretik, amiként alakul leggyengébb
tagjainak jóléte, a következő Alkotmányt adományozzák saját maguknak!”
</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Svájc Alkotmányában mindazok az értékek megfogalmazást
nyertek, amelyek egyrészt méltóak lennének az egyesült Európa Alkotmányába
való beépítésre, másrészt azok uniós szintű gyakorlati végrehajtása jelentősen
megerősítené az európai kohéziót és nagyban hozzájárulna a jelenlegi válságból
való kilábaláshoz. Külön figyelmet érdemel az utolsó bölcsesség, melynek
„uniós változata” így üzen Brüsszel gyengébb tagállamok elnyomására hajlamos
eurokratáinak: „<i><span style="FONT-STYLE:italic">Az Európai Unió ereje a
szerint méretik, hogy miként alakul</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">leggyengébb tagjainak jóléte!”</span></i> Jelenkori
magyaroknak is üzen a svájci nép: „Csakis az maradhat meg szabadnak, aki él is
szabadságával és gyakorolja azt”!</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><i><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-STYLE:italic;FONT-SIZE:14pt">Németország Alkotmánya
</span></font></i><font size="4"><span style="FONT-SIZE:14pt">így kezdődik:
„Isten és ember előtti felelőssége tudatában,…a Német Nép alkotmányozó
hatalmánál fogva meghozta Alaptörvényét.” Az <i><span style="FONT-STYLE:italic">Ír Köztársaság</span></i><b><span style="FONT-WEIGHT:bold"> </span></b>Alkotmányának kezdő sora: „A Legszentebb
Szentháromság Isten nevében, akié minden hatalom és akitől mint végzetünktől
mind az emberek, mind az államok tevékenysége
ered…”</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">A mélyen istenhívő és katolikus <i><span style="FONT-STYLE:italic">Málta</span></i> Alkotmányának meghatározó súlyú
bevezető szavai:</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">„Málta vallása a római katolikus apostoli vallás. A
Római Katolikus Apostoli Egyház hatóságainak joga és kötelessége tanítani,
hogy mely alapelvek helyesek és melyek nem. A római katolikus apostoli hit
vallásos tanítását minden állami iskolában kötelező tantárgyként kell
oktatni.” <i><span style="FONT-STYLE:italic">Lengyelország</span></i>
Alkotmánya leszögezi:…”Mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság és az
igazságosság, a jóság és szépség forrásában, és Mindazok, akik nem osztoznak
ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásból származó egyetemes
értékeket…”</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Az előzőekben bemutatott példák meggyőzően
bizonyítják, hogy bennünket a kereszténység és az Istenben való hit kérdésében
is egyoldalúan támadó, tisztességtelen és durva diszkrimináció ért az unió
bizottsága és az Európai Parlament részéről
egyaránt!</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Napjainkban Joseph Weiler professzor ennek a
kérdéskörnek (Európa, kereszténység, európai alkotmányozás stb.) általánosan
elfogadott szakértője. Rendkívül gazdag tudását, valamint humanizmusát és a
kereszténység iránti tiszteletét ékesen bizonyítja a hazánkban is megjelent
<i><span style="FONT-STYLE:italic">„Un’Europa Cristiana, un saggio
esploratívo</span></i>” című műve. Elfogulatlanságának legfőbb bizonyitéka,
hogy ő maga nem keresztény, hanem hithű zsidó. New Yorkban él, édesapja tudós
professzor és bölcs rabbi, saját gyermekeit az ősi vallás ortodox elvei
szerint neveli. Weiler professzor 2006 decemberében az ugyancsak nagyrabecsült
<i><span style="FONT-STYLE:italic">Európa-szakértő jogtudós, Mádl
Ferenc</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">professzor, a
Köztársaság elnökének fővédnöksége</span></i> mellett tartott a magyar
tudományos elit körében igen nagy elismerést kíváltó előadást. A hasonlóan
makacsul hithű, mélyen vallásos, katolikus-keresztény Mádl professzor a
könyvhöz írott előszavában, a kereszténység, mint az európai kultúra alapjának
a Lisszaboni Szerződésből való kihagyását így értékeli: „<i><span style="FONT-STYLE:italic">Keresztény gyökerek a</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">Reformszerződésben miért nincsenek, ha mégis
vannak?” </span></i>Majd így folytatja: „Európa saját Alkotmányában szégyellte
bevallani szellemi-kulturális örökségét és nem vallotta meg Európa keresztény
múltját és gyökereit. Sokan mondják, hogy nehéz lesz így megteremteni és
szeretni az új európai építményt. Meg történelemhamisítás is kiretusálni az
elődöket és alkotásukat a családi fényképről. Európa keresztény
kulturális-szellemi világának elutasítása Európa múltjának tagadását
jelenti”.
