<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40" xmlns:v =
"urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w =
"urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:m =
"http://schemas.microsoft.com/office/2004/12/omml"><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190"><!--[if !mso]>
<STYLE>v\:* {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
o\:* {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
w\:* {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
.shape {
BEHAVIOR: url(#default#VML)
}
</STYLE>
<![endif]-->
<STYLE>
<!--
/* Font Definitions */
@font-face
{font-family:Calibri;
panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
a:link, span.MsoHyperlink
{mso-style-priority:99;
color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{mso-style-priority:99;
color:purple;
text-decoration:underline;}
p
{mso-style-priority:99;
mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
span.E-mailStlus18
{mso-style-type:personal-reply;
font-family:"Calibri","sans-serif";
color:#1F497D;}
.MsoChpDefault
{mso-style-type:export-only;}
@page Section1
{size:612.0pt 792.0pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
</STYLE>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></HEAD>
<BODY lang=HU link=blue bgColor=#ffffff vLink=purple>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Kedves Lista! Fontos, hogy ismerjünk ilyen igaz
magyar életutakat is, üdvözlettel: Weinzierl Tamás</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV class=Section1>
<DIV>
<DIV>
<DIV>
<P style="mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal><!--[if gte vml 1]><v:shapetype
id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t"
path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter" />
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0" />
<v:f eqn="sum @0 1 0" />
<v:f eqn="sum 0 0 @1" />
<v:f eqn="prod @2 1 2" />
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth" />
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight" />
<v:f eqn="sum @0 0 1" />
<v:f eqn="prod @6 1 2" />
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth" />
<v:f eqn="sum @8 21600 0" />
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight" />
<v:f eqn="sum @10 21600 0" />
</v:formulas>
<v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" />
<o:lock v:ext="edit" aspectratio="t" />
</v:shapetype><v:shape id="_x0000_s1026" type="#_x0000_t75" alt="" style='position:absolute;
margin-left:0;margin-top:0;width:96pt;height:135pt;z-index:251658240;
mso-wrap-distance-left:9pt;mso-wrap-distance-top:0;mso-wrap-distance-right:9pt;
mso-wrap-distance-bottom:0;mso-position-horizontal:left;
mso-position-horizontal-relative:text;mso-position-vertical-relative:line'
o:allowoverlap="f">
<v:imagedata src="" />
<w:wrap type="square"/>
</v:shape><![endif]--><![if !vml]><IMG hspace=12 align=left src="" width=128
height=180 v:shapes="_x0000_s1026"><![endif]><B>Sisa István </B><o:p></o:p></P>
<P style="mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal><B>1918-2012</B><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A Heves megyei palóc származású <B>Sisa István</B>, mint
politikai múlttal nem rendelkező fiatalember hagyta el feleségével együtt az
országot <B>1945 tavaszán,</B> a milliókat magával sodort menekülési hullámmal.
A magyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár tisztviselőjeként a gyár nyugatra
telepítésekor ők is <B>Ausztriába, Linz város környékére</B> kerültek. Két
éven át nagyon keserves körülmények között éltek és első gyermeküket itt
temették el. A háború végeztével a hazatérés helyett <B>inkább a
száműzöttek sorsát választották.</B> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal><B>1947-ben</B> Tirol fővárosába, <B>Innsbruckba</B> költöztek,
ahol rövidhullámú rádiójával, szótárakkal, nyelvkönyvekkel felszerelve, a
nyelvtanulásnak napi 8-10 órát szentelve, egyidejűleg <B>megtanult tökéletesen
németül, angolul és franciául. </B><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Édesapja és az esküvő után édesanyja is, Hortról Újpestre
költöztek. Édesapja a BSZKRT (a mai BKV elődje) újpesti tisztviselője volt. Hort
községben gyakori volt a Sisa családi név, ezért előnevekkel különböztették meg
egymást. Az emigrációban <B>ezért használta fedőnévként a Kassai előnevet.</B>
Sisa István <B>1918. június 6-án Újpesten született.</B> Ott járt iskolába és
