<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=utf-8" http-equiv=Content-Type>
<STYLE>.hmmessage P {
PADDING-BOTTOM: 0px; MARGIN: 0px; PADDING-LEFT: 0px; PADDING-RIGHT: 0px; PADDING-TOP: 0px
}
BODY.hmmessage {
FONT-FAMILY: Tahoma; FONT-SIZE: 10pt
}
</STYLE>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19328"></HEAD>
<BODY class=hmmessage bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT face=Arial>Kedves Listások!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Szerintem nincsen olyan listatag, akit a Korona (=korona,
=SztKorona, stb.) ne érdekelne.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Emlékezzünk. Amikor a Korona hazatért, két társaság
vizsgálhatta meg.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Előbb Csomor aranyműves társasága (miért pont ők?? tudja
valaki??) <STRONG>foghatta a kezébe!</STRONG></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Ezek után a KFKI-ban is megvizsgálták. Ők nem érintették,
egy átlátszó üvegbúrával letakarva vizsgálták. Repedéseket kerestek, arányokat
vizsgáltak. Vagyis mértek és vizsgáltak, amit el tudtak képzelni. Haragudtak is
az aranyművesekre, hogy károsították a hozzápiszkálásukkal az igen rossz
állapotban levő tárgyat. Kutatásaikról először a Fizikai szemle 1981/12.
számában írtak, a szám ma ritkaság, kincs.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Mindkét forrás alapjaiban cáfolta a Korona két fél
akármiből összetákolt - gányolt ékszer voltát. Teljesen más indoklással
mindketten (mindkét szakmai csoport) eleve egynek tervezett objektumnak
állította és SztIstván koronájának datálta. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial>A fizikusok szerint a Korona kersztje is eleve ilyen
ferdére terveztetett, mivel érdekes módon csak így áll össze több
aranymetszési arány is. A kereszt kersztszára alsó szélén van benyomódás, tehát
ki akarta valamikor vki EGYENESÍTENI, de nem tudta/merte eröltetni.
Stb.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Források - kritika nélkül. Itt kérem Baják Laci
segítségét, előre is köszönve. </FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Maszek megjegyzésem, mind Csomor, mind Ferencz egyre
inkább bezubbant. Főleg korai munkáik objektívek.(?)</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Lovag Zsuzsáék csodálatos fotókat készítettek, nem tudom,
hogy a fenti vizsgálatok előtt, avagy után?</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>ÜdvözletteL.</FONT></DIV>
<DIV><FONT
face=Arial>********************************************************************************************************************************************************</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Itt idézem egy régebbi levelemet
ezügyben.</FONT></DIV>
<DIV><STRONG><FONT face=Arial></FONT></STRONG> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial><STRONG>1.Korona.</STRONG></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial><STRONG><A
href="http://www.kiszely.hu/istvan_dr/038.html">http://www.kiszely.hu/istvan_dr/038.html</A></STRONG></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial><STRONG><A
href="http://www.minden-ami-magyar.hu/szk/korona.php?&amp;amp;w=1024&w=1280">http://www.minden-ami-magyar.hu/szk/korona.php?&amp;amp;w=1024&w=1280</A><BR>1/a
Aranyművesek, Csomor Lajos nevével fémjelezve.<BR></STRONG>Könyvek:<BR>1.
Magyarország Szent Koronája /ez az első könyv, a többit nem is olvastam/<BR>2.