</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Hallgassuk azt is, miként vélekedik könyvében Weiler
professzor erről a kérdésről: „A rendszeresen templomba járó, misét hallgató
kereszténység olyan emberekből is áll, akik ugyan kereszténynek tekintik
magukat, identitásukban azonban nem ez a szempont áll első helyen. Az ő
„keresztény gyakorlatuk” elsősorban az élet döntő pillanataiban, a születés, a
házasság és a halál pillanataiban nyilvánul meg. Néha elmennek a szentmisére,
de a gyónást és áldozást már többnyire túl erős megterhelésnek érzik. Egyházuk
életében nem vesznek aktívan részt, ennek ellenére egyházi házasságot kötnek,
gyermekeiket megkeresztelik és vigasztalást merítenek abból, ha egyházi
személy áll mellettük haláltusájukban. A kereszténység egyúttal kultusz is,
amelyet az határoz meg, hogy mit tisztelünk és mit tiszteltünk a múltban,
hordozója, megnyilvánulása és ugyanakkor őre azon sokösszetevős rendszer egy
fontos elemének, amelyet saját kultúránknak
tekintünk.”</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><i><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-STYLE:italic;FONT-SIZE:14pt"> </span></font></i><font size="4"><span style="FONT-SIZE:14pt">Weiler profsszor felteszi a kérdést, mit
fognak találni és miről fognak beszámolni azok az emberek akiket azért küldtek
el, hogy Európát, mint az ígéret földjét felfedezzék? „El fogják mondani, hogy
minden európai lakott központban, még a legkisebbekben is a temetők sírjain a
legkülönbözőbb európai nyelveken írott feliratok olvashatók, de szinte
mindegyiken ugyanaz a keresztény kereszt látható. Még az időben is
változatlanul ugyanaz a kereszt van az 1003-ból való síron, mint egy 1503-ból
valón vagy egy 2003-ból származón. El fogják mondani, hogy nem létezik egy
bizonyos lélekszám fölött olyan város, falu, amelyben nem lenne legalább egy
keresztény templom, esetleg akár több is. Ezek a templomok lehet, hogy az év
nagy részében üresen állnak, mégis megvannak, gyakran fenséges szépségükben.
Embereink néhány zsinagógára is akadhatnak<i><span style="FONT-STYLE:italic">
</span></i>(1938 előtt sokkal többet láthattak volna), rátalálhatnak néhány
mecsetre, s ugyanígy zsidó és moszlim temetőkre. Ezek is szerves részei
ugyan<i><span style="FONT-STYLE:italic"> </span></i>az európai tájnak, ám
jóval kisebb számban vannak jelen és ezzel éppen Európa keresztény körvonalait
erősítik meg. Sok olyan templomot is találhatnak, amelyeket megfosztottak
felszentelt mivoltuktól, esetleg már eladtak, vagy piaci területként
használnak: ezek már a Mammon, vagyis a mindenható pénz új
templomai.”</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Weiler professzor záró szavai különösen
megszívlelendőek: „Miben is áll Európa történetének lényege? Természetesen,
akárcsak a szépség, ez is nézőpont kérdése, ami ebben a vonatkozásban
hangsúlyt kap, attól a személytől függ, aki előadja. <i><span style="FONT-STYLE:italic">Vannak dicsőséges európai keresztény pillanatok és
vannak szégyenteljesek is</span></i>. <i><span style="FONT-STYLE:italic">A
keresztények maguk eledelül vettettek oroszlánok elé és eledelül vetettek
másokat is az oroszlánok elé! </span></i>Mindazonáltal és mindent mérlegre
téve <i><span style="FONT-STYLE:italic">a kereszténységet nem lehet Európa
egykori és mai történelméből kitörölni, miként nem lehet eltávolítani az
összes keresztet sem Európa
temetőiből!
