<div class="field field-type-text field-field-lead">
    <div class="field-items">
            <div class="field-item odd">
                    <p>A vasárnap ünnepléséről beszélgettünk Andrásfalvy János szalézi szerzetessel.</p>        </div>
        </div>
</div>
<p><strong>Megéleződik az ünnepben a lélek?</strong></p><p><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/trauteva/andrasfalvy3_kiemelt.JPG" style="float: left; margin: 7px;" height="105" width="105">Don
 Bosco azt mondja, &bdquo;az ünnep megszentelése meghozza az áldást a hét 
minden napjára&rdquo;.&nbsp; Az ünnepben a lélek erőt kap, amit kívülről nem látnak
 az emberek. Még a vasárnap dolgozni kényszerülő buszsofőr, a kórházi 
ápolónő is annak tudatában teszi a feladatát, hogy ez különleges nap, 
melyért kiemelt fizetés jár. Tudják, ilyenkor pihenésre lenne joguk. 
Nagyon fontos, hogy az ember ne feledje a vasárnap jelentőségét, hogy ez
 a nap számára ne folyjon össze szürke masszában a hét többi részével. 
Az Anyaszentegyház a kényszer, a kényelem hatására elhajló emberi 
természetet megerősíti, és előírja számára a vasárnap megszentelését a 
szentmisével. <br><strong></strong></p><p><strong>Felgyorsult, fogyasztásra törekvő világunkban a vasárnap megszentelését elváró egyházunk támadások céltáblájává válik. </strong></p><p>Úgy
 gondolom, hatalmas ajándék számunkra, hogy az Egyház ebben a társadalmi
 hagyományokat feloldó világban ragaszkodik a vasárnaphoz. Nálunk is 
meggyöngült a vasárnap tisztelete, hatalmas tömegeket érint az 
elvilágiasodás. Az Egyházat valóban sok támadás éri, hogy parancsuralmi 
rendszerben működik, de azt gondolom, vannak olyan dolgok, amelyek nem 
működnek csak lelkesedésből.</p><p>Mindemellett megmosolyogtató, hogyha 
valaki &bdquo;parancsuralmi&rdquo; rendszerről szól az Egyház vasárnapi 
miselátogatási parancsát illetően, amikor az Egyház nem tudja és nem is 
akarja büntetni ennek a parancsnak megszegőit. Szociológiai tények is 
megalapozzák a kereszténységben kialakult munka-pihenés rendjének 
szükségességét, melyet hosszú hagyomány alakított ki.</p><p>A Egyház 
azáltal, hogy ragaszkodik a vasárnaphoz, keresztény társadalmat tart 
fenn, és őrzi az emberi méltóságot. Érdemes megnézni, mit eredményeztek 
az olyan törekvések, melyek beleavatkoztak ebbe a rendbe. A francia 
forradalom a köztársasági naptár bevezetésével egy hónapot három 
tíznapos dekádra osztott. Tíznaponta adott egy szünnapot. Nem tudott 
fennmaradni, az ember megsínyli, ha nincs számára erőforrás és 
rendszeres töltekezés.</p><em>Dies Domini</em>&nbsp; címmel (1998-ban 
jelent meg) II. János Pál pápa írt a vasárnapról egy apostoli levelet, 
amely remekül összeszedi az érveket, hogy miért válik az ember javára a 
vasárnap megszentelése. A vasárnap megtartásának parancsa egyeseknek 
olyan, mint mikor egy édesanya erélyesen beszól a szobában egy órája a 
képernyőt bűvölő csemetéjének, hogy már ideje volna kimennie egyet 
focizni a többi lurkóval. Van, aki duzzog, vagy süketnek tetteti magát, 
és nem mozdul, de igazában csak magának árt.&nbsp;