gimnáziumba, majd Budapesten, a Keleti Külkereskedelmi Akadémián diplomázott. A
gimnáziumban a latin, a német és a francia nyelvet középszintig tanulta. Az
angolt az Akadémián. Emigrációban maradva, igyekezett ezt a nyelvtudását a
legmagasabb szintre emelni. Ezért tanult oly szorgalmasan Tirolban. A tökéletes
német nyelvtudásának köszönhette, hogy <B>az emigránsok közül egyedül ő kapta
meg az osztrák Újságíró Szövetség igazolványát.</B> Ezért fogadta el az osztrák
polgári sajtó olyan könnyen az ő írásait. <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P>Első írása is német nyelven jelent meg egy osztrák lapban Mindszenty
hercegprímásról, akinek letartóztatását szinte napra megjövendölte. Ezt követően
egymásután jelennek meg németnyelvű vezércikkei osztrák keresztény-polgári lapok
első oldalán. Az 1949-es osztrák választási kampányban Magyarországról írt
nagyszabású cikkét <B>„Rote Nacht über Ungarn”</B> az Österreichische
Volkspartei vezetősége olyan drámai hatásúnak találta, hogy <B>többszázezer
példányban terjesztették</B> azt a választók közt. <o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A Duna-medencéből származó nemzetiségi menekültek százezrei
éltek Ausztriában, s a történelem által kiszabott sorsközösség mély nyomot
hagyott a fiatal újságíró lelkében, akinek érdeklődési köre fokozatosan e
tárgykör felé fordult. Ösztönzőleg hatott ezidőben az igen erősre csapó
emigrációs tevékenység a <B>Duna-völgyi menekültek</B> sorában, akik a
hidegháború fokozódása miatt <B>egy kelet-nyugat közti összecsapásra
számítottak.</B> Itt is, ott is elkezdtek a Duna-medence újjárendezésének
gondolatával foglalkozni, egyelőre minden nemzetiség a maga
nyelvén.<o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">A legnagyobb menekült csoport a dunai országokból
kiűzött népi németek csoportja volt, akiket Németország kellett befogadjon a
kiűzetésük után. Az emigrációk szellemi központjává <B>München</B> és
<B>Innsbruck</B> vált. Ez előbbi városban jelent meg az első komoly magyar
sajtótermék, a Dr. Lippóczy Miklós főszerkesztő által alapított HUNGARIA.
Innsbruckban alakult meg Teleki Béla és Máriaffy Lajos vezetésével <B>a
konzervatív Magyar Unió,</B> s ott hozták létre (Absam) a nagy erővel felfejlődő
<B>MHBK katonai szervezetet</B> Zákó András, Nádas Lajos és Korponay Miklós
kezdeményezésére.<o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Ugyanott alakult meg Dr. Nádas János vezetésével a <B>Magyar
Társaság,</B> a clevelandi Magyar Társaság előfutára. A magyar közéleti
elitnek számos tagja már tengerentúlra került, elsősorban <B>New Yorkba,</B>
ahol amerikai segítséggel hamarosan megalakult a <B>Magyar Nemzeti Bizottmány
</B>is.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Innsbruckban Sisa István neve először az osztrák
lapokban megjelent cikkei révén kezdett ismerőssé válni, amihez segítette a<B>
Magyar Társaságban</B> elhangzott szókimondó felszólalása is. Itt született meg
agyában egy eszme, amelynek megvalósítása azután egy éven belül ismertté tette
nevét, jobban mondva <B>írói álnevét (Kassai István)</B> a magyar emigráció
vezető köreiben, világszerte. Magyar szervezetek támogatását elnyerve,
létrehozott egy időszaki szemlét <B>„Tájékoztató Szemle”</B> néven, az
emigrációs sajtó archívum kiadásában. A Szemle számozott példányokban, kizárólag
emigrációs vezetők számára készült, bizalmas alapon, előfizetni nem lehetett
rá.<o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Az egymásután következő számok egy-egy
Duna-medencei nemzetiség emigrációjával, azok célkitűzéseivel foglalkoztak,
olyan adatokat tárva az olvasók elé, amelyek frappírozták mindazokat, akik a
Szemlét kapták. Különösen feltűnést keltett az a nyugodt, gyűlölet nélküli és
tárgyilagos hangnem, amely a Szemle minden sorából tükröződött. A 32 oldalas,
sűrűn gépelt Szemle azután 56 oldalra bővült, magában foglalva a világsajtó és a
Duna-medencei emigrációk sajtójának egyedülállóan érdekes szemléjét, elsősorban
magyar vonatkozású megnyilatkozásokkal. Ez időben a Szemle „csöndes” munkatársai
között volt már osztrák őrnagy, szlovák ezredes, sváb újságíró, horvát pap is, a
Duna-medence mikrokozmoszát képviselve. Néhány szám megjelenése után a magyar
emigráció vezetői között egyöntetűvé vált a vélemény, hogy a <B>„Tájékoztató
Szemle”</B> a legértékesebb emigrációs kiadvány. <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">A Szemle első száma a népi német kérdéssel