</span></i></span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">.
</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Európa jelentősége messze túlnő az általa elfoglalt
földrajzi terület és a lélekszám nagyságán. Európa történelmi súlyát és
szerepét csakis az általa mintegy hat évezred során létrehozott kultúra, az
európai civilizáció értékrendje és annak a Világ valamennyi többi részére
kisugárzott és jelenleg is kisugárzó hatásai alapján mérhetjük fel. Európa
több mint hatezer éve alakuló civilizációs értékrend, különböző, egymással
kölcsönhatásban működő vallási, kulturális, politikai és gazdasági egységeket
egybefogó erőtér, sikeres és a gyakorlatban működőképes koherens pluralitás.
Európa fejlődésében mindenkor meghatározó szereppel bírt az értelem
racionalitása és a keresztény vallásos hit kölcsönhatása. Az európai egység
megvalósításáért tevékenykedőknek, valamennyiünknek tudatosítanunk és
folyamatosan erősítenünk kell magunkban azt a hitet, hogy igenis létre tudjuk
hozni azt az Európai Egyesült Államokat amelynek értékes nemzetei olyan sok
tragédiát éltek át az évszázadok során és amelyeket napjaink globalizált
világának, globális szuperhatalmai oly méltatlanul igyekeznek kihasználni, sőt
kisemmizni.</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt"> A gazdag sokféleség mellett Európa az alapokat
tekintve igenis egységes. Ez a homogén európai identitás három olyan
rendíthetetlen integráló értékrendre és biztos tartóoszlopokra támaszkodik,
mint a <i><span style="FONT-STYLE:italic">Golgota</span></i>, a <i><span style="FONT-STYLE:italic">Parnasszus</span></i> és a <i><span style="FONT-STYLE:italic">Capitolium</span></i>. A Golgota által
megtestesített keresztény erkölcs és szellemiség, a Parnasszus által
szimbolizált görög kultúra, valamint a Capitolium, mint az európai jogállamok
egységét biztosító, napjainban is működő, kőbe vésett parancsoló
rend.</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">A Golgota által szimbolizált kereszténység a
történelem során mindenkor determináns szereppel bírt a nemzetté válásban, a
nemzetállamok megteremtésében és azok megmentésében egyaránt. Már a
népvándorlások idején <i><span style="FONT-STYLE:italic">Európa egészében egy
olyan eszmeiség győzedelmes</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">uralkodását láthatjuk, amely mindenkor sokkal több
volt mint vallás. Ez pedig maga a kereszténység!</span></i> A történelem
ékesen bizonyítja, a kerszténység mindazon népeket megmentette a pusztulástól,
amelyek felvették és állami életük sziklaszilárd alapjává tették azt, ide
értve a korábban pogány vallású nomád őseinket, a Kárpát-medencében
letelepedett magyarokat is. Ugyanakkor azok a már létező és eredményesen
működő hatalmak is széhullottak és eltűntek, amelyek egykor közel egész
Európát uralták, de a keresztény hit megtagadása és a keresztény erkölcs
felszámolása következtében elzüllöttek. Nagy magyar költőnk, <i><span style="FONT-STYLE:italic">Berzsenyi Dániel</span></i> „<i><span style="FONT-STYLE:italic">A magyarokhoz” </span></i>című versében irja:
„min<i><span style="FONT-STYLE:italic">den nemzetnek támasza, talpköve a
tiszta erkölcs, mely ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed”.</span></i>
Igen, <i><span style="FONT-STYLE:italic">a Golgota által szimbolizált