Szent István koronája nyomában<BR>3. Őfelsége, a Magyar Szent
Korona<BR>cikkek:<BR><A
href="http://www.szkosz.com/node/320">http://www.szkosz.com/node/320</A><BR><A
href="http://www.magyarokforrasa.hu/csomor-lajos-roviden-az-%C5%91felsege-a-szent-korona-c.-konyvrol.html">http://www.magyarokforrasa.hu/csomor-lajos-roviden-az-%C5%91felsege-a-szent-korona-c.-konyvrol.html</A></FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial><STRONG>1/b KFKI-s fizikusok+mérnökök, Ferencz Csaba
nevével fémjelezve.<BR></STRONG>A Fizikai szemle 1981/12. számát már nem lelem a
neten. Ha vkinek megvan, kérem tegye közzé!!<BR>Talán ez a könyv pótolja. Nem
olvastam. Még.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial><A
href="http://www.magyarkronika.com/kulturalis_hirek/001216.htm">http://www.magyarkronika.com/kulturalis_hirek/001216.htm</A><BR><A
href="http://www.erdelyert.hu/kinalat/termek/5725/ferencz-csaba-szent-istvan-kiraly-koronaja">http://www.erdelyert.hu/kinalat/termek/5725/ferencz-csaba-szent-istvan-kiraly-koronaja</A><BR><A
href="http://www.keesz.hu/node/943">http://www.keesz.hu/node/943</A><BR></FONT></DIV><FONT
size=2>
<DIV class=title><FONT face=Arial></FONT> </DIV>
<DIV>
<H1 class=title><FONT size=4 face=Arial>Ferencz Csaba: Szent István király
koronája (Heraldika Kiadó, Budapest 2002.)</FONT></H1>
<DIV id=content-area>
<DIV id=node-943 class="node node-type-book clearfix">
<DIV class=meta><SPAN class=submitted><FONT size=1 face=Arial>Submitted by
webmester on 2008, August 21 - 08:58 </FONT></SPAN>
<DIV class="terms terms-inline">
<UL class="links inline">
<LI class="taxonomy_term_213 first"><A title="" href="" rel=tag><FONT size=1
face=Arial>Kerényi Dénes</FONT></A><FONT size=1 face=Arial> </FONT>
<LI class="taxonomy_term_114 last"><A title=Szemle href="" rel=tag><FONT
size=1 face=Arial>Szemle</FONT></A></LI></UL></DIV></DIV>
<DIV class=content><FONT size=1 face=Arial>A Szent Korona történetének kezdetére
és a Korona keletkezésére vonatkozóan napjainkban lényegében két, egymásnak
ellentmondó vélemény van: a nemzeti és egyházi hagyományon alapuló nézet és a
művészettörténeti alapozású nézet. A hagyomány szerint a Szent Korona egyetlen,
egységes, egy helyen készült ereklye, amely (esetleg) Rómából származik. Szent
István királyt ezzel a koronával koronázták meg, ezt ajánlotta föl a
Szűzanyának. A művészettörténeti nézetek szerint a Szent Koronát több, különféle
helyen és különféle célból, egymástól függetlenül készült részből utólag
szerelték össze. Két fő része, a bizánci eredetű abroncs - a görög korona
(corona graeca) - és a nyugati eredetű pántok - a latin korona (corona latina) -
, egymástól függetlenül jöttek létre. Az abroncsra utóbb szerelték rá a
pántokat, azokra pedig az eredetileg álló, később elferdült keresztet. A Korona
e szerint a felfogás szerint sohasem volt Szent István királyé.<BR> Dr.
Ferencz Csaba, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára négy mérnöktársával együtt a
Korona 1978. évi hazatérése óta foglalkozik a magyar Szent Koronának és a
koronázási jel-vényeknek - a regáliáknak (a jogarnak, a palástnak, az
országalmának és a kardnak) - vizsgálatával. Eredményeikről az elmúlt húsz év
folyamán már számos tanulmányban, előadásban számoltak be. Ezeknek az
eredményeknek összefoglalása, egységes keretbe illesztése a most megjelent
könyv. A mű - a Koronával foglalkozó más írások nagy többségével szemben -
elfogulatlan és prekoncepciók nélküli, objektív vizsgálatokat tartalmaz.
