<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b style><span style>KARÁCSONYRA</span></b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b><span style> </span><strong><span style="font-weight:normal">Szeretem magam elé képzelni a csendes, egyszerű
Betlehemi barlangot, benne a Szent Családot, a Kis Jézussal. Milyen döbbenetes
egyszerűség! A Világmindenség Ura üres kézzel jön a világra! Nem hoz semmit,
mert Ö maga az áldás, az ajándék. „Úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött fiát adta.” Jn 3,16</span></strong></b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b> Nagy titok: Isten szeretetét hordozó ember az áldás, az
ajándék!<br>
Gyermekeimet arra biztattam az idei karácsony előtti elmélkedésekben, hogy
legyenek kis Jézusok, váljanak ők maguk ajándékká, a jó Isten simogató,
vigasztaló áldásává. Ügy szerette Isten a világot, - mondtam a gyermekeimnek -
hogy megteremtett benneteket is, hogy ott, ahol vagytok általatok, felvidítsa,
beragyogja, boldoggá tegyen mindenkit és mindent.</b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b>Sokszor elgondolkoztam itt a Dévai vár lábánál, Kőműves
Kelemenen. Mit érezhetett ez az ember, mikor maga elé az asztalra kiürítette a
felesége hamvai által szerzett pénzt. Családja szétesett, felesége, kicsiny fia
oda lett, s ott van most előtte az a rakás gazdagság. Kőműves Kelemen leprája
nagyon ragályos. A vár, a ház, a hírnév, a pénz, az anyagi világ a fontos, s
ezért minden mást oda adnak nagyon sokan. Jövő évben a tízéves érettségi
találkozóra készülő dévai fiatalokkal beszélgettem, huszonhatan végeztek, és
szinte mind itthon is maradtak. Nagyon kevesen alapítottak családot, és csak
haton vállaltak egy-egy gyereket. </b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b>Tíz év, huszonhat fiatal és hat gyermek, és tudom, hogy
nemcsak Déván ezek a mutatók. </b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b> Úgy érzem, hogy valami nagyon elromlott. „Mindezt nektek
adom” mondta a gonosz lélek. Az anyagi világ, a mindenféle elektromos,
plasztik, króm limlom került a céljaink központjába. Nem a család a fontos,
hanem a ház. Nem a gyermek, a szerelem a fontos, hanem a „minden”, melyet meg
akarunk adni a meg sem születő gyermeknek.</b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b> Világunk örült esztelen sebességgel prédálja el a földünk
tartalékait. Fogynak az erdők, kimerülnek a szénbányák. A világ kőolajmezői kb.
40 talán 50 évre elegendő energiahordozót tartalmaznak. Sokszor megfordultam a
Zsil völgyében. Az ottani mérnökök szerint, ha ott bölcs kitermelés folyt
volna, az ottani szén sok - sok évre tisztességes megélhetést jelentett volna
nagyon sok embernek. Sajnos oda csődítettek, sok százezer fiatalt, kik a
teremtett világ tisztelete nélkül, vetették bele magukat, egy diktatórikus
rendszer totális és esztelen vezetésével, a bányászatba. A megmocskolt bányák
részben kiürültek, a belőlük élő emberek, most máshonnan várják a segélyeket.
Biztos vagyok abban hogy az, ami ma a Zsil völgye, 10-20 év múlva az lesz az
egész Románia, és 20-30 év múlva az egész világ, ha nem állunk le ebben az
esztelen rohanásban az anyagi dolgok után. Zsil völgyének még adnak annyi
támogatást, hogy az emberek ne essenek egymás nyakának, de ki fog majd egy–egy
országnak, s végül az egész világnak segélyt adni a túléléshez?</b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b>Nem érted? Ki tudná megmondani hány millió tonna újra
nem születő energiahordozóból előállított szemetet, vásároltak meg csak az idén
Karácsonykor, a világ megannyi üzletében, egy-egy beteges egyke gyermeknek,
hogy azt majd január- február folyamán kilapátolják a világ nagy
szemétdombjaira? Gondolj csak a vágyaidra: hatalmas ház, központi fűtés,
telefon, kábel-tv, internet, víz villany, autó, lehetőleg több is, és ruhák, és
finom ételek, és nyaralás. Mindez hány ezer hordó kőolaj? Szorozd be anyagi
vágyaidat hat milliárddal, (hisz mindenkinek ugyanolyan joga van?!) és az így
születő végtelen nagy számmal oszd el, a világunkban fellelhető
energia-hordozókat s akkor már érted, hogy miről beszélek. Tudatos önmérséklés
nélkül a világunk elpusztul! </b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b> Karácsony éjjelén, vagy a Názáreti egyszerű csendjében
hiszem, hogy a Boldogságos Szűzanya és Szent József megtapasztalta az emberi
lét teljességét, békéjét, boldogságát. Nem voltak ott világunk fényűző
elektromos, króm, plasztik csodái, de ott voltak ők egymásnak, Isten adta
ajándéknak, áldásnak. Nem fogyasztottak, hanem ajándékká váltak. </b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b>Világunkat a barbárságba való visszaeséstől, a pusztulástól,
csak a tudatos értékváltás mentheti meg, a mai fogyasztói, élvezői kultúra
helyett a betlehemi, názáreti csendes élet méltóságában kellene Krisztust
követnünk. Más út nem adatott az emberiségnek.</b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b> Világunkban egyedül a szeretet végtelen, mert a szeretet
maga az Isten, minden más véges. Fürdessük lelkünket, világunkat legalább most
az ünnepek alatt, (hátha rászoknánk,) az Isten szívéből áradó végtelen
szeretetben. Karácsony nagy üzenete: a boldogság benned van és te ezt oda
ajándékozhatod Isten nevében társadnak, gyermekednek, mindenkinek. Tedd meg
alázattal, hisz erre születtél!</b></p>
<p style="color:rgb(153,51,153)" class="Nincstrkz"><b> </b></p>