kereszténység az</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">európai
nemzetek mindennél erősebb államalkotó eszmeisége és immár több mint két
évezred óta</span></i> <i><span style="FONT-STYLE:italic">Európa
legszilárdabb talpköve.</span></i> Egyúttal a megvalósítandó európai egység
legfőbb biztositéka. Jól vigyázzunk rá, napjainkban nagyobb szükség van rá,
mint korábban valaha!</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="MARGIN:0cm 0cm 0pt"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">Befejezésként hallgassuk meg az Európa jövőjéért
aggódó <i><span style="FONT-STYLE:italic">Werner Karl Heisenberg</span></i>
Nobel-dijas fizikust, aki az 1975-ben Budapesten megjelent „A rész és az
egész” című munkájában, azt hangsúlyozza, hogy a keresztény Európa
megmaradását csakis a <i><span style="FONT-STYLE:italic">politikai</span></i>
<i><span style="FONT-STYLE:italic">kereszténység</span></i> biztosíthatja.
„Jóllehet az emberek nagy része és a politikum nem kötődik a vallásos hit
teológiai és hitéleti rítusaihoz, valamint előírásaihoz, ugyanakkor az európai
örökség erkölcsi értékeit (a jóságot, becsületet, igazságosságot, az emberi
méltóság tiszteletét, a békét és így tovább) a társadalom élete és működése
javára zsinórmértéknek tartja, ami olyan mágneses erőtér, amely ha egyszer
kimerűl, nem lesz merre mutasson az európai emberek iránytűje és akkor
iszonyatos dolgok történnek majd az emberiséggel, rosszabb az atombombánál és
a koncentrációs táboroknál”.</span></font><u></u><u></u></p>
<p style="TEXT-ALIGN:center;MARGIN:0cm 0cm 0pt" align="center"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p>
<p style="TEXT-ALIGN:center;MARGIN:0cm 0cm 0pt" align="center"><font size="4" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:14pt">
<i><span style="FONT-STYLE:italic">A szerző nemzetközi jogász, Európa-jogi
szakértő</span></i></span></font><u></u><u></u></p>
<p style="TEXT-ALIGN:center;MARGIN-BOTTOM:0pt;MARGIN-LEFT:18pt;MARGIN-RIGHT:0cm" align="center"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"> <u></u><u></u></span></font></p></div></div></div></div>
<p class="MsoNormal" align="justify"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt"><u></u> <u></u></span></font></p><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt">
<div style="TEXT-ALIGN:center" class="MsoNormal" align="justify">
<hr noshade size="1" width="100%" align="center" color="#a0a0a0">
</div></span></font>
<p align="justify"><font size="3" face="Times New Roman"><span style="FONT-SIZE:12pt">A(z) üzenetben nem található vírus.<br>Ellenőrizte:
AVG - <a href="http://www.avg.com" target="_blank">www.avg.com</a><br>Verzió: 10.0.1430 /
Vírus adatbázis: 2637/5503 - Kiadás dátuma:
2013.01.02.<u></u><u></u></span></font></p>
</div></div><p align="justify"></p><div><div class="h5">
<div align="justify">
<hr>
</div>
<p align="justify"></p>
<div align="justify"><br>No virus found in this incoming message.<br>Checked by
AVG - <a href="http://www.avg.com" target="_blank">www.avg.com</a> <br>Version: 8.5.455 / Virus Database: 271.1.1/5496 -
Release Date: 12/29/12 18:42:00<br></div>
</div></div><p>
</p><hr>
<p></p>_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<p></p><p></p></blockquote></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br>