Történeti meggondolásai is - részben ezekre az eredményekre támaszkodva - a
legteljesebb objektivitásra törekszenek. Megvizsgálja a Koronával kapcsolatos fő
nézetek műszaki következményeit, és a Szent Korona műszaki szemléje alapján - az
ismert tényeket figyelembe véve - megnézi, hogy mi támasztja alá vagy mi cáfolja
meg a korábbi elméleteket. Az alapos körültekintéssel végzett, gondos,
lelkiismeretes, nagy pontosságú mérések, az archeometriai vizsgálatok arra az
eredményre vezetnek, hogy a Szent Korona egységes egész, és nem több darabból,
utólag összeállított tákolmány.<BR> A külön készült latin és görög koronát
föltételezők az utóbbinak keletkezési idejét az abroncs három hátsó képe -Dukász
Mihály császár, Konstantin császár és a Géza királynak föltételezett Geobitz
turk király képe - alapján határozzák meg. Ez a három kép azonban utólag került
az abroncsra, eredetileg más képek voltak helyükön. Dukász Mihály képe nem fért
bele az eredeti képet tartó keretbe, csak az elé tudták tenni éspedig úgy, hogy
hozzászegecselték a mögötte lévő pánthoz. A képet tehát nem lehetett egy
önmagában álló abroncsra föltenni. Amikor az eredeti képet Dukász Mihály képére
cserélték, a Szent Korona már egybe volt szerelve. Az a tény, hogy a Dukász
Mihály-kép nem volt rajta az eredeti abroncson, az eddigi művészettörténeti
datálást teljes egészében értelmetlenné teszi.<BR> A Korona egységes
voltának egyik bizonyítéka a pántok keresztezésében lévő fölső és az abroncson
lévő homlokzati Krisztus-kép rendkívüli hasonlósága. A két képnek nemcsak az
elrendezése hasonló (a trón két oldalán látható fa alakja, az Úr fejének két
oldalán lévő égi jelek), de a két kép mérete is egybevágó: azonos a befoglaló
méretük, és ami talán még ennél is fontosabb, azonos az Úr trónjának szélessége.
Az öszszes egyezéseket figyelembe véve a két kép egymástól függetlenül nem
keletkezhetett!<BR> A vizsgálatok során a korona méreteit - anélkül, hogy
hozzáértek volna - hordozható optikai (geodéziai) teodolittal határozták meg
igen nagy pontossággal. Megállapították, hogy a Korona készítése során a két (a
pártán és az abroncson lévő) Pantokrátor (Krisztus) képen található trónus
alapjának szélessége lehet az a mértékegység, amiben a Koronát tervezték. A
mérési adatok alapján az a meglepő műszaki tény -nem feltételezés vagy
következtetés, hanem egyszerű tény- tárul a szemünk elé, hogy a Szent Korona
(szemből-nézeti) fő befoglaló méretei az Úr trónusának szélességében (azaz
hüvelykben) mérve kivétel nélkül egész számok! A Korona abroncsa és pántjai
(valamint a kereszt) összetartoznak, és az egész Korona egy régebben fel nem
ismert - először a szerző és munkatársai által 1981-ben publikált -, átgondolt
és részletes terv szerint készült. Vagyis a Szent Korona egységesen tervezett és
ezen terv szerint kivitelezett egység!<BR> A Korona alapkonstrukciója
szigorú és következetes rendet mutat. A tapasztalt rend az ősidők óta ismert -
az esztétikában tökéletes arányként számon tartott - aranymetszés pontos