foglalkozott, amely tekintve a kitelepített németek milliós erejét, alkalmas
volt arra, hogy a figyelmet felkeltse a kiadvány iránt. A szerkesztőnek, Kassai
István névvel jegyzett cikke – <B>„A népi német kérdés illúziók nélkül”</B> –
szinte példátlan feltűnést keltett a népi német sajtóban, s az általa
kirobbant vita két teljes éven keresztül folyt a különböző kiadványokban, s maga
a Süddeutsche Rundfunk egy félórás kommentárt szentelt neki. A visszatérésben
reménykedő népi német körök felé <B>a cikk,</B> többek között <B>kijelentette,
hogy ilyenre csak azok gondoljanak, akik azután feltétlen lojalitást vállalnak a
Duna-medence népei iránt, s lemondanak minden nagynémet
ábrándról!</B><o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Egy szélsőségesen magyarellenes csoport
kivételével (Dr. Johann Weidlein és társai) a különféle népi német vezetők
baráti kapcsolatokat alakítottak ki Sisa Istvánnal, akit <B>most már saját nevén
kezdett el élesen támadni a szélsőséges német sajtó,</B> amely azzal vádolta
többek között a dunai svábság vezetőit, hogy azok bizalmas adatokkal látják el
Sisa Istvánt, aki a népi németség ügyeiről „úgymond” a legkitűnőbb
információkkal rendelkezik.<o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Barátságosabb hangnemben írva, Kronfuss Vilmos
sváb vezető egyik cikkében elismerte, hogy Sisa István <B>„mélyebben hatolt be a
népi német kérdés” ismeretébe, mint bármely magyar annak
előtte.</B><o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">A még mindig viharzó sajtóvitába azután a fiatal
szerkesztő <B>olyan gondolatot „dobott” be, amely teljesen új képletet jelentett
volna egy jövendő Duna-völgyi konföderáció kialakításában.</B> Azt
javasolta, hogy <B>a feltétlen lojalitás ellenében a népi németek, mint az
államalkotó nemzetek egyike, vegyenek részt a magyarok, szlovákok, horvátok
mellett egy ilyen államalakulatban.</B><o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Ez a felelős magyar politikusokkal előre
tisztázott elgondolás annyira megragadta az egyes népi német vezetők
érdeklődését, hogy 1951 nyarán a Bayerische Landtag egyik termében a <B>maga
nemében egyedülálló konferencia </B>zajlott le Dr. Walter Becher szudétanémet,
Reitzinger Ferenc dunai sváb, Eagner szász, a bácskai németek vezetői
részvételével, míg <B>magyar részről a találkozón Sisa István vett részt.</B> A
megbeszélés elvi egyetértéssel végződött, s azon felkérték az utóbbit, hogy
küszöbönálló, Amerikába való kivándorlása után tartsa életben ezt a koncepciót.
<o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Évtizedek múltak el azóta, s a történelem úgy
fordult, hogy az akkori tervezgetésekből csupán emlékek maradtak, de a tényt,
hogy ilyen koncepciót magyar részről felvetettek, <B>nem szabad engedni, hogy
feledésbe merüljön!</B><o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Sisa István feleségével és két gyermekükkel,
Erzsébettel és Istvánnal az USA-ba repültek, 1951. november 12-én
landoltak New Yorkban. Itt telepedtek le. Azonnal felvette a személyes
kapcsolatot Dr. Kardos Bélával, a Duna-völgyi federáció igazi nagy apostolával,
s fenntartotta vele azt a haláláig. <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify">Az egzisztenciális nehézségek áthidalása után a
Tájékoztató Szemlének egy-két száma még megjelent az Egyesült Államokban, de az
idők parancsa s <B>az itt szerzett tapasztalatok új formát, és angol nyelvet
kívántak.</B><o:p></o:p></P>
<P style="TEXT-ALIGN: justify"> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Az eredeti eszme kibővítésével megalakult, immár modern
nyomtatásban, semleges külsővel az <B>Exiled Europa</B> folyóirat 1955-ben,
amely feladatává tette a közép- és kelet-európai emigráns csoportok szemmel
tartását és kritikáját a magyar háttér elleplezésével, ismét álnéven indult a
lap <B>Stephen K. Caesar </B>névvel, amelyet fonetikusan, hasonlóan ejtenek ki
az amerikaiak, mint a Sisa nevet.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A lap egyik <B>rejtett célja</B> az akkoriban még <B>igen erősen
működő csehszlovák propaganda ellensúlyozása volt,</B> amelynek szellemi
vezetője Joseph Josten, a „Free Czechoslovak Information” vezetője volt
Londonban.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Ennek híreit a világlapok annakidején rendszeresen átvették.