alkalmazása. A befoglaló méretek aránya, az abroncson és a pánton lévő eredeti
(!) képek oldalméretei, a láncok hossza stb. az aranymetszés arányainak felelnek
meg. Az abroncs magasságával azonos szélességű pántok ehhez a koronához
készültek. Csak ilyen méretű és ily módon összeszerelt pántrendszerrel lehetett
a Koronán látott, gondosan tervezett helyzetet kialakítani.<BR> A pántokon
látható repedések, horpadások, törések a Koronát valamikor ért külső erő-hatásra
utalnak. A sérülésekből az azokat okozó erőhatás utólagos meghatározása rutin
mérnöki feladat. Megállapítható az erők iránya és az erőhatás következtében
fellépő hajlító, nyíró, csavaró igénybevételek. A viselés szerinti baloldali
pánt egy alkalommal leszakadt a pántot az abroncshoz erősítő szegecsekről, ezt a
sérülést később a Koronán jól látható módon javították. A kereszt „elferdülését”
azonban sem a pántok sérülését okozó erőhatás, sem pedig a kereszten látható
sérülési nyomokat létrehozó erőhatás nem okozhatta. A mechanikai erők,
nyomatékok és a deformációk vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy a kereszt
nem állt, hanem ferde volt akkor, amikor az erőhatás érte. A kereszt eredetileg
is ferdére készült, eleve ferde helyzetűnek tervezték. Ezt a Szent Korona
SAJÁTOS, aszimmetrikus szerkezete - a pártának és az abroncson lévő nagy
ékköveknek és zománcképeknek egymáshoz képesti eltolódása, a baloldali és a
jobboldali pánt különböző hossza, a felső Pantokrátor kép síkjának ferdesége
(nem vízszintes volta), a kereszt rögzítési módja - közvetlenül igazolja. Az
aranymetszés megszabta arányokat egyébként csak ferdén elhelyezett kereszt
elégíti ki. <BR> A regáliák vizsgálata azt mutatta, hogy a palást, a
jogar és az országalma is a Szent Korona méret- és arányrendje ismeretében
készült. A kard utólag került az együttesbe, és semmiféle készítési vagy
jellegzetes méretaránybeli kapcsolatot nem mutat a regáliákkal.<BR> A régi
korok embere számára természetes volt a szimbolika, a misztika. A mai
szkeptikus, puszta racionalizmusra, materializmusra hajló korban ezeknek még az
egyszerű említése is ellenérzést szül. A középkor és különösen az 1000 körüli
évek a keresztény misztikának és azon belül a keresztény számmisztikának
virágkorát jelentik. Ezt figyelembe véve lehet értelmezni a Szent Korona
lehetséges szimbolikáját. A ferde kereszt és dőlésszöge (23;5°) például az 1000
körüli idők keresztény szimbolikájával összhangban azt jelzi, hogy a koronázott
személy Isten szolgája, Istentől nyert jogot az uralkodásra, s az Úr
parancsaihoz hűen kell uralkodjon. A latin és görög nyelv egymás melletti
használata, a kétnyelvűség megszokott gyakorlat volt a katolikus liturgiában.
Bizonyos számok mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben ismételten
előfordulnak, és legalábbis szimbolikus jelentőségük van. Ezeknek a számoknak
ismeretében nyilvánvaló, hogy a Szent Korona méretei és számosságai keresztény
jelentést hordanak, ami a középkorban nemcsak nem meglepő, de szükséges is.
Találunk a Szent Koronán a minket körülvevő, az égbolton látható dolgokra,
mozgásokra vonatkozó szimbólumokat is. A Korona természetesen - a kerületi
felosztásában hozzá hasonló angliai Stonehenge-dzsel szemben - nem észlelésre,
tájolásra alkalmas asztronómiai eszköz vagy műszer. A Koronán talált jelzések
azonban mind értelmesek és arra mutatnak, hogy alkotója (tervezője) igen alapos
ismeretekkel rendelkezett az égi tájékozódásban. <BR> A Szent Korona
formáját vizsgálva megállapítható, hogy az lehet akár ősi, kereszténység előtti
is, szimbolikája azonban tökéletesen keresztény. Úgy keresztény minden ízében,
hogy megőrizte az ősi hagyatékot minden megőrizhető részletében. Ebben a Kelet
és a Nyugat, s egyben a kereszténység előtti és a keresztény tudat ölelkezik
össze egyetlen és véglegesen keresztény egységgé. Nincs semmiféle ok arra, hogy
a kereszténységtől eltérő, azt megelőző vagy azzal ellentétes vélekedésnek
szimbolikai alapon helyt adjunk, hiszen a keresztény szimbolika teljes
magyarázatot ad a Koronán látottakra.<BR> A Szent Koronára vonatkozó
pontos ismereteknek, a keresztény szimbólumoknak és a történelmi eseményeknek
ismeretében a szerző jól átgondolt, alaposan indokolt, teljesen elfogadható
feltételezést ad a Korona eredetéről és a képcserékről.<BR> A könyv utolsó
fejezete Szent István Intelmeinek részletes ismertetése. Manapság nem szokás
emlegetni, hogy a Szent Király mind az egyéni, mind az állami lét elveit úgy
szabta meg, hogy elvei ma is korszerűek, követendők, követhetők, illetve
alkalmazandók. Az Intelmek ismeretében megnyugtatóbb hátteret kap mindaz, ami a
Korona vizsgálata során kiderültekből szokatlannak tűnik. Mindaz, amit a Szent
Korona kapcsán találtunk, sokkal kevésbé rendhagyó, mint Szent István király
teljes műve máig ható korszerűségében.<BR> A könyv függelékei tartalmazzák
a Korona 1982. évi vizsgálata során felvett mérési jegyzőkönyveket (a mérési
módszert és az összes mért adatokat), az aranymetszés elméletét (mind
számsorozat, mind pedig négyszögek segítségével való definícióját) és a kereszt
tervezésének rekonstrukcióját. A könyvet a 116 forrást tartalmazó
irodalomjegyzék zárja le.<BR> Nagy-nagy szükség volt ennek a komoly
gonddal megírt, remekül összeállított, lényegében csak objektív tényeket
ismertető műnek a megjelenésére. Minden elfogulatlan olvasóját meggyőzi arról,
hogy a Szent Koronára vonatkozó mai, hivatalos és az iskolákban is tanított
álláspont téves. Minden kétséget kizáróan igazolja a Szent Korona egységes
voltát, amit a keresztény és nemzeti hagyomány 800 éven át folyamatosan vallott.
Az egymástól független latin és görög koronát feltételező - valamivel több mint
200 éves - nézet jelenlegi képviselői érthetetlen módon semmibe veszik a Korona
hazaérkezése után végzett vizsgálatok folyamán kiderült tényeket. Emberileg
természetesen érthető, hogy azok, akik egész életükben meggyőződéssel vallottak
és hirdettek egy nézetet, nagyon nehezen tudják elismerni, hogy nézetük téves
volt. A jövőben azonban fény fog derülni az igazságra, mert „az igazság erősebb,
mint az élet”.<BR> A könyv mérnöki munka, mért adatoknak, pontos
megfigyeléseknek precíz leírása. Magyarázatai könnyen érthetők, következtetései
logikusak, meggyőzőek. Világos stílusa, az érdeklődést fenntartó és fokozó
színes leírása élvezetes olvasmánnyá teszi a művet. Különösen ajánlható a
történelem iránt, a magyar múlt iránt érdeklődők - főként fiatalok - számára.
Kívánatos, hogy minél többen olvassák el, és az olvasottakat összevessék a
Koronáról eddig vallott - az iskolában tanult - nézetükkel.<BR> A nagy
olvasmányélményt jelentő, 180 oldalas, szép kivitelű könyvben 74 ábra - köztük 6
színes fénykép - mutatja be és teszi szemléletessé a szövegben
leírtakat.</FONT></DIV></DIV></DIV></DIV>
<DIV><FONT face=Arial><BR><BR><FONT
size=1></FONT></FONT></DIV></FONT><BR><BR>__________ ESET NOD32 Antivirus -
V�rusdefin�ci�s adatb�zis: 6009 (20110402) __________<BR><BR>Az �zenetet az ESET
NOD32 Antivirus ellen�rizte.<BR><BR><A
href="http://www.eset.hu">http://www.eset.hu</A><BR></BODY></HTML>