Mint öreg róka, <B>Josten</B> már az első szám után felfigyelt, de a robbanást a
második szám hozta meg, amely többek között a közép- és kelet-európai emigrációk
színes jellemzését és kritikáját hozta, <B>kipellengérezve</B> finoman <B>a
csehek és a szlovákok közti ellentéteket, valamint a csehek szálláscsináló
szerepét Moszkva számára</B>.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal><B>Az F.C.I. Bulletin</B> következő számának vezéroldalán
<B>„Exiled Europa Sponsored by Germans”</B> cím alatt dühös cikkben azt
igyekezett elhitetni olvasóival, hogy az <B>Exiled Europa</B> szóban forgó
számában szerepelt nevek és idézetek pángermán és más szélsőséges csoportoktól
és kiadványokból származnak.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Ennek csattanós cáfolataként az <B>Exiled Europa</B>
legközelebbi száma felsorolta a lap által használt idézeteket, amelyekből
kiderült, hogy azok mind liberális (Toynbee, Christopher Dawson, etc.) íróktól
származnak, csakúgy, mint az idézett anyag is a Columbia Encyclopediából, a New
York Times-ból, Albert Camus egyik művéből vannak, valamint Mózestől, a
Bibliából.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A cáfolat után aztán az Exiled Europa leközölte <B>Joseph
Josten</B> bocsánatkérő levelét, akinek a cáfolatot még az E. E. megjelenése
előtt elküldte a szerkesztő.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Az <B>Exiled Europa</B> előbb említett száma nagy hatással volt
a magyar emigrációra, elsősorban a <B>Free Europe</B> köreiben is, akiket
meglepett a lap szép kiállítása s a cikkek kitűnő angolsága, de még az adatok
érdekessége is.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Az első magyar nyelvű támadás az <B>„Ember” c. zsidó jellegű
lap</B> részéről történt, amely megjegyezve, hogy Sisa István, bár politikai
tevékenységet nem fejt ki az emigrációban s ilyen múlttal nem rendelkezik
otthonról sem, mégis egyes körök a <B>Free Europe</B>-on belül mintha neki
dolgoznának. Sőt címanyaggal és információkkal látják el. Az <B>„Ember”</B>
nemtetszését az a mód keltette fel, amellyel E.E. a Magyar Nemzeti Bizottmányt
jellemezte az <B>„Exiled Panorama”</B>- ban.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Az <B>Exiled Europa</B> legutolsó száma 48 nyomtatott oldalon
jelent meg. Az idők parancsa hamarosan forma- és névváltoztatást kívánt. Ámbár
az emigrációk felé a lap nagy feltűnést keltett, <B>az amerikaiak mindennemű
„exile” és „emigráns” megjelöléstől idegenkednek:</B> a könyvtárak, pedig mint
vélt propagandát nem rendelik meg az ilyen jellegű kiadványokat.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Így került sor a lap átkeresztelésére <B>„Free World Review”</B>
néven. Jellege pedig „quarterly on international affairs.” Ebbe a keretbe az
amerikai érzékenység miatt a magyar ügy szolgálatát szintén rejtve kellett
beiktatni. Mind ez, mind pedig a könyvtárakba való betörés 2 éven belül
sikerült, minekutána kb. <B>ezer könyvtár és intézmény a világ minden tájáról a
folyóirat előfizetőivé vált,</B> amely nemzetközi színvonalon államfőket és
vezető államférfiakat szerepeltetett hasábjain csaknem ötéves létezése
folyamán.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A hosszú éveken át folyt ideghajsza azonban megbosszulta magát,
és <B>1961-ben orvosi tanácsra Sisa István kénytelen volt a lapot megszüntetni,
amelyhez hasonlót mindezideig se a magyar, sem más emigráció képtelen volt
produkálni.</B><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A pihenés és gyógyulás évei alatt kezdett kibontakozni
Magyarországon <B>az abortuszkorszak,</B> amelynek <B>szörnyű látomása</B>
<B>Sisa Istvánt is mélyen megrendítette.</B> 1964. április 12-én tette közzé
<B>„Quo Vadis Hungaria”</B> c. segélykiáltását, amely először a torontói
<B>Magyar Élet</B>-ben jelent meg vezető helyen, majd ezt követően a szabad
világ úgyszólván minden vezető orgánumában. Újságírói körökben megegyezik a
vélemény abban, hogy <B>ez a cikk volt a magyar emigráció legnagyobb hatású
írásműve,</B> amelynek következményeként megindult az abortusz ellen évekig
tartó harc. Az első cikket követte egy másik: <B>„Nem lesz
Feltámadás?”</B>, majd pedig <B>Clevelandben, a „Magyar Találkozón”</B>
tartott előadást: <B>„Magyarország biológiai Trianonja”</B> címmel, amelynek
különnyomatait, csakúgy, mint az előző cikkeket ezrével küldte Magyarországra az
emigráció, magán- és hivatalos címekre. Az otthoni írókkal (pl.
Csurka Istvánnal) párhuzamosan folytatott küzdelem azután meghozta az
eredményt annyiban, hogy végül is<B> otthon a proletárdiktatúra kormánya revízió
alá vette a nemzetpusztító abortusz politikát.</B><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>A népesedés csökkenése sajnos a mai demokratikus Magyarországon
is fennáll. <B>A politikai változás során a nyugati globalizmus a magyar
nemzeti vagyon jelentős termelő részét leépítette és olyan nagy
munkanélküliséget idézett elő Magyarországon, hogy a nagy szegénység miatt, a
magyar családok alig vállalnak egy gyermeknél többet.</B> <B>A biológiai
Trianonnal ma is szembe kell néznünk!</B><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal><B> </B><o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Sisa István újságírói pályájának mintegy intermezzójaként
<B>1967-ben American-Hungarian Information & Reports (H.I.R.)</B> néven
létrehozott egy hírszolgálati bulletint is, amely elsősorban magyarországi
híreket hozott, de kommentárokat, híreket is a száműzött magyarság életéből.
Anyagi támogatás hiányában csaknem egyévi működés után a Bulletin
megszűnt.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Sisa István már több mint egy évtized óta ismétlődő cikkekkel
hívta fel a figyelmet az AMSZ problémáira s annak szinte krónikussá vált
válságára, <B>„Mi lesz veled Magyar Amerika?”</B>, <B>„Az Amerikai Magyar
Szövetség agóniája"</B> stb. Felvetette az AMSZ felelősségét kulturális és
ifjúsági ügyekben az 1976-os Magyar Találkozóra készített <B>„Milyen jövő vár a
magyar sajtóra Amerikában?”</B> c. előadásában is, amelyet azután ezen a
címen: <B>„Kultúrfölény vagy kultúrtemető?”</B> és <B>„Szellemi
abortusz Magyar Amerikában” </B> számos magyar lap vezető helyen
átvett, s amelyre csaknem másfél év után még mindig hivatkozás történik a
sajtóban. A<B> „Testvériség”</B> 1976. évi január- februári
száma is leközölte a másfél évvel ezelőtt tartott előadást.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Sisa István félreérthetetlen nemzeti szellemű magatartása
ellenére a magyar sajtóban megjelent írásaiban a „kommunista” szót egyetlen
egyszer sem írta le. A Free World Review-nek Izraelről megjelent
különszámában írt cikke, a <B>Candid Look at Israel’s Problems
</B>tanúbizonysága volt a zsidóság iránti korrekt állásfoglalásának. Ezt a
számot az izraeli követség hivatalosan is megköszönte és
dicsérte.<o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal>Sisa István legutóbbi, 1978 márciusában megjelent cikke:
<B>„Arccal Magyarország felé”</B> új utakra terelte a figyelmet a diaszpóra és
Magyarország viszonyában.<o:p></o:p></P>
<P style="mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P>
<P
style="TEXT-ALIGN: center; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal align=center>**************<o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P>Sisa István családjával<B> New York</B>-ban saját házában lakott. Itt
született harmadik gyermekük. Három gyermeke közül a két fiú, István és Péter
bejutott az USA Katonai Akadémiájára. Az édesapa István fiát előzőleg Budapestre
küldte, hogy az olimpiai vívók edzőjétől tanuljon. A Katonai Akadémián nagyon
fontos volt, hogy fizikailag is edzett legyen a jelentkező. Mindkét fiú
katonatiszt lett. A tengerész-gyalogságnál a hadihajókon voltak
parancsnokok. István elérte a tábornoki, Péter az ezredesi rangot. 20 éves
szolgálat után mehettek nyugdíjba. Rendkívüli eredmény volt, hogy emigránsok
gyermekei a Katonai Akadémiára bejuthattak. Erzsike lánya egy amerikai
magyar elektromérnök felesége lett. Miután a gyerekek „kirepültek” a családi
házból, Sisa Istvánnak és feleségének nagy volt ez a lakás, ezért nyugdíjba
vonulásuk után leköltöztek <B>Virginiába, Huddleston</B> városba és a tóparti
szigeten építettek maguknak egy kisebb házat. Itt éldegéltek. Felesége Erzsébet,
két éve hirtelen elhunyt. Idén, 2012 novemberében Sisa István hirtelen
keletkezett betegséggel kórházba került. Onnan, mint gyógyíthatatlant,
hazaküldték. Fiai és Erzsébet lánya a férjével ápolta. <B>Olyan akaraterő
volt</B> <B>benne, hogy</B> <B>nem halt meg november 19-én, Erzsébet napon,
nehogy az Erzsébet névnapon az ő halálára is kelljen a családjának
gondolnia,</B> a<B>zért, mert Erzsébet volt az édesanyja és a
felesége,</B> <B> Erzsébet a lánya és az unokája.</B> <B>November
20-án</B> (amerikai időszámítás szerint), <B>hajnalban kezdett
haldokolni.</B>. A szobájában mindig kéznél volt a magnó készülék, amelyen
<B>magyar dalokon</B> kívül <B>a Himnusz</B> és a <B>budapesti harangok</B>
zúgását hallgatta. Erzsébet lánya, amikor látta a halál közeli bekövetkezését,
bekapcsolta a magnókészüléket és e dallamokat érzékelve – mert az arcán
látszott, hogy hallja – kínzó fájdalmak nélkül, életének 95-ik évében visszaadta
lelkét Teremtőjének. A huddlestoni római katolikus templomban november 24-én
szombaton, lelki üdvéért gyászmisét tartottak. <B>Sisa István és felesége,
Erzsébet, a huddlestoni római katolikus egyháznak nagyon aktív tagjai voltak.
</B>November 25-én, vasárnap délelőtt családja az urnáját a huddlestoni
temetőben felesége sírjába helyezte. <B>A</B> <B>temetési szertartás során
</B>magnóról<B> újból elhangzott a magyar Himnusz.</B> A család az újpesti
gyászmisét december 23-án, vasárnap reggel 9 órára tűzethette ki, amelyen a
családon kívül a hívők, barátai, ismerősei és az újpesti Könyves Kálmán
Gimnázium tanárai, tanulói vesznek részt. <o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P><B>Nem tudok róla, hogy akad olyan magyar ember, aki ilyen megható
körülmények között, a Himnusz hangjai közepette haljon meg. Ilyen nagy magyar
ember volt Sisa István!</B><o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P>Sisa István három évtizeden át jó barátom volt, a diktatúra éveiben az
illegális munkát együttműködve végeztem vele. Két héttel ezelőtt még telefonon,
jó hangulatban, többször beszéltünk. Sokat segített a felvidéki (felföldi)
magyar iskoláknak. Megsirattam! Szerintem <B>a legjelentősebb magyar közírók
között tarthatjuk számon.</B><o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P>Budapest, 2012. november 26.<o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P><B>vitéz Hábel György</B><o:p></o:p></P>
<P>ny. MÁV főmérnök<o:p></o:p></P>
<P>okl. erdőmérnök és okl. közlekedési mérnök <o:p></o:p></P>
<P>
<o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P><B>MVSZ Sajtószolgálat</B><o:p></o:p></P>
<P><B>7671/121130</B><o:p></o:p></P>
<P style="mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal><SPAN lang=EN-US> </SPAN><o:p></o:p></P>
<P> <o:p></o:p></P>
<P style="mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"
class=MsoNormal> <o:p></o:p></P></DIV></DIV></DIV>
<P class=MsoNormal><o:p> </o:p></P></DIV>
<P>
<HR>
<P></P><BR>No virus found in this incoming message.<BR>Checked by AVG -
www.avg.com <BR>Version: 8.5.455 / Virus Database: 271.1.1/5425 - Release Date:
11/28/12 19:37:00<BR></BODY></